A frissített válságforgatókönyv célja, hogy
meghatározza a megelőzési, felkészülési és válságkezelési intézkedéseket egy esetleges villamosenergia-krízis esetére.
A most felülvizsgált terv alapján a MEKH 15 db nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvet határozott meg, amiben számos kockázati tényezőt azonosítanak. Ezek között szerepelnek:
- Szélsőséges időjárási események, például extrém hideg vagy hőség, viharok és áradások, valamint természeti katasztrófák, mint például földrengés;
- Emellett az energiatermelést befolyásoló tényezők, például a megújuló energiaforrások pontatlan előrejelzése, az alacsony nap- és szélenergia-termelés, valamint a fosszilis tüzelőanyagok hiánya is jelentős kockázatot jelentenek;
- A terv kitér továbbá az ipari és nukleáris balesetekre, világjárványokra, valamint a kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadásokra és fizikai támadásokra, beleértve a vezérlő központok és kulcsfontosságú eszközök elleni szabotázsakciókat;
Az Európai Uniós villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló 2019/941/EU rendelet célja az EU-tagállamok villamosenergia-rendszereinek ellenállóképességének növelése és a válsághelyzetekre való felkészülés.
A rendelet előírja a kockázatok felmérését, nemzeti és regionális válságforgatókönyvek kidolgozását, valamint részletes készültségi tervek készítését. .
Az ügy előzménye az, hogy az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) a szabályozás alapján felülvizsgálta a közös (EU-s) kockázatazonosítási módszertant, ami alapján a tagállami, regionális hatóságoknak is meg kellett vizsgálniuk a saját regionális válságkezelési forgatókönyveiket.
A MEKH emiatt iparági konzultációt indított tavaly decemberben az érintett szereplők bevonásával, ami lezárását követően 2025. január 31-én meghatározta a felülvizsgált nemzeti válságforgatókönyveket - ezt követően pedig naprakésszé teszi a kockázati készültségi tervet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
