Veszélyt rejteget a próbanap
Bevett gyakorlat, hogy a leendő foglalkoztatók egy-egy munkakör betöltése előtt ún. próbainterjúval / próbanappal kívánnak megbizonyosodni arról, hogy a munkakör betöltésére jelentkezők valóban rendelkeznek-e a tőlük elvárt gyakorlati tapasztalattal, alkalmasak-e az adott munkakör betöltésére. Az ehhez hasonló, még a konkrét szerződés megkötését megelőző gyakorlatok megkönnyítik a betanítási folyamatot is, egyszersmind rugalmas lehetőséget biztosítanak mindkét fél számára annak eldöntéséhez, valóban „egymást keresik-e”.
Az adóhatóság ugyanakkor előszeretettel hivatkozik arra, hogy a próbainterjú, próbanap intézményét a magyar jog nem ismeri. Álláspontja szerint, ha valakit „próbajelleggel” foglalkoztatunk, az illetőt már akkor is legalább az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint be kell jelentenünk (hacsak már az adóhatóság vizsgálódása során nem tudjuk megfelelően bizonyítani, hogy az illető nem munkaviszonyban, hanem – például – megbízási jogviszonyban működik közre a tevékenységünkben). Az adóhatóság szerint ez még akkor is így van, ha a leendő munkavállaló csak pár óra erejéig, kifejezetten az interjú részeként végez nálunk részfeladatokat, mindezt ráadásul bármilyen ellentételezés nélkül – ami eleve kizárja, hogy a költségvetést és így a feketegazdaság elleni küzdelmet bármilyen csorba érje.
Az egyszerűsített foglalkoztatás sem kivétel
A fentihez hasonló, alkalmi jellegű munkavégzések könnyebb és rugalmasabb adminisztrálására hozta létre a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét. Az adminisztratív könnyítés ellenére ugyanakkor a jogszabály az ilyen típusú foglalkoztatásnál szigorú határidőt szab a bejelentés megtételére (a munkavégzést megelőzően, de legkésőbb a munkavégzés napja délelőtt 9 óráig meg kell tenni a bejelentést, amely akár telefonon keresztül is teljesíthető). Ha ezt bármilyen okból elmulasztjuk akár csak egy ember vonatkozásában is, és az adóhatóság ezt egy ellenőrzés keretében észleli, az ugyanolyan, mintha egy teljes értékű munkavállalónkat felejtettük volna el bejelenteni. Nincsen tehát helye semmilyen mérlegelésnek, a szankciók automatikusan járnak.
A munkavállalókká átminősített vállalkozók
Az adóhatóság egyik jogosítványa, hogy a jogviszonyokat azok tényleges tartalma alapján értékelje, és így szükség esetén át is minősítheti azokat, ilyen esetben pedig az adózási következményeket is az átminősített jogviszonynak megfelelően állapítja meg. Így könnyen adódhat olyan eset, hogy a cégünk papírforma szerint vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban áll valakivel, akinek a munkavégzését az adóhatóság utólag valamiért mégis munkaviszonnyá minősíti át. Az eltérő adóterhek szerinti megállapítások mellett ilyenkor az adóhatóság akár azt is felróhatja nekünk, hogy a tartalom szerint munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket nem jelentettük be.
Így még akkor is megnyílik az út az adóhatóság szankciói előtt, ha mi magunk a tőlünk elvárható körültekintés ellenére értékeltük úgy, hogy – vállalkozási vagy megbízási jogviszonyról lévén szó – a cégünknek nincs bejelentési kötelezettsége.
Eleshetünk a támogatásoktól, kieshetünk a KIVA-ból
És hogy miért is ennyire fontos a szabályoknak való tökéletes megfelelés? Azért, mert a rajtakapott munkavállalókkal szembeni szankciók elrettentőek, sokszor aránytalanok és azok sokszor nagyon súlyos pénzügyi következményekhez vezethetnek.
A mulasztókkal szembeni legalapvetőbb szankció a legfeljebb 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság, amelynek kiszabásától az adóhatóság ilyen esetekben nem tekinthet el, tehát valamekkora összegű mulasztási bírsággal biztosan számolni kell. Az adóhatóság az eset összes körülménye alapján elvileg csökkentheti a bírság mértékét, ám ez a ritkábbik eset. A bírságot az adóhatóság ráadásul minden egyes bejelenteni elmulasztott munkavállaló után kiszabja, így annak végső összege – az érintett munkavállalók számától függően – még mérsékléssel együtt is a törvényi maximum többszörösére rúghat.
A mulasztási bírság mellett az adóhatóság 12 nyitvatartási napra elrendelheti az érintett üzlethelyiség (vagy egyéb telephely) lezárását is. Három éven belüli ismételt mulasztás esetén az üzletlezárás alkalmazása kötelező, tehát annak kiszabását az adóhatóság nem mellőzheti. Ráadásul ilyenkor az üzletlezárás tartama is jelentősen megnő; a szankció második elrendelésénél 30, minden további elrendelés esetén pedig már 60 nyitvatartási napra.
Automatikus szankció az is, hogy az adóhatóság a bejelentési kötelezettségét elmulasztó vállalkozás adatait két évre közzéteszi az egyik „feketelistáján”, a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján. A reputációs károkon kívül ez az intézkedés azt is maga után vonja, hogy a vállalkozás elveszíti addigi megbízható adózói minősítését, és automatikusan kockázatos adózónak fog minősülni. Ez – számos egyéb hátrány mellett – azt is maga után vonja, hogy az érintett vállalkozás jellemzően elesik a különböző pályázatokon és közbeszerzéseken való részvétel lehetőségétől, valamint a banki kölcsönfelvétel is jelentősen megnehezül. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, az adott vállalkozás felkerül még egy feketelistára is, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listájára, amely miatt további komoly jogi és üzleti hátrányokkal kénytelen szembenézni (például azért, mert számtalan pályázati lehetőségből automatikusan kizárják vagy a korábban elnyert pályázati összeg visszafizetendővé válik).
Fontos azt is tudni, hogy a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésével a vállalkozás automatikusan elveszíti a kisvállalati adóalanyiságát is, amelyet két évig nem is állíthat vissza. Nagy érvágás lehet ez azoknak, akiknek a kiva sokkal kedvezőbb adózást jelentett a társasági adóhoz képest.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
