Az amerikai infláció növekedését és az USA gazdasági növekedésének lassulását várják az elemzők Donald Trump vámintézkedésétől, amely szerint február 4-i hatállyal az Egyesült Államok 25%-os vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból érkező termékekre (kivéve a kanadai energiatermékeket, ahol csak 10%-os vám lép érvénybe), illetve 10%-os plusz vámot az eddig is teherrel sújtott kínai termékekre.
A Trump-adminisztráció azzal védi az intézkedést, hogy a vámok Trump első ciklusa alatt sem okoztak jelentős inflációs nyomást. Erre válaszul szakértők megjegyzik, hogy most jóval szélesebb körű termékcsoportokra vonatkoznának a vámok, illetve azok kivetése is egy egészen más gazdasági környezetben valósul meg most, mint Trump első elnökségénél. A Tax Foundation becslései szerint
a mostani intézkedéscsomag révén 1,4 ezer milliárd dollár értékű importárura vetnek ki majd vámot, ami több mint háromszor haladja meg azt a szintet (380 milliárd dollár), amelyet Trump első ciklusa alatt vámokkal sújtottak.
Christine McDaniel, a George Mason Egyetem vezető kutatója (korábbi amerikai kereskedelmi tisztviselő) szerint a Kanadával és Mexikóval szemben kivetett általános vámok káoszt okozhatnak a szorosan összekapcsolt, szélesebb értelemben vett észak-amerikai gazdaság ellátási láncaiban, ami elkerülhetetlenül az árak növekedését okozza majd. Mexikó és Kanada, az USA legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozik, egyben szerepel azon top10 ország között, amelyekkel szemben jelentős az amerikai külkereskedelmi deficit.
Ha 25%-os vámokat vetünk ki legszorosabb külkereskedelmi partnereinkre, az azzal a kockázattal jár, hogy megtizedeljük azt az észak-amerikai gazdasági erőközpontot, amelyre az USA támaszkodik. Miért akarnánk felgyújtani a saját házunkat?
– érvelt a kutató.
Az autóipar különösen érintett
Az ellátási lánc zavarai különösen az autóipart sújthatják, ahol az alkatrészek gyakran többször is átlépik az USA határait, mielőtt az autó megérkezik az amerikai kereskedőkhöz. A Wolfe Research becslése szerint
egy átlagos autó ára 3000 dollárral emelkedhet a vámok miatt az USA-ban.
Lawrence Summers, a Harvard közgazdászprofesszora, volt amerikai pénzügyminiszter is arra hívta fel a figyelmet az autóipar példáján, hogy az amerikai export nagy része importált alkatrészeket tartalmaz. „Az autók az összeszerelés során 5-10-szer is átmennek a határon. Ez (a vámok kivetése – a szerk.) egész Észak-Amerika versenyképességét csökkenti Európával és Japánnal szemben" – jegyezte meg Summers.
Nőhet a benzin- és élelmiszerár
Az autóárak mellett az üzemanyagárak emelkedésére is számíthatnak az amerikai háztartások és cégek, miután a kanadai és mexikói olajra kivetett vámok növelni fogják az amerikai olajfinomítói ipar költségeit.
Kanada és Mexikó összesen az amerikai olajimport 40%-át adja, és kulcsszerepet játszanak a szélesebb értelemben vett amerikai energia- és feldolgozóiparban is.
Clayton Seigle, a washingtoni Center for Strategic and International Studies energiabiztonsági kérdésekkel foglalkozó vezető kutatója a Reuters-nek azt emelte ki, hogy a vámok aláássák az Egyesült Államok energiabiztonságát is, ugyanis a Kanadából származó napi 4 millió hordónyi nyersolajimport a globális energiaellátási láncban eddig a legmegbízhatóbb behozatali forrásnak számított.
A szakértő szerint a vámok hatására a kanadai olajtermelők csökkenteni fogják a kitermelést, ami megnöveli a távolabbi és egyes esetekben kevésbé megbízható beszállítóktól származó import költségeit. Az amerikai olajimportban betöltött kiemelt kanadai szerepe miatt nem meglepő, hogy a Kanadából származó energiatermékekre csak 10%-os vám vonatkozik a kanadai árucikkekre általános érvénnyel kiszabott 25% helyett.
Továbbá az élelmiszeráraknál is komoly drágulásra számíthatnak az amerikai háztartások a Kanadára, illetve Mexikóra kivetett vámok miatt. Mexikó ugyanis az USA legnagyobb importforrása a gyümölcsök és a zöldségek terén, míg Kanada a fő beszerzési forrás a gabonafélék, a húsok vonatkozásában.
Tax Policy Center elemzése szerint
az amerikai háztartások adózás utáni jövedelme 1%-kal csökkenhet a trumpi vámok miatt, ami mintegy 1000 dolláros tételt jelent egy átlagos amerikai háztartás számára.
Visszaeső GDP, késleltetett kamatvágás
Emellett megjelentek az első számítások arra vonatkozóan is, hogy a Mexikóra, Kanadára és Kínára kivetett vámok, illetve ezen országok válaszintézkedései mekkora kárt okozhatnak az amerikai GDP növekedésében. Gregory Daco, az EY vezető közgazdászának becslése szerint
a vámháború idén 1,5 százalékpontot, 2026-ban pedig további 2,1 százalékpontot vehet el a GDP-növekedésből. Az elemző szerint stagflációs sokk alakulhat ki.
Ami pedig, az amerikai kamatokat illeti, a vámok, illetve azok inflációs hatása arra kényszerítheti a Fedet, hogy tovább késleltesse a kamatcsökkentést, ami ronthatja a növekedési kilátásokat. A Capital Economics elemzői szerint az új vámok – az inflációval kapcsolatos aggodalmak miatt – lényegében felszámolták a Fed számára a kamatcsökkentés lehetőségét a következő 12-18 hónapban.
Ez lehet az eddigi legnagyobb öngól
– summázta a trumpi vámok hatását Mary Lovely, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatója a CNN-nek. „Ez egy hatalmas hazardírozás. Ez a gazdaság lassulásának és az infláció növekedésének receptje" – tette hozzá.
A Goldman Sachs elemzői viszont úgy vélik, hogy a Kanadával és Mexikóval szemben kivetendő vámok rövid életűek lesznek éppen amiatt, mert a trumpi vámintézkedéseknek jelentős negatív hatással járnak az amerikai infláció és GDP-növekedés terén.
Bretton Woods óta nem volt ekkora sokk?
A Deutsche Bank vezető devizastratégája, George Saravelos szerint, ha Trump vámjai megvalósulnak (egyes elemzők még bíznak abban, hogy a vámok február 4-i hatálybalépés előtti utolsó pillanatban még kompromisszumos megállapodás születhet), az a „legnagyobb sokk” lenne a globális kereskedelempolitikában a rögzített árfolyamok Bretton Woods-i rendszerének fél évszázaddal ezelőtti megszűnése óta.
Saravelos hozzátette: az érintett gazdaságok némelyikére azonnali recessziós következményekkel és a világgazdaságra széles körű negatív átgyűrűzéssel számolnak. Paul Ashworth, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint a kereskedelmi háború recessziót okozhat a kanadai és a mexikói gazdaságban is, mivel az USA-ba irányuló exportjuk a GDP mintegy 20%-át teszi ki.
Kanada azzal válaszolt az amerikai lépésre, hogy 25%-os vám kivetését helyezte kilátásba 155 milliárd dollár értékű amerikai termékre, míg Mexikó is latolgatja már, válaszul milyen intézkedéseket vezessen be.
Tony Sycamore, az IG elemzője úgy véli:
a piacokon nem is Trump vámbejelentései, hanem az okozott meglepetést, hogy Kanada azonnal megtorló válaszintézkedésről döntött, és Mexikó is kilátásba helyezte ezeket.
Josh Lipsky, az Atlantic Council geogazdasági kutatóközpont igazgatója szerint Mexikó és Kanada olyan megtorló válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, amellyel a Trump-kormányzat eredetileg nem számolt. A Reuters-nek nyilatkozó szakértő „nem biztos abban”, hogy a Trump-adminisztráció teljesen felkészült a válaszintézkedésekre. Paul Ashworth pedig úgy látja: a Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetett mostani amerikai vámok valójában „csak az első csapást jelentik egy nagyon pusztító globális kereskedelmi háborúban”.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
