Donald Trump beváltotta az egyik választási ígéretét: bejelentette, hogy vámokat vet ki Mexikóra, Kanadára, illetve Kínára. Ez óriási vihart okozott a tőzsdéken és a devizapiacon. Mivel 2023-ban az USA teljes importjának több mint 15%-a Mexikóból, 13,7%-a Kanadából és 13,9%-a Kínából származott, az USA behozatalának csaknem felét érintik a magasabb vámok, ami megzavarhatja az ellátási láncokat és jelentős hatással lehet az USA, Kanada és Mexikó gazdaságára. Az ING Bank szakértőinek elemzése szerint az olyan iparágak, mint az autóipar, illetve a szélesebben vett feldolgozóipar, amelyek mélyen integrálódtak az amerikai ellátási láncokba, megnövekedett költségekkel és zavarokkal szembesülnek majd.
Az amerikai feldolgozóipar teljes kibocsátása 2023-ban 2 850 milliárd dollár volt, kevesebb, mint az abban az évben importált 3100 milliárd dollárnyi áru. Ennek eredményeként az amerikai feldolgozóiparnak több mint kétszeresére kellene növekednie ahhoz, hogy teljes mértékben helyettesíteni tudja az importot, ami a közeljövőben kivitelezhetetlen – állapítja meg az ING.
Emellett a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, italok, valamint a faanyagok jelentős áremelkedésnek indulhatnak idén a vámok miatt.
Rövid távon a vámok némileg fellendíthetik a költekezéseket, mivel a fogyasztók a vámok elkerülése érdekében előrehozhatják a vásárlásokat. A következő hónapokban azonban érzékelhetően romolhat a háztartások helyzete, különösen az alacsonyabb jövedelmű családok esetében. Az előző Trump-vámok időszakában, 2018-ban három hónapba telt, amíg a mosógépek árai emelkedtek, mivel a kiskereskedők kimerítették a vámtarifa előtti készleteiket. Ezt követően a mosógépek fogyasztói árai 12%-kal emelkedtek. Emellett az amerikai gyártók is emelték áraikat, ami további negatív hatással volt a fogyasztókra, amíg az ellátási lánc helyreállása és a megnövekedett verseny végül ismét csökkentette az árakat. A romlandó termékek árai még ennél is gyorsabb ütemben emelkedhetnek.
A bejelentett intézkedések az amerikai exportőröknek is fájni fognak, különösen az olyan iparágakban, mint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar.
Az amerikai árukivitel 17%-a Kanadába, 16%-a Mexikóba és 7%-a Kínába irányul. Amikor Trump az első hivatali ideje alatt vámokat vetett ki a kínai árukra, akkor Kína az amerikai mezőgazdasági termékekre, például a szójababra és a sertéshúsra kivetett vámokkal válaszolt, ami az amerikai gazdáknak nagy gondot okozott, és az eladások csökkenéséhez és pénzügyi feszültséghez vezetett. A kereskedelmi háború miatt Kínába irányuló amerikai eladáskiesés ellensúlyozására az amerikai kormányzatnak nagyvonalú támogatásokkal kellett közbelépnie.
Az ING szerint Trump lépése szerény hatással lesz a kínai növekedésre. Az új vám méginkább kiszorítja az alacsony árrésű termékeket az USA-ból. A legsebezhetőbb ágazatok valószínűleg azok lesznek, amelyek könnyen helyettesíthetők, mint például a textiltermékek, valamint bizonyos elektronikai és gépipari termékek. Mivel azonban a vámok már 7 éve hatályban vannak, az árérzékenyebb és könnyen helyettesíthető exporttermékek közül sokan már átirányították a kivitelüket más országokba.
Az Európai Uniót (még) nem érintették az amerikai kormányzat vámbejelentései. Trump azonban rendszeresen bírálja az EU-t, amiért kereskedelmi többletet termel az USA-val szemben, a hétvégén pedig egyértelmű utalást tett arra, hogy Európa sem ússza meg a kereskedelmi korlátokat. Valójában, ha az USA kétoldalú kereskedelmi mérlegét nézzük, akkor azt látjuk, hogy az ország a harmadik legnagyobb deficittel rendelkezik Németországgal szemben, Kína és Mexikó után. Tekintettel arra, hogy a Trump-kormányzat milyen gyorsan hajtja végre választási ígéreteit, nehéz elképzelni, hogy az EU hogyan úszhatná meg a vámokat. Donald Trump ugyanis már kezdeményezte az amerikai kereskedelmi kapcsolatok átfogó vizsgálatát. Ennek a vizsgálatnak a jelentése 2025. április 1-jén esedékes, ami az EU számára döntő pillanat lesz.
Az unió azonban addig is érezni fogja a negatív hatásokat. Tekintettel arra, hogy számos európai (autó)gyártó az elmúlt négy évben az amerikai piacra szánt gyártóüzemeket működtet Mexikóba helyezte, így a Mexikóra kivetett amerikai vámok Európának is ártani fognak. A korábbi Trump-kormányzat idején az EU először közvetlen megtorlással reagált az európai alumíniumra és acélra kivetett amerikai vámokra, később pedig a Levi's farmerre és a Jack Danielsre kivetett vámokkal való fenyegetéssel tudta megakadályozni a vámok eszkalálódását. Emellett az EU megígérte az amerikai kormánynak, hogy több amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) és szójababot vásárol. Hasonló stratégia ezúttal is lehetségesnek látszik az ING szerint. Az EU például felajánlhatná, hogy több amerikai LNG-t vagy katonai felszerelést vásárol.
„Az amerikai kormányzat első vámokkal kapcsolatos lépése nemcsak azt az eltökéltséget hangsúlyozza, hogy a vámokat a külpolitika fő eszközeként kívánja használni, hanem az általunk ismert kereskedelem teljes átalakítását is jelenti, egyértelműen megszegve a meglévő kereskedelmi megállapodásokat” – írja az ING, utalva például az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodást (USMCA) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaira. Ha valóban végrehajtják azokat, a bejelentett vámok egészen más jellegűek lesznek, mint amit Trump első hivatali ideje alatt alkalmaztak.
Az USA három legfontosabb kereskedelmi partnerét egyszerre veszi célba, és hamarosan a negyedik is követi őket. Ha Mexikó, Kanada és Kína véghezviszi a bejelentett, megtorló intézkedéseket, akkor a globális gazdaságban a kereskedelmi feszültségek soha nem látott mértékű eszkalálódása következik be – véli az ING. Trump első hivatali ideje alatt a vámok és a kereskedelmi feszültségek ráirányították a figyelmet a globalizáció előnyeinek és hátrányainak általánosabb témájára. A globalizációnak ugyanis nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is voltak. Most nehéz elképzelni, hogy a kereskedelmi feszültségek eszkalálódása hosszú távon bárkinek is jót tenne.
Gazdasági szempontból a kereskedelmi feszültségek eszkalálódása minden érintett ország számára vesztes-vesztes helyzetet jelent
- zárja kommentárját az ING.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
