Amint arról beszámoltunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján január 31-i határidővel konzultációra bocsátotta az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló rendelettervezetét. Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet célja, hogy
ösztönözze a hazai földgáz- és villamosenergia-ágazatban hasznos innovációk elterjedését, a hatályos szabályok fejlesztésével, illetve új kezdeményezések kipróbálásával.
A szabályozási tesztkörnyezet célzott kivételeket biztosíthat a törvényi vagy szabályozási keretrendszer alól az innovatív technológiák, megoldások, termékek, szolgáltatások vagy megközelítések számára, összhangban az uniós és nemzeti szakpolitikai célokkal. A kísérleti szabályozás alkalmazásával összegyűjthetőek azon tapasztalatok, melyek hasznosak a vonatkozó szabályozási területek reformjához.
A témák kapcsán a MEKH elsősorban olyan kezdeményezéseket céloz meg, melyek a
- hálózati fejlesztések egyszerűsítése és költséghatékonyságának növelésére,
- keresletoldali rugalmasság növelése és aktív fogyasztói részvétel elősegítésére,
- lokális energiatermelés és energiamegosztás fejlesztésére,
- elektromobilitás fejlesztésére, és
- a megújuló gázok hálózati betáplálásának ösztönzésére irányulnak.
Milyen innovatív technológiákról és megoldásokról lehet szó?
Az Európai Bizottság tudományos kutatóközpontjának (JRC, Joint Research Centre) 2023-as technikai jelentése áttekintést ad arról, hogy az uniós országokban akkor létező energetikai szabályozási tesztkörnyezetek milyen innovatív technológiák és megoldások gyakorlati kísérleti alkalmazása előtt nyithatják és nyitották meg a lehetőséget, ami a készülő hazai rendelet szempontjából is érdekes lehet.
Ezek egy jó része már itthon is megjelent, de némelyikük szélesebb körű elterjedését nem ritkán a hagyományos energiarendszerhez igazódó szabályozás akadályozza, míg más részük még egyáltalán nem került gyakorlati alkalmazásra Magyarországon.
A jelentés 8 fő csoportba sorolta azokat az új energia-ökoszisztéma szempontjából fontosnak tartott úttörő megoldásokat, amelyek a kísérleti szabályozási környezeteknek köszönhetően a gyakorlatban is kipróbálásra kerülhettek. A csoportosítás óhatatlanul átfedéseket is tartalmaz, például az energiatárolók egyben a rugalmassági szolgáltatások nyújtásának is az egyik legfontosabb eszközei.
Rugalmassági és kiegyenlítő szolgáltatások
Ebbe a körbe egy sor olyan megoldás tartozik, amellyel a rendszerhasználók - akár a fogyasztók is - segítséget nyújthatnak az elektromos hálózatban a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásához, támogatva a hatékonyság és az ellátásbiztonság fenntartását.
Ilyen megoldás például az aggregálás. Ez több szereplő - elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók - által végzett tevékenységeket von össze, illetve kombinál a villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából.
Például Olaszország egy kísérleti szabályozással már 2017-ben megnyitotta az úgynevezett rendszerszintű szolgáltatások és kiegyenlítő energia piacokat minden olyan résztvevő előtt, akik aggregáció révén rugalmasságot tudnak biztosítani a rendszernek, beleértve a megújuló energiaforrásokat, a kereslet oldali válasz és tároló rendszereket, köztük az elektromos autók akkumulátorait is.
Energiatárolás
Az előző csoporttól élesen nem elválasztható energiatárolás kulcsfontosságú szerepet játszik az ellátásbiztonság és rugalmasság biztosításában a növekvő arányban időjárásfüggő megújuló forrásokat integráló elektromos hálózatok kiegyensúlyozása és a többletenergia eltárolása által. Az energiatárolás egyben a rendszerszintű energiahatékonyság növeléséhez is hozzájárulhat, és ahhoz is, hogy több tiszta, időjárásfüggő forrást lehessen a villamosenergia-rendszerbe illeszteni.
Az energiatárolás a technológiák és megoldások széles skáláját foglalja magába, beleértve például a helyhez kötött akkumulátorokat, az elektromos járművek akkumulátorait, ahogyan például az úgynevezett power-to-gas (P2G) megoldások szintén ide is tartoznak, ezeket azonban egyéb funkcióik miatt érdemes külön csoportba sorolni a JRC jelentése szerint
Megújuló és alacsony karbonkibocsátású gázok integrálása a gázhálózatba
A megújuló, alacsony karbokibocsátású gázok az ehhez elegendő kapacitással rendelkező uniós gázhálózatba is bejuttathatóak. Ilyen például a fenntartható biogáz, illetve biometán - beleértve a szén-monoxidból és szén-dioxidból hidrogénnel történő metanizációt -, valamint a villamosenergia- és gázrendszereket is összekötő, úgynevezett power-to-gas megoldások alkalmazását lehetővé tevő tisztahidrogén.
A hidrogéngazdaság kiépítése az időjárásfüggő megújuló villamos energia évszakokon átívelő tárolását is lehetővé teszi, amit jelenleg nagy volumenben csak a klímaváltozás kockázatainak hosszú távon kitett szivattyús-víztározókkal képesek megoldani.
Mindemellett a JRC a fenntartható (jellemzően agrár- vagy városi hulladékból készülő) bioüzemanyagokat, valamint a hidrogén és szén-dioxid felhasználásával előállított szintetikus üzemanyagokat is ide sorolja.
Elektromobilitás
A szállítási ágazat károsanyag-kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú az uniós klímacélok teljesítéséhez, és a légszennyezettséggel közvetlenül összefüggő betegségek visszaszorításához is. Az elektromos járművek száma az előrejelzések szerint a következő években is masszívan fog bővülni, az esetleges átmeneti lassulások ellenére is, ezért az elektromobilitás villamosenergia-rendszerbe való integrálása, a helyi fogyasztási csúcsok kezelése, illetve az elektromos járművek rugalmassági potenciáljának kiaknázása sürgősen kezelendő kihívás, amit a kísérleti szabályozás is elősegíthet.
Az okos töltés címszó alatt elérhető megoldások tarifakedvezményekkel, illetve díjazással arra ösztönözheti a villanyautósokat, hogy a töltést a fogyasztási csúcsidőszakon kívül végezzék, a V2G (vehicle-to-grid) megoldások pedig hasonló ösztönzőkkel lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok járművük akkumulátorát tartalékkapacitásként a hálózatüzemeltetők rendelkezésére bocsássák, ezzel is hozzájárulva a rendszer kiegyensúlyozásához.
Kollektív önfogyasztás (CSC) és energiaközösségek
A tagállamok már régebb óta kísérleteznek a szabályozás lehetséges fejlesztésével, az innovatív megoldások és új üzleti modellek tesztelését lehetővé tevő átmeneti keretrendszerek felállítása révén. A tapasztalatok szerint a például a tarifákkal és szolgáltatói kötelezettségekkel kapcsolatos átmeneti speciális szabályozási feltételek elősegíthetik az innovációt és az új üzleti modellek kidolgozását.
A területen élen járó Hollandia jóval az uniós Tiszta energia csomag előtt, már 2015-ben létrehozta kísérleti szabályozási kezdeményezését, amely lehetőséget biztosított a polgároknak és vállalkozásoknak egyebek mellett arra, hogy eltérjenek a villamosenergia-törvény hálózat birtoklásának és üzemeltetésének jogával, a hálózati tarifakedvezményekkel, az elosztói mérési kötelezettségekkel, valamint a számlázással és adatkezeléssel kapcsolatos szabályaitól.
Okos hálózatok
Az energiaszektor az egyik legkorábbi befogadója volt a digitális technológiáknak, amit elsősorban a hálózatkezelés és üzemeltetés megkönnyítésének célja vezérelt. Az elmúlt években a digitális technológiák egyre mélyebben elkezdtek beépülni a rendszerbe az okosmérők és szenzorok terjedésével, az Internet of Things (IoT) alkalmazásával, és a nagy mennyiségű adat mesterséges intelligenciával történő felhasználása révén.
A szabályozási tesztkörnyezet ezen a területen is eszközt kínálhat a szabályozóknak a végfelhasználók érdekeit szem előtt tartó új műszaki megoldások és szolgáltatások kipróbálására, például az okosmérők adatainak lehetséges felhasználásait feltérképezve.
Megújuló energiaforrások integrációja
A megújulók - nem csak az időjárásfüggők - minden, általuk okozott kihívás mellett ma már nem csak a klíma- és egészségvédelmi célok eléréséhez, hanem az energiafüggetlenség és ellátásbiztonság megerősítéséhez is fontos eszköznek minősülnek. Erre tekintettel a széles körű és költséghatékony integrálásuk előtt álló szükségtelen adminisztratív és szabályozói akadályok felszámolása, például az engedélyezési eljárások területén uniós és nemzeti szinten is prioritás, vagy annak kellene lennie.
Az Európai Bizottság megújuló projektek engedélyezési eljárásaira vonatkozó ajánlása szerint a rendszerüzemeltetőknek érdemes például olyan módon is optimalizálniuk a hálózati kapacitás kiaknázását, hogy lehetővé teszi annak használatát több, egymást kiegészítő technológia, illetve erőmű számára is, ami lényegében az erőművek hibridizációja felé mutat.
Tarifarendszer kialakítása
A díjszabási rendszer kialakítása döntő szerepet játszhat az innováció támogatásának az energiaszektorban, elősegítve a megújulók megfelelő rendszerintegrációját, a kereslet oldali rugalmasságot, illetve az egyéb innovatív technológiák alkalmazását.
A kísérleti szabályozás megkönnyíti a hálózati társaságok számára, hogy innovatív tarifastruktúrákat alakíthassanak ki és tesztelhessenek szolgáltatási területükön, amelyek elősegíthetik az elektromos hálózat hatékony használatát. Például Svédország már 2018-ban olyan próbaszabályozást vezetett be, amely lehetővé tette az elosztók számára, hogy fogyasztóik körében bizonyos keretek között új tarifákat teszteljenek.
(A Magyarországon konzultációra bocsátott tervezettel kapcsolatban beérkezett vélemények, észrevételek, illetve javaslatok feldolgozását követően a MEKH 2025 első negyedében konzultációzáró szakmai fórumot rendez, majd ezt követően véglegesíti a rendelet szövegét.)
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
