Itt a trendforduló?
Jelentős áresést tapasztalhattunk tegnap a hazai benzinkutakon,
rég nem látott mértékben csökkent ugyanis a gázolaj nagykereskedelmi ára, de a benzinesek sem panaszkodhatnak, a január 21-i lokális csúcshoz képest ugyanis 12 forinttal kerül most kevesebbe a benzin litere.
Kicsit távolabbra tekintve azért még nem olyan kedvező a kép: tavaly szeptember közepe óta még így is 8,1 százalékkal áll magasabban a jegyzés, ami literenként 47 forintot jelent.
Van ok az esésre
Az üzemanyagok árában tapasztalt látványos lefordulás elsősorban
az olajár esésének tudható be:
január 15 óta 6,1 százalékkal csökkent a Brent árfolyama, a napokban látott esés többek között a rendkívül magasan alakuló amerikai készletszinteknek köszönhető, de az is megnyugtatta a kedélyeket, hogy Donald Trump kolumbiai vámfenyegetése rövid életűnek bizonyult.
Emellett a kéthavi csúcsra erősödő forint is érdemben hozzájárult a benzinár csökkenéséhez,
hiszen január 20 óta az euróval szemben 1,4 százalékkal, a dollárral szemben pedig 3 százalékkal erősödött a hazai deviza.
Miért fontos a devizateljesítmény?
A finomított olajtermékek alapjául szolgáló Brent nyersolajat dollárban veszik a hazai nagykereskedők, ráadásul a magyarországi üzemanyag-ellátást nagyjából 30 százalékban import fedezi, mely árára pedig az európai – tehát eurós – termékjegyzések árai vannak hatással.
... és van más ok is
A csökkenő árak mögött nem csak a kedvező piaci folyamatok állnak, ugyanis január 21-én a Mol Kiskereskedelem Üzemanyagárazási csapata egy belsős körlevélben szólította fel a Mol-hálózatába tartozó kiskereskedőket, hogy árváltozás lép életbe - ennek hatására a benzin és a dízel literenkénti ára is 2 forinttal csökkent.
Az ügy persze nem előzmény nélküli, hiszen az elmúlt hónapokban látott benzindrágulás olyan mértékű volt, hogy a magyar kormány jelezte:
készek beavatkozni a piaci folyamatokba, ha elszakadnának az üzemanyagárak a régiós szinttől.
Az NGM egyébként régóta kiemelten figyeli a hazai üzemanyagárak alakulását a régiós árakhoz viszonyítva, ennek kapcsán a KSH tavaly áprilistól kezdve heti gyakorisággal rendszeresen kiadott egy összesítést, amely az Európai Bizottság adatbázisára épült. Július elején újra kiadott egy figyelmeztetést a tárca, hogy ha elszakadnának a régiós szintektől a hazai üzemanyagárak, akkor be fog avatkozni. Aztán a nyári Lukoil-ügy elrendeződése utántól, októbertől kezdve a KSH áttért a havi gyakoriságú vizsgálatra. A tárca azóta is azt kommunikálja a hazai üzemanyag kereskedők felé, hogy nyomottan tartsák a nagy-, illetve kiskereskedelmi árréseket, mert ha felfelé elszakadnának a végfogyasztói árak a régiós tendenciáktól, akkor be fog avatkozni.
A kormányzati kommunikáció tehát világos: ha túl drágává válik a benzin Magyarországon, akkor jöhet a beavatkozás. A következőkben megnézzük, hogy a kevésbé egyértelmű piaci oldalról nézve milyenek most a hazai autósok kilátásai, azaz:
a tovább erősödő forintnak és a nyomott olajárnak köszönhetően tényleg itt a trendforduló, vagy csak ideig-óráig lesz kedvező a helyzet?
Kitarthat a forinterő?
A devizapiacon a legfontosabb befolyásoló tényező a jegybankok kamatpolitikájának alakulása, ebből a szempontból pedig jelenleg úgy néz ki, hogy kedvezőek a forint kilátásai. Nemzetközi oldalról ugyanis
- az amerikai jegybank kamatpoltikája egyértelműnek tűnik: a további kamatcsökkentésekhez az infláció csökkenésére, vagy a gazdasági adatok érdemi romlására lenne szükség, ám egyelőre ezek közül egyik sem látszódik, így az amerikai kamat tartósan magas maradhat, ezt árazzák most a piacok. Ez összességében az erős dollár narratívájához járul hozzá, de rövidesen láthatjuk majd, hogy Trump elnök intézkedései árnyalják ezt a képet.
- Eközben az euróövezetből folyamatosan rossz gazdasági adatok jöttek, ami miatt rendszeresen felmerül az elemzőkben és a piaci szereplőkben, hogy az EKB-nak gyorsítania kéne a kamatcsökkentési ciklusán, az EKB kamatpolitikája tehát a további, jelentős kamatcsökkentések irányába mutat. A csökkenő kamatok gyengülő pályára állíthatják az eurót a dollárral, de a forinttal szemben is (ceteris paribus).
Hazai oldalon a legfontossabb kérdés az lesz, hogy a növekvő reálbérek miatt mikor kezd el érdemben élénkülni a lakossági fogyasztás, és mikor látunk végre felfutást a beruházásokban és a nettó exportban. Az MNB egyelőre meglehetősen szigorú álláspontra helyezkedett és
tartósan a jelenlegi szinten maradhatnak a mostani kamatok, ami a forinterőt támogatja.
Persze nem csak a jegybanki folyamatok befolyásolják a devizapiacot, rendkívül nagyot nyom a latban az úgynevezett "Trump-hatás" is. Az amerikai elnök számos, fontos intézkedéssel kezdte meg második ciklusát, ezek a lépések együttesen a dollárt sem hagyják érintetlenül. Itt elsősorban a vámpolitikára kell gondolni, ami az egyik pillanatban Európával szemben elnéző, a másik pillanatban viszont a globális vámok réme villan fel az öreg kontinens felett. Mindenesetre eddig nem láthattunk kemény vámintézkedéseket materializálódni, így mondhatni a kampányban ígérthez képest egy "lecsavartabb" verziót kaptunk, amire reagál is a piac, a vártnál egyelőre kevésbé protekcionista amerikai külpolitika a dollár gyengüléséhez vezet.
A forint mozgását a jegybanki kamatpolitikákon és az esetleg Európát célba vevő Trump-vámokon felül még a gázár alakulása is mozgathatja, illetve rövid távon hatással lehet még rá az is, ha az ezekben a hetekben érkező jelentős magyar lakossági állampapír kamatok egy része esetleg külföldi célpontot talál. Hosszabb távon az is fontos tényező lesz, hogy a 2026-os magyar választásokhoz közeledve a gazdaságpolitika, benne a költségvetési politika milyen lépéseket tesz, továbbá ott lebeg a befektetők szeme előtt az is, hogy
az EU-forrásokból esetleg további zárolások, levonások történnek-e, amelyek a tavaszi-nyári hitelminősítői döntéseket is befolyásolhatják.
Ha summát kéne vonnunk a fentiekből, akkor azt lehet elmondani, hogy az összkép jelenleg inkább kedvező a forint szempontjából, de számos markáns kockázat tarkítja a történetet, melyek bármikor fordíthatnak a befektetői hangulaton: mindenesetre ha a mostani reálgazdasági folyamatok és az erre adott jegybanki reakciók kiszámíthatóan következnek be, és Trump elnök nem tekeri fel a kereskedelmi háborút Európával szemben, a gázár sem ugrik meg jelentősen és nem lesznek újabb levonások az EU-forrásokból, akkor inkább valamivel erősebb forintra lehet kilátás.
Alacsonyan maradhat az olajár?
Csökkenő kínai kereslet
Az olajárak alakulásával kapcsolatban a kínai olajkereslet van a piaci figyelem központjában, amely az előrejelzések szerint 2025-2027 között érheti a csúcspontot.
A markánsan csökkenő kínai olajétvágy várhatóan idén is nyomást fog gyakorolni a Brent árára
- kivéve persze, ha a pekingi kormány által a gazdaságnak szánt ösztönzők nem segítik elő jelentősen a nyersanyag iránti nagyobb keresletet. Mindenesetre egyelőre nem ez a narratíva látszik megerősödni, ugyanis a vezető kínai olajcégek is a kereslet lassulására figyelmeztetnek: a CNPC állami olajipari óriásvállalat például decemberben közölte, hogy a keresletnövekedés várhatóan 2025-ben éri el csúcspontját, ami azért masszív fejlemény, mert 2023-ban még 2030-ra várták a csúcsot. A vállalat az elektromos járművek elterjedését és az LNG teherautók térnyerését hozta fel a változás indokaként.
A szállítmányozás területén a dízelhajtást fokozatosan LNG-flottára cseréli le Kína, ennek következtében tavaly 220 ezer hordónyival kevesebb gázolajat fogyasztott az ország - kontextusba helyezve, ez Magyarország éves dízelfogyasztásának a kétszerese.
Az orosz-ukrán háború
Az orosz-ukrán háború következményeként január elején leállt a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat biztonsága is veszélybe került, amelyek fontos szerepet játszanak a régió, így Magyarország energiaellátásában is. Emellett a régiós üzemanyagár-emelkedésében szerepet játszik az amerikai szankciós csomag azon része is, amely negatívan érinti a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), a korlátozó intézkedés ugyanis az NGM közleménye szerint csökkenti a rendelkezésre álló nyersolaj, illetve üzemanyag mennyiségét.
India és az amerikai szankciók
Visszatérve a globális szemléletre, Indiára is feszült figyelem irányul az olajpiaci szereplők körében: a világ legnépesebb országának növekvő olajkereslete és az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók okán fellépő kínálati nehézségek szintén olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni az idei olajárkilátásokban.
Nagyon komoly felfordulást okoztak ugyanis a globális olajpiacon az Egyesült Államok által január 10-én az orosz olajszállító tankerekre kirótt szankciók, amelyek hatását máris jelentősen érzi a nagy orosz olajvásárló India (és Kína is). A láncreakció gyökere, hogy az orosz árnyékflotta jelentős része felkerült az amerikai szankciós listára, ami miatt durván megdrágultak a szállítási költségek, így a kínaiak és indiaiak már drágábban tudnának hozzájutni az orosz nyersolajhoz, mint a nyugati benchmark, és részben ez is erősíti, hogy elforduljanak az orosz szállításoktól. Az orosz olaj "kiesése", vagy legalábbis a szállítási költségek okán megdrágult megjelenése a világkereskedelemben
NÖVELI A GLOBÁLIS KÍNÁLATI SZŰKÖSSÉGET, AMI AZ OLAJÁR EMELKEDÉSÉNEK IRÁNYÁBA HAT.
Védelem az infláció ellen
És ha már az amerikai szankciókat emlegettük, az inflációs aggodalmak újbóli felerősödése is az olajár emelkedése felé hat. A befektetők ugyanis nagy mennyiségben vásárolják fel a nyersolajra kötött határidős ügyleteket annak a kockázatnak a fedezésére, hogy
a Donald Trump által kilátásba helyezett kereskedelmi vámok a globális infláció újbóli fellendülését okozzák,
ezzel is lendületet adva az olajárak közelmúltbeli emelkedésének, amelyet az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása váltott ki. Az alapkezelők kilenc hónapja a legnagyobb nettó vételi pozíciókat építették ki a nyersolaj határidős ügyleteiben az árutőzsdei határidős kereskedési bizottság (CFTC) adatai szerint.
Az olaj népszerű inflációs fedezeti eszköz, mivel az energiatermék a fogyasztói árindex (CPI) kosárnak fontos összetevője, és közvetve, az áruk és szolgáltatások költségein keresztül is beépül az árakba, ezért az emelkedő inflációra spekuláló piaci szereplők okkal számíthatnak arra, hogy az olajár is emelkedni fog. Ez azonban azt jelenti, hogy egy ilyen stratégia széles körű alkalmazása és a határdős termékek "felhalmozása" maga is hozzájárul a fogyasztói árak emelkedéséhez és az inflációhoz, ez tehát egy ördögi kör.
Az OPEC+ szerepe
Komoly olajár-lenyomó hatása van azoknak a piaci előrejelzéseknek, hogy az olajkartell esetleg visszaengedheti a rendszerbe a visszafogott kitermelést, ezzel pedig olyan jelentős extra kínálattal "teríti el" az olajpiacot, ami a földbe nyomná a Brent árát.
Persze ez a helyzet sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik, az OPEC-nek ugyanis alapvetően nem érdeke az alacsony olajár, a tagok az önkéntes termeléscsökkentések kezdetétől fogva világossá tették, hogy a kieső termelés csak akkor kerül majd vissza a globális kínálati rendszerbe, ha az árak "a megfelelő szintre" emelkednek. Árnyalja viszont ezt a képet, hogy
a visszafogott kitermelés miatt az OPEC piacot veszít,
és ezzel az ármeghatározó szerepe is csökken, hiszen a kartellen kívüli olajtermelők outputja egyre magasabb, élen az Egyesült Államokkal, ahol Donald Trump ugyebár meghirdette az energetikai függetlenséget, és a "Drill baby, drill" felszólítás mentén komoly kitermelés-növekedésre van kilátás. A markáns piacvesztés pedig valóban a termelés visszaengedésére sarkallhatja az OPEC-országokat.
Az iráni helyzet
Irán a világ egyik legfontosabb olajkitermelője, ezért a velük szemben esetleg bevezetésre kerülő, bárminemű amerikai szankció is a globális kínálat felbolydulásával fenyeget. Az Iránnal szembeni Trump-szankciók tovább szűkíthetik a közel-keleti kínálatot és így lendületet adhatnak a Brentnek, de jó esély van arra, hogy a nagy, legalább 5 millió bpd-s (napi hordó) OPEC "tartalék" létezése ismét pánikmegelőző szerepet fog játszani, ha valóban sor kerül az eszkalációra.
Összegzés
Lassan már egy szakdolgozatba illő karakterszámnál járunk az elemzésben, ezért indokolt lehet itt egy rövid összefoglaló. A hazai üzemanyagárakat elsősorban a piaci és a nem-piaci (azaz állami szabályozói) fejlemények határozzák meg, és míg az utóbbival kapcsolatban egyértelmű a kommunikáció és a célkitűzés, addig az előbbivel kapcsolatban korántsem biztos, hogy hogyan alakulhatnak a legfontosabb befolyásoló tényezők. Hogy kicsit közelebb kerüljünk a helyzet megértéséhez, összegyűjtöttük, hogy mikre érdemes most figyelni a két legfontosabb tényezőnél, azaz a forintnál és az olajnál.
A forint esetében az amerikai, az uniós és a magyar kamatpolitika várható alakulását figyelembe véve inkább kedvezőek a kilátások a forint számára, de számos kockázat tarkítja a képet, például
- Trump vámpolitikája akár gyengülő dollárhoz, de akár a globális infláció és a forint-leértékelődés irányába is hathat,
- de a gázárak alakulása is befolyásolja a hazai deviza kilátását,
- akárcsak az a lehetőség, hogy a hetekben érkező magyar lakossági állampapír kamatok egy része esetleg külföldi célpontot talál, illetve
- a 2026-os választással kapcsolatos költségvetési döntések és
- az EU-forrásokhoz való hozzáférés vagy hozzá-nem-férés kérdése is alakítja a befektetői hangulatot.
Ami pedig az olajat illeti: a legfontosabb hosszú távú narratíva a piacon a kínai olajkereslet várható csökkenése, ez nyomás alatt tarthatja a Brentet. De rövidebb és hosszabb távú kockázatok itt is vannak:
- az orosz nyersolajra kivetett amerikai szankciók hatására megugrottak az orosz termékek szállítási költségei, a moszkvai olaj ilyen módon történő "kiesése", vagy inkább háttérbe szorulása pedig növeli a globális olajkínálati szűkösséget.
- Ráadásul az amerikai szankciók és belengetett vámintézkedések hatására az inflációs aggodalmak újbóli felerősödtek, ez is az olajár emelkedése felé hat.
- Az OPEC+ kitermelési döntései is mozgatjatják a piacot, illetve
- az amerikai-iráni kapcslat esetleges elmérgesedése is kibillentheti a kereslet-kínálati egyensúlyt.
Összességében tehát
inkább kedvezőek a kilátások a forint és az olaj esetében is, ez pedig megágyazhat a további benzinár-csökkenésnek, de számos kockázat terheli a sztorit, amik egy pillanat alatt megváltoztathatják a képet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
