Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit – derült ki a KSH mai adataiból. Ezzel Magyarország kikerült a recesszióból, hiszen fél éven át tartó zsugorodás után növekedést tudott felmutatni. A szakértők előzetesen 0,2%-os GDP-növekedésre számítottak. Éves összevetésben 2024 utolsó három hónapjában (kiigazítatlanul) 0,4%-os volt a növekedés, a piaci elemzők stagnálást vártak. Az idei kilátások egyelőre igen visszafogottak, de a GDP-növekedés még így is jóval meghaladhatja a 2024-es, igen visszafogott, 0,6%-os tempót.
A KSH friss adatait kommentálva a makrogazdasági elemzők az idei kilátásokról is írtak. „A mai adat alapján az idei évre vonatkozó 2,5-2,6 százalékos növekedési várakozásomat egyelőre nem kell átírni, ám ezt természetesen továbbra is rengeteg kockázat övezi, melyek közül talán a legfontosabb a béremelések mértéke és ennek nyomán a fogasztás növekedése, illetve a külső kereslet alakulása (gondolva itt például a német gazdaságra), ami pedig az exportra hat” – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ugyanakkor az idei évben a növekedés a tavalyinál szélesebb bázison nyugodhat, mind a fogyasztás, mind a beruházások, mind az export hozzájárulhat
– vélekedik Regős Gábor.
A fogyasztás bővülését a reálbérek várható emelkedése indukálja, a beruházások kapcsán bíztató az építőipar rendelésállományának alakulása, illetve az exportnál az új gyártókapacitások elindulása segíthet.
Aahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen egy 4 százalék körüli növekedési pályára, még sok a tennivaló
– mutatott rá Regős.
A szakértő hangsúlyozta az EU-források lehívásának szükségességét, el kell mozdulni a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé, és emelni kell a bérek vásárlóerejét is. „Fontos lenne az is, hogy a hazai árak régiós összehasonlításban versenyképesebbé váljanak és így a bevásárlóturizmus mérséklődjön” – tette hozzá.
Persze a növekedéshez kell a kedvező külső környezet is: ezt segíthetné az orosz-ukrán háború lezárása és a geopolitikai feszültségek enyhülése (ez utóbbinak azért nem sok jelét látjuk), illetve az európai versenyképesség erősödése – zárta elemzését.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a frissen beérkezett statisztika alapján már megállapítható, hogy a gazdasági momentum gyenge, mivel az áthúzódó hatás lényegében zéró. Vagyis ebből a szempontból a bázishatás nem segíti az idei év GDP-növekedését.
Mindezek alapján elmondható, hogy átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév/negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia a magyar gazdaságnak 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön. Ez egyáltalán nem irreális és nem tűnik lehetetlennek, hiszen a Covid-válság előtti időszakban és a Covid utáni helyreállási periódusban is tudott ilyet a magyar gazdaság. Ugyanakkor azokban az években jelentősen támogatóbb volt a költségvetési és monetáris politika, ami manapság nem mondható el – vélekedett Virovácz.
Ráadásul a külső kereslet is sokkal gyengébb, mint akkoriban és a fogyasztói és üzleti bizalom is törékenyebb, sőt az elmúlt hónapokban gyengülő trendet mutatnak ezek a felmérések.
Egy ilyen gazdasági környezetben az ING Bank továbbra is kitart a korábbi előrejelzése mellett, miszerint 2025-ben átlagosan 2,0 százalék körüli lehet a GDP-bővülés.
A gazdasági növekedést vélhetően a javuló fogyasztás és beruházás hajthatja, ugyanakkor mindez jelentősen élénkülő importtevékenységgel is jár majd. Amennyiben pedig a külső keresletben nem történik gyors és gyökeres változás, úgy a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági teljesítményt.
„A bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalással számolunk a magyar gazdaságban, amelynek következtében 2025 végére akár 4%-ot megközelítő éves reál GDP növekedés is elérhető lehet. Ugyanakkor mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak (amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is), ezért összességében 2025-re éves átlagban 2,5% körüli növekedés tűnik elérhetőnek” – írta Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH Bank szakértői.
A fogyasztás bővülését a reálbérek folytatódó emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy kisebb részének fogyasztásra történő felhasználása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása, illetve a munkáshitel konstrukció is támogathatja, valamint az év második felétől a családi adókedvezmény emelése is segíteni fogja a fogyasztást.
Ugyanakkor a fogyasztás további élénkülése mellett fontos, hogy a beruházások is stabilizálódjanak. Ezt segíthetik a Demján Sándor Program keretében bejelentett hitel-, lízing- és tőkeprogramok, ugyanakkor fontos lenne a külpiaci konjunktúra beindulása is a beruházások szempontjából, hiszen megfelelő kereslet nélkül a beruházások jelentős élénkülése nehezen képzelhető el a jelenlegi alacsony kapacitáskihasználtság mellett – fejtik ki a szakértők.
Arra is szükség lenne, hogy az év második felében érdemi kilábalás kezdődjön az iparban is. Ez utóbbit támogatja itthon a nagy járműipari beruházások termőre fordulása, miközben remélhetőleg a német választásokat követően az új kormány a gazdaság élénkítésbe kezd, és a külpiaci konjunktúra is javulni fog.
Bár a német gazdaság mélyebb strukturális problémáit nem lehet fiskális lazítással megoldani, egy ilyen fordulat kedvező lenne a magyar növekedési kilátások szempontjából.
"Természetesen az új amerikai gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ugyanakkor – bár kétségtelen, hogy a vámok ronthatják a növekedési kilátásokat – Donald Trump elnökségének hatása akár pozitív is lehet, amennyiben a kedvező politikai kapcsolat megfogható gazdasági előnyöket hozna Magyarország számára" – zárta elemzését Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
