A friss adatok kedvezőbbek a piaci várakozásoknál, mind éves, mind negyedéves összevetésben néhány tized százalékponttal jobbak lettek az elemzői előrejelzéseknél. A kormány kicsivel nulla feletti GDP-indexeket várt, a KSH számai alapján ez megvalósult. (A kiigazított éves növekedési adat 0,2%-os volt.)
Ezzel a magyar gazdaság kikerült a recesszióból.
Bár nem beszélhetünk óriási növekedésről, a friss adat annak fényében mindenképpen jó hír, hogy az utóbbi két évben stagnáló trendről beszélhettünk.
A gazdasági teljesítmény részleteiről egyelőre kevés információnk van. 2024-től a Központi Statisztikai Hivatal már nem az időszak utáni 45 nappal, hanem t+30-as sebességgel közli a gazdasági növekedés jelzőszámát, ezért még a decemberi részadatok többsége (ipar, építőipar, kiskereskedelem stb.) sem áll rendelkezésre. A KSH az ilyenkor szokásos szűkszavú értékelésében annyit jelzett, hogy az előző év azonos időszakához viszonyított növekedéséhez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá. A növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének csökkenése fékezte. Ebben nincs meglepetés, hiszen éves alapon továbbra is nagyon szerény, 0,2%-os a növekedés, nem csoda, ha ehhez nem sok szektor járult hozzá.
A havi részadatok is megerősítik ezt a növekedési mintát. Az ipar jól kezdte a negyedik negyedévet, de az októberi erősebb adatot rögtön visszaesés követte novemberben, ezért nem vártunk tőle érdemi húzóerőt. Sőt, számításaink szerint éves alapon kifejezetten negatívan járulhatott hozzá a GDP-változáshoz. Hasonló képet mutatott az építőipar, az októberi felpattanást kis korrekció követte, ezzel az ágazat nem tudott kilépni a zsugorodó trendjéből. A kis súlyú ágazatnak a negyedéves és az éves GDP-növekedési mutatóhoz is elhanyagolható hozzájárulása lehetett.
A termelő ágazatoknál lényegesen jobb bőrben van a szolgáltató szektor. A lakossági vásárlóerő növekszik, ez pedig még úgy is kihat a vásárlóerőre, hogy érezhető a háztartások óvatossága. Erre utal a kiskereskedelem lassú élénkülése (bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő héten megjelenő decemberi forgalmi adatok nem lesznek szépek), illetve a magára találó turizmus is: 2024 végén 8,8%-kal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A tavalyi utolsó negyedévben növekedni tudtak az újautó-eladások is.
Felhasználási oldalról nézve feltehetően nem változott sokat a korábban megfigyelt minta: a háztartások fogyasztásának bővülése jelenti a fő húzóerőt, míg az export a hűvös európai gazdasági környezetnek megfelelően döcög, a beruházások pedig szenvednek. Erről mélyebb képünk egy hónap múlva, a részletes adatok megjelenésekor lehet.
Az idei kilátások egyelőre igen visszafogottak, de a GDP-növekedés még így is jóval meghaladhatja a 2024-es, igen visszafogott, 0,6%-os tempót. A Portfolio körkérdésre adott elemzői válaszok szerint a 2-2,5% közötti gazdasági növekedés látszik a legvalószínűbbnek 2025-re. Az év elején az újabb béremelési kör, illetve az erre az időszakra koncentrálódó lakossági állampapír-kifizetések élénkíthetik tovább a fogyasztást, és abban is lehet bízni, hogy a rendszerváltás óta elszenvedett legnagyobb beruházás-zuhanásnál csak jobb jöhet. Az idén már nem számítunk a költségvetési kiigazítás keresletszűkítő hatására (mert ha még lenne is rá szükség, a választási ciklikusság logikája egy évvel elodázza majd ezt a kérdést). Fontos faktor, hogy Európa gazdasága magára talál-e, anélkül ugyanis az exportkilátásaink még úgy is borúsak maradnak, hogy számos nagy kapacitásbővítéssel számolunk - elsősorban a járműipar területén. Ebből a szempontból rossz hír, hogy a német kormány épp tegnap vágta vissza növekedési várakozását a stagnálásnál alig jobb (0,3%) szintre.
A KSH többféle negyedéves GDP-mutatót közöl a jelentésében. A legfontosabbnak az előző negyedévhez viszonyított változást, az úgynevezett negyedéves (qoq) GDP-indexet tartjuk. Európában a legtöbb országban ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Az egyes negyedévek eltérő gazdaságszerkezete (időjárásfüggő aktivitás, ünnepek, munkanapok stb.) miatt ez a mutató szezonálisan és naptárhatással igazított. Bár ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (éves, yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) figyeli kiemelten (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.
A kiigazítatlan éves indexet azért érdemes figyelni, mert az elemzői előrejelzések erre a számra vonatkoznak, ezért a friss adatban lévő meglepetésfaktort (a qoq adat mellett) ezen lehet lemérni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
