A német gazdaság továbbra is stagnál, a legfrissebb berlini kormányzati előrejelzések szerint 2025-ben mindössze 0,3%-os növekedés várható – számolt be a CNBC.
Ez jelentős visszaesés az októberben még 1,1%-ra becsült növekedéshez képest, és lényegében összhangban van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Bundesbank friss előrejelzéseivel, amelyek 0,3% és 0,2%-os bővülést valószínűsítenek.
Ezzel szemben a Német Ipari Szövetség keddi jelentése még ennél is borúlátóbb, ugyanis 0,1%-os gazdasági visszaesést jósol 2025-re, ami a harmadik egymást követő év lenne negatív GDP-adattal.
A német gazdaság teljesítménye az elmúlt években gyenge volt: 2024-ben 0,2%-os zsugorodást mutatott, 2023-ban pedig már 0,3%-kal csökkent a GDP. Bár a technikai recessziót – amely két egymást követő negyedéves visszaesést jelent – eddig sikerült elkerülni, a negyedéves adatok is stagnálást jeleznek.
A legfrissebb, csütörtökön megjelenő előzetes GDP-adatok szerint a német gazdaság 2024 utolsó negyedévében 0,1%-kal zsugorodhatott, tovább erősítve a lassuló növekedési trendet.
Az infláció várhatóan 2,2% körül alakul 2025-ben, miután 2024 második felében a fogyasztói árindex átmenetileg 2% alá süllyedt, majd ismét emelkedésnek indult.
A sötét kilátásokat csak megerősíti, hogy még borúsabbá vált a német fogyasztói hangulat: a GfK és a Nürnbergi Piaci Döntések Intézete (NIM) által közzétett fogyasztói hangulatindex -22,4 pontra csökkent az előző havi enyhén felülvizsgált -21,4 pontról. A Reuters által megkérdezett elemzők emelkedést, -20-as értéket vártak.
Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter szerint a lefelé módosított előrejelzés mögött több tényező áll. Egyrészt a kormány növekedési stratégiája nem tudott teljes mértékben megvalósulni a koalíció novemberi szétesése és a korai választások miatt. Másrészt a geopolitikai bizonytalanságok, köztük Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe és az esetleges európai importra kivetett amerikai vámok, tovább súlyosbítják a helyzetet.
A német gazdasági minisztérium előrejelzése szerint az infláció csökkenésével és a reálbérek emelkedésével a gazdasági növekedés 2026-ra gyorsulhat, amikorra már 1,1%-os GDP-bővülést prognosztizálnak.
Habeck és Jörg Kukies pénzügyminiszter egyaránt hangsúlyozták, hogy Németország strukturális problémái súlyos akadályt jelentenek a növekedés számára. Az alacsony beruházási szint, a munkaerő- és szakképzett dolgozók hiánya, valamint a túlzott bürokrácia mind hozzájárulnak a versenyképesség csökkenéséhez. Kukies szerint Németország évek óta alulfinanszírozza saját gazdaságát, miközben szigorú fiskális politikája további fékező hatással bír. Ennek ellensúlyozására a német kormány a következő uniós költségvetésben a Tőkepiaci Unió (CMU) mellett egy új befektetési alap létrehozását is tervezi, amely ösztönözheti a beruházásokat és segíthet a gazdaság élénkítésében.
A magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, így a német gazdasági folyamatok a hazai növekedési kilátásokat is meghatározzák.
Ugyan ezek valóban jelentősek, a magyar kormány tavaly szinte kizárólag az EU legnagyobb gazdaságának vergődésének tulajdonította, hogy technikai recesszióba csúszott a magyar gazdaság.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több interjúban kiemelte, hogy a német gazdaság jelenlegi gyengesége, amelyet enyhe recesszió jellemez, közvetlenül érinti a magyar exportot, mivel Magyarország nyitott gazdaságként erősen függ a külpiacoktól.
A miniszter szerint ez a hatás akár 1-2 százalékpontos növekedési veszteséget is jelenthet, ami különösen az exportorientált szektorok számára jelent kihívást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
