A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.
Az alábbiakban Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium Adóügyekért, Fogyasztóvédelemért és Kereskedelemért felelős Államtitkárának írását közöljük.
Az adózás versenyképességének növelése az adminisztratív terhek csökkentésével
Az elmúlt években a Kormány kiemelt figyelmet fordított az adórendszer versenyképességének erősítésére, ami a jövőben is rendkívül fontos szempont az adóintézkedések kialakítása során. Az eddigi intézkedések sikereit a különböző versenyképességi rangsorok is visszaigazolják. A Tax Foundation 2024-es adó-versenyképességi rangsorában hazánk a vizsgált 38 OECD-tagország közül a 7. helyen szerepel, míg az IMD (számos adóparadicsomot is tartalmazó) listája szerint hazánk az adózás versenyképessége tekintetében a 38 OECD tagország között a 12., míg a listán szereplő 26 EU-tagország közül az 5. helyen áll.
Az is megfigyelhető, hogy az adórendszerek versenyképességét és bonyolultságát mérő felmérések eredményei közt erős negatív korreláció mutatkozik, azaz a különböző felmérések által legversenyképesebbnek tartott adórendszerek egyúttal meglehetősen egyszerűek is.
Míg az elmúlt években a gazdaságpolitika sikerrel hozta a jelentős hozzáadott értéket termelő külföldi befektetőket Magyarországra, a gazdaságot továbbra is erős dualitás jellemzi, azaz a KKV-szektor termelékenysége az elmúlt években bekövetkezett közeledés ellenére továbbra is jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól. A gazdaság versenyképességének erősítése érdekében ezért kiemelten fontos, hogy az adózási és szabályozási környezet megfelelően támogassa a KKV-k organikus növekedését és a legversenyképesebb vállalkozások kiemelkedését.
Az adórendszer versenyképességének értékelésekor fontos szempont, hogy a KKV-k számára az adózás (a pénzügyi vonzata mellett) milyen mértékű adminisztrációs terhet jelent. Ennek oka az a gyakran felvetődő probléma, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a vállalkozás méretéhez képest jóval nagyobb terhet rónak a KKV-szektor szereplőire, mint a nagyvállalatokra, érdemi versenyhátrányt jelentve ezzel a kisvállalkozások számára. A vállalkozások éve keretében ezért a Kormány kiemelt figyelmet fordít az adózással, könyveléssel és különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésére, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
Megvalósult és folyamatban lévő adminisztratív könnyítések az adózásban
A NAV adatvagyonára, benne a valós idejű adatgyűjtési rendszerekből származó információkra építve folyamatosan bővül a NAV által kínált online szolgáltatások köre. Így a megújulás első hírnökeként már 2017-től elindult eSZJA felület, 2024-ben pedig elindult az eÁfa szolgáltatás is, ami az online számla- és pénztárgép-adatok alapján támogatja az áfa-analitika és a bevallások összeállítását. A webes szolgáltatások fejlesztése keretében az elmúlt években megújult a NAV honlapja, az adó már egy egyszerű mobil applikáción keresztül is megfizethető és az adóelőleg-nyilatkozatok online benyújtása is lehetővé vált. A gépjármű-adóra a részletfizetési kérelem mobil applikáción is előterjeszthető, az átütemezés is oda érkezik. Folyamatban lévő fejlesztések eredményeként a jövőben több adónem bevonására is sor kerülhet. Emellett küszöbön áll a nyugtaadás folyamatát és adattartalmát megújító eNyugta projekt bevezetése, illetve a foglalkoztatással kapcsolatos adatközlések rendszerének alapvető, tranzakció-alapú megújítását célzó eMAP rendszer fejlesztése is, amely a tervek szerint egy közös csatornára tereli a különböző állami szervek felé teljesítendő adatszolgáltatásokat.
A vállalkozói szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel országszerte és folyamatosan konzultálva felmérjük és összegyűjtjük a KKV-k javaslatait és igényeit az adminisztráció csökkentésére és működési környezetük egyszerűsítésére. Ennek keretében a könyvvizsgálati értékhatár már 2025. január 1-től az eddigi mérték kétszeresére, 300 millió forintról 600 millió forint nettó árbevételre emelkedett. A szabály változása 16 ezer vállalkozás érintett kedvezően.
Az alanyi áfa-mentesség értékhatárának emelése
Az adórendszerben már jelenleg is számos, a KKV-k terheit csökkentő egyszerűsítés érhető el. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések úgy csökkentsék a legkisebb vállalkozások terheit, hogy közben ne gátolják az azokat kinövő vállalkozások méretugrását, szükséges a kedvezményezetti körből kieső vállalkozásokra vonatkozó átmeneti szabályok lehető legrugalmasabb kialakítása és az értékhatárok rendszeres valorizálása is.
A vállalkozások évének kezdetén így – első lépésként – az eddigi 12-ről 18 millió forintra növekszik az alanyi áfamentesség értékhatára, 2025. január 1-jétől visszamenőleg. A rendelkezés minden vállalkozásra vonatkozik, de különösen fontos lehet a kata alanyok számára, akiknek így az új értékhatárig már semmilyen bevételarányos adót nem kell fizetniük. Az áfamentesség választása jelentős adminisztratív tehercsökkentést jelent, ugyanakkor elsősorban azoknak a vállalkozásoknak éri meg, amelyek jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkeznek (mivel az áfa-visszaigénylés lehetősége is értelemszerűen csak az áfaalanyok számára adott).
Jelenleg mintegy 830 ezer gazdasági szereplő (egyéni cég, társas cég és adószámos magánszemély) élvezi az áfamentességet Magyarországon.
A mostani intézkedés révén 15-20 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások adóterhei, és közel 30 ezerrel bővül azon vállalkozások száma, amelyek jogosultak az alanyi áfamentesség választására.
Az érintett vállalkozások elsősorban a kereskedelemben, az építőiparban működnek, de számottevő a különböző szellemi (szakmai, műszaki, oktatási) tevékenységeket végző mikrovállalkozások súlya is.
A kisvállalati adó értékhatárának emelése
A kisvállalatok versenyképes adózásában kulcsfontosságú a kisvállalati adó (kiva). A kiva a foglalkoztatottakkal is rendelkező, növekedésre képes vállalkozók igényeire szabott adónem, amelyet 2025-ben már közel 100 ezer vállalkozás alkalmaz. Fontos előnye, hogy annak választásával csökkenthetőek a foglalkoztatás munkáltatói adóterhei, a vállalkozás nyeresége pedig mindaddig adómentes, amíg azt a vállalkozás további fejlesztésére fordítják.
A kiva-t jelenleg azok a vállalkozások választhatják, akiknek az árbevétele és a mérlegfőösszege 3 milliárd forint alatt marad, és a foglalkoztatottjaik száma legfeljebb 50 fő. Kiemelt szempont volt az is, hogy az adónem ne gátolja az érintett vállalkozások méretugrását, így az adót választó vállalkozásoknak mindaddig nem kell kilépniük, amíg az árbevételük a 6 milliárd forintot el nem éri, a létszámuk pedig 100 fő alatt marad, és a kilépés esetén is kedvező átmeneti szabályok vonatkoznak azokra, akik a kiva alatt keletkezett nyereségüket további beruházásokra szeretnék felhasználni.
Az adónem választására jogosult KKV-k körének fokozatos kiterjesztése továbbra is célunk, így a közeljövőben ezen értékhatárok felülvizsgálatára is sor kerül. Hosszabb távon a célunk az, hogy a kiva alanyiságot valamennyi kisvállalkozás, és a kisvállalkozásból középvállalattá fejlődő vállalkozások is alkalmazni tudják. Az értékhatár megduplázásával közel 5 ezer vállalkozással bővülne a jogosulti kör, az érintett vállalatok pedig több mint 150 ezer embert foglalkoztatnak. Kiemelendő, hogy az érintettek jelentős része, mintegy negyede hazai iparban működő termelő vállalkozás.
Egyszerűsítések a helyi iparűzési adó rendszerében
A helyi iparűzési adó rendszerében 2023-tól jelentősen átalakultak az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok. A szabályozás által érintett önfoglalkoztatók és mikrovállalkozások körében ugyanakkor további egyszerűsítést jelenthetne az adóelőleg-fizetési kötelezettség eltörlése, illetve vizsgáljuk még annak a lehetőségét is, hogy ebben a körben egyáltalán ne legyen szükség adóbevallásra, azaz az adóbevallási kötelezettség kiváltható legyen az adó megfizetésével.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára 2023-tól érdemi adminisztrációs könnyítést jelent, hogy ebben a körben már csak negyedévente kell benyújtani a járulékbevallásokat. A közeljövőben megvizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy ezt a könnyítést kiterjesszük a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozókra is.
Adózás mellett a fogyasztóvédelmi szabályok is felülvizsgálatra kerülnek
Az adózás mellett a vállalkozások működésére érdemi hatással vannak a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok. A fogyasztóvédelemben az elsődleges célon túl egyre nagyobb hangsúly kerül a vállalkozások támogatására is. A kormányzat tervezett és már bevezetett intézkedései egyszerűsítik a szabályok betartását, csökkentik az adminisztrációs terheket, és méltányosabb eljárásokat biztosítanak a vállalkozások számára. A preventív eszközök, edukációs programok és digitális megoldások segítségével, ezáltal a KKV-k helyzetének javulásával a fogyasztó is kedvezőbb pozícióba kerül.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a 2025. január 1-jével létrehozott Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság egyik kiemelt célja a piaci egyensúly fenntartása a fogyasztó és a vállalkozás között. Ezt elősegítendő megvizsgáltuk, hogy milyen szabályozási és egyéb, ún. soft eszközök állnak rendelkezésre a vállalkozások jogkövetésének ösztönzésére a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartása mellett.
Fókuszban az együttműködés: méltányosabb szankcionálás, kimentési lehetőség biztosítása
Arra jelenleg is nyílik lehetőség, hogy csekély súlyú jogsértés esetén bírság helyett figyelmeztetést alkalmazzunk, amennyiben attól kellő visszatartó erő várható. A fogyasztóvédelmi jogsértések jelentős hányada (például a fogyasztók részére átadott jótállási jegyek formai hiányosságai), az előírások helytelen értelmezéséből fakad, legtöbb esetben tehát a figyelmeztetés és az előírások megfelelő alkalmazására történő felszólítás elegendő visszatartó erővel bírhat. Mindezekre tekintettel, a jövőben támogatni kívánjuk a KKV-kat azzal, hogy első alkalommal elkövetett jogsértés esetén még szélesebb körben kerülhessen sor bírság helyett figyelmeztetés alkalmazására. Ugyanakkor a fogyasztók széles körét érintő, jelentős vagyoni hátrányt okozó, életüket, egészségüket veszélyeztető vagy kiszolgáltatott fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértések esetében a jövőben is elrettentő mértékű bírság kiszabására számíthatnak a vállalkozások, hiszen a magyar családok és fogyasztók biztonsága kiemelten fontos számunkra.
Lényeges továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi előírások megsértése esetén jelenleg főszabályként az objektív felelősség elve érvényesül. Ebből adódóan a gyakorlatban az értékesítési láncok összetettsége és sok szereplős volta miatt gyakori, hogy a vállalkozás annak ellenére kénytelen viselni a jogsértés esetén alkalmazott szankció súlyát, hogy annak felmerülésében csak részlegesen működött közre. Éppen ezért vizsgáljuk annak szabályozási lehetőségét, hogy kimentéssel élhessenek a vállalkozások abban az esetben, ha a jogsértés számukra nem felróható (harmadik személy, pl. a beszállítók hibájából valósul meg).
Támogató eljárás bevezetése
Az adóigazgatási eljárásban már 2018. óta létező jogintézmény az ún. támogató eljárás, amelyhez hasonló lehetőség biztosításának a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-kereskedelem területén is látnánk létjogosultságát. Így a hatóság szakmai támogatásával a klasszikus hatósági intézkedések alkalmazása nélkül, vállalkozói önkorrekció révén is lehetőség nyílna a feltárt hibák, hiányosságok orvoslására. Mindez elősegíthetné a „kezdő” vállalkozások gördülékenyebb indulását.
Edukáció és a digitális átállás további támogatás
A túlnyomó részt magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozások számára a nagyvállalatokhoz képest arányosan nagyobb terhet jelent a jogszabályi változások naprakész követése, és a megfelelés folyamatos biztosítása. Fontos célunk ezért, hogy tevőlegesen segítsük a kereskedőket a jogszabályi előírások helyes értelmezésében és támogatást nyújtsunk az előírások jogkövető alkalmazásához. Sok esetben a vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy egy marketing szempontból jól hangzó reklámszöveg vagy állítás például alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, és ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítanak meg. Ezt megelőzendő tematikus, gyakorlatorientált iránymutatásokkal, kézikönyvekkel, útmutatókkal, előadásokkal és támogató ellenőrzésekkel segítjük a KKV-kat a jogkövetésben.
Folytatjuk a vállalkozói szektor adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló, korábban elindított folyamatot is, melynek eredményeként a jótállási jegy már főszabályként elektronikus formában is biztosítható. Egy következő hasonló lépés lehet a használati-kezelési útmutatók átadási formájának rugalmasabb szabályozása.
A KKV-k jogorvoslati lehetőségének kiszélesítése
Fogyasztó és vállalkozás közötti jogviták esetén a békéltető testületek egyszerű, gyors és ingyenes alternatív vitarendezési lehetőséget kínálnak. A KKV szektor támogatása érdekében célunk, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is megnyissuk ezt a – több szempontból is kedvező – jogérvényesítési lehetőséget. Így például, ha céges telefonnal kapcsolatban, merülne fel a jogvita, kérelmezőként békéltető testülethez fordulhatna a mikro-, kis- és középvállalkozás is.
Összességében elmondható, hogy a Kormány célja a bizalom és az együttműködés helyreállítása a vállalati szektorban. Ezt erősítheti a jelenlegi adózási környezet és fogyasztóvédelmi szabályok felülvizsgálata a 2025-ös évben.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hucímre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
