Ahogy arról minapi cikkünkben már beszámoltunk, egy új elemzés a Portfolio korábbi előrejelzésével pontosan egybevágó eredménye szerint 2024-ben az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb, 25% a naperőművek részaránya a belföldi áramtermelésben. Ezzel hazánk olyan napsütéses mediterrán országokat előzött be több százalékponttal, mint Görögország (22%) és Spanyolország (21%), jelentősen túlszárnyalva a 11%-os uniós átlagot is.
Ráadásul az Ember nevű független nemzetközi think tank zöldülő európai uniós villamosenergia-termelés tavalyi évét bemutató jelentéséből az is kiderült, hogy Magyarország több más, napenergiával kapcsolatos rekordot is magáénak tudhat:
- Az elmúlt 5 évben nálunk nőtt messze a leggyorsabban a napenergia-termelés, a 2019-es 4%-ról 2024-ig 21 százalékponttal, míg az utánunk következő Cipruson és Litvániában egyaránt 16-16 százalékponttal (4-ről 20%-ra, illetve 3-ról 19%-ra).
- 2023-hoz képest 2024-ben Magyarországon ugrott a legnagyobbat az olyan napok száma, amelyeken a napenergia csúcstermelési órában a naperőművek a teljes országos áramigény több mint 80%-át fedezték, így
- tavaly Hollandia mellett Magyarországon volt a legmagasabb ezeknek a napoknak a száma, több mint 70.
Az uniós első helyezések és a kimagasló számok annak köszönhetőek, hogy a magyarországi naperőmű kapacitás az elmúlt években, különösen a 2022-2024-es időszakban nemzetközi összevetésben is rendkívül jelentősnek számító növekedést produkált, és 2025 elején már 7550 megawatt (MW) körül alakult.
Ezzel a naperőművek már az összességében mintegy 15 000 MW beépített teljesítőképességű teljes hazai áramtermelő kapacitásnak megközelítőleg a felét teszik ki, termelésükkel pedig nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar villamosenergia-felhasználáson belül az import aránya újabb, immár 12 éves mélypontra, 22,1%-ig esett 2024-ben, megközelítve a 2030-ra kitűzött 20%-os kormányzati célszámot.
Visszatérve az Ember jelentésére, az anyag több más, az Energiaügyi Minisztérium kommunikációjában sem szereplő, de figyelemreméltó információt is tartalmaz a magyarországi napenergia-boommal kapcsolatban, tovább árnyalva az összképet.
Ilyen lényeges eredmény, hogy a gyorsan növekvő hazai napenergia-termelés az elmúlt években jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, valamint az ezek importjához fűződő költségeit is.
Az elemzés szerint a 2019-2024-es időszakban Magyarország 1,6 milliárd eurónyi földgázimportot tudott megtakarítani a jókora hazai nap- és a szerényebb méretű szélerőmű kapacitás termelésének köszönhetően.
Bár a szélenergia aránya a magyar termelési mixben (a rendszerirányító MAVIR adatai szerint) 2024-ben mindössze 1,9% volt, szemben a 17%-os uniós átlaggal, a hazai megújulótermelésnek köszönhetően elkerült fosszilis importköltségek nagysága tekintetében Magyarország így is a 10. helyen áll az EU-tagok között, vagyis e szempontból is az uniós mezőny első felébe tartozik az Ember jelentése alapján.
Az ország 2024-ben 8,5 milliárd köbméteres éves földgázfelhasználásából 4,5 milliárd köbmétert a hosszú távú orosz szerződés, 1,5 milliárd köbmétert pedig a Krk-i terminálon szintén hosszabb távú szerződés keretében foglalt évi 1,5 milliárd köbméteres kapacitás biztosít, további körülbelül 1,5 milliárd köbmétert tesz ki a hazai kitermelés, a fennmaradó részt pedig egyéb piaci forrásokból szerzi be Magyarország.
A 2024-ben itthon is rekord alacsony részarányra eső szénalapú áramtermelés a hazai kitermelésű lignitre támaszkodik, míg a szintén ütemesen mérséklődő földgáz alapú energiatermelés zömében import energiahordozót használ.
A lignit magyar árammixből történő - jelentős részben a napenergia-termelés növekedése által lehetővé tett - kivezetése 2027 körül várható, amint azt Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója a Portfolio-nak adott korábbi interjúban is jelezte. Ezzel Magyarország évekkel korábban teljesítené a Párizsi Klímaegyezmény 2030-as vonatkozó céldátumát.
A lignit hazai termelési mixben 2024-ben elfoglalt, a 10%-os uniós átlagnál kisebb 7,8%-os részaránya a 9., míg a 2027-es várt kivezetési kivezetési dátum a franciaországi értékkel holtversenyben a 12. legnagyobb az EU-ban.
A bőséges napenergia-termelés, különösen a dél körüli időszakban a piaci villamosenergia-árak a korábbiaknál erőteljesebb leszorításához is hozzájárult 2024-ben. Ennek hatására tavaly 2023-hoz képest jóval gyakoribbá váltak azok a kereskedési órák, amikor nullás vagy akár negatív nagykereskedelmi áramárak alakultak ki az EU-ban (átlagosan a kereskedési órák 4%-ában, szemben a 2023-as 2%-kal). Mivel pedig a napnyugta után felfutó fosszilis energiatermelés magas költségei - és a megerősödő kereslet - az esti órákban felfelé lökte az árakat, rendszeresen korábban példátlan napon belüli árkülönbözetek alakultak ki.
Az EU-országok zömében nőtt a napi legnagyobb és legkisebb áramárak közötti különbség 2024-ben 2023-hoz képest, különösen nyáron. A jelenség a jókora hazai naperőmű-állomány miatt Magyarországot érinti az egyik legközvetlenebbül az EU-ban.
A növekedés mértéke a tagállamok többségében meghaladta a 10%-ot 2024 harmadik negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva, öt országban - Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában - pedig duplázódtak vagy még nagyobb mértékben nőttek az átlagos árkülönbségek, és körülbelül 200 euró/MWh körül alakultak.
Magyarország esetében az árkülönbség átlagosan több mint 136%-kal nőtt (141,67 euró/MWh-ról 334,99 euró/MWh-ra), ami hajszállal meghaladva a lengyel adatot (közel 136%-os növekedés) mind közül a legnagyobb, míg a 334,99 euró/MWh-s harmadik negyedéves átlagos hazai árkülönbség alig szorul a második helyre a 335,89 euró/MWh-s román adat mögött.
A napenergia-termelés időjárásfüggő jellegéből adódó negatív árak és a részben a fosszilis energiahordozók költségei miatt megnövekedett napon belüli árvolatilitás rendszerszintű kihívásokat okoz, de egyúttal megteremti az akkumulátorok és más tiszta rugalmassági megoldások számára az üzleti lehetőséget is.
Ezek alkalmazásával a fogyasztók pénzt takaríthatnak meg, ha fogyasztásukat a bőséges napenergia-termelés és az alacsony árak időszakaira helyezik át, a piaci szereplők, például az akkumulátorral integrált naperőművek üzemeltetői pedig addicionális bevételre szert téve javíthatják jövedelmezőségüket, ha a napenergiát a déli alacsony áras időszak helyett az esti keresleti csúcs idején viszik piacra. Így az akkumulátoros energiatárolók versenyképesebbé teszik a napenergiát a fosszilis energiatermeléssel szemben, és kedvező rendszerhatásokkal járnak, ezért a következő években iparági standarddá válhatnak.
Az elemzésből származó alábbi grafikon azt mutatja be, hogy az egyes országokban átlagosan mekkora többletáron értékesíthették (volna) a napenergiát a termelők a másnapi árampiacon akkumulátoros energiatárolóval a villamosenergia-átlagárhoz, illetve ahhoz képest, hogy ha nem rendelkeznek energiatároló kapacitással. Az ábráról leolvasható, hogy idővel az akkumulátorok alkalmazásával elérhető felár egyre nagyobbá vált az akkumulátor nélküli értékesítéshez viszonyítva, és hogy
A jelentős napon belüli áringadozások miatt Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség az akkumulátoros tárolásában, amelynek alkalmazásával jelentősen növelhető a napenergia piaci értéke.
Bár a jelentés nem utal rá, fontos megjegyezni, hogy a jelenleg elterjedt akkumulátor technológia csak napon belül képes hatékonyan kezelni a kereslet és kínálat aszinkronitását, az időjárásfüggő megújuló energia hosszabb időtávú, akár szezonális energiatárolásához egyéb technológiákra, például szivattyús tározókra és a ma még nem piacérett hidrogénes energiatárolásra lesz szükség.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
