A döntően lakossági, kisebb részben KKV-k és intézmények tulajdonában álló háztartási méretű, illetve a jellemzően energiaintenzív vállalatoknál működő saját célra termelő napelemes rendszerek grafikus formában és negyedórás bontásban táblázatban is hozzáférhető valós idejű termelési adatai ugyan egyelőre csak becsült tényadat formájában állnak rendelkezésre, de ez is lényeges előrelépés a korábbiakhoz képest.
Ugyanis míg a kereskedelmi célú napelemparkok (ipari méretű pv) termeléséről a MAVIR eddig is pontos adatokat ismert és közölt az üzemirányítási, illetve elszámolási mérések alapján, addig a HMKE-k és SCTE-k termeléséről mindeddig megközelítőleg valós idejű adatok nem álltak rendelkezésre, ezzel egy iparági megfogalmazás szerint a rendszer vakfoltját alkotva. (A hazai áramellátás forrás szerinti alakulását mutató grafikonokon a naperőművek közül szintén csak az ipari méretű napelemparkok termelése szerepel.)
A hazai naperőmű állomány ezen szegmenseinek termeléséről korábban csak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) utólagos becsült havi és éves adatai voltak elérhetőek. A HMKE-kről és SCTE-kről termeléséről január elejétől közölt termelési becslés, illetve az ugyanott elérhető előrejelzések alapját elsősorban az elosztóhálózatot üzemeltető társaságoknál az ilyen erőművek kis részéről rendelkezésre álló mérési adatok képezik, de az okosmérők terjedésével a nem túl távoli jövőben a termelési becslés helyébe teljesen a mért adatok léphetnek. Ez az Energiaügyi Minisztériumnak is kifejezett célja, összhangban az időjárásfüggő energiaforrások szerepének növekedésével.
Az ellátásbiztonságnak - és a költségek minimalizálásának - ugyanis fontos feltétele, hogy a rendszerirányító a lehető legpontosabb termelési adatok alapján tervezhesse meg a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges szabályozási kapacitásokat. A napelemek időjárásfüggő rendelkezésre állása miatt termelésük előrejelzése is bizonytalanságokkal terhelt, jókora kihívás elé állítva a fogyasztás és ellátás egyensúlyának biztosításáért felelős rendszerirányítót.
Az okosmérők elterjesztésével ugyanakkor a valós idejű adatok rendelkezésre állása javul, ami a kiszabályozási feladatokat és a költségeit is jótékonyan befolyásolja.
A magyarországi naperőmű kapacitás - beleértve a HMKE-ket és SCTE-ket is - gyorsan bővül, így a január elején már több mint 7,5 GW-os hazai naperőmű állomány beépített teljesítőképesség alapján a teljes hazai áramtermelő kapacitásnak (~15 GW) már megközelítőleg a felét teszi ki. A mintegy 7550 MW-ból közel 4100 MW-ot a kereskedelmi célú napelemparkok tesznek ki, a közel 300 000 darab háztartási napelemes rendszer beépített teljesítőképessége 2675 MW, míg a 1649 darab saját célra termelő naperőműé 781 MW.
Vagyis a HMKE-k és az SCTE-k beépített teljesítőképesség alapján a teljes hazai naperőmű állománynak együttesen mintegy 45%-át adják, és a MAVIR adatai, valamint a MEKH és az Ember nevű think tank becslései alapján arra lehetett következtetni, hogy az éves napenergia-termelésen belüli részarányuk ennél valamivel kisebb, összességében nem egészen 40%.
Ez a kisebb kihasználtságra utaló alacsonyabb termelési arány elsősorban abból következik, hogy a HMKE-k és SCTE-k tájolásának optimalizálását korlátozzák a telepítésük helyszínéül szolgáló ingatlantetők adottságai, szemben a szántóföldeken működő kereskedelmi célú napelemparkokkal, amelyek ráadásul újabb fejlesztésű napelemekből épülnek.
A MAVIR által januártól hozzáférhetővé tett HMKE-s és SCTE-s becsült tény adatok, valamint a kereskedelmi naperőművek termelését mutató, régebb óta elérhető adatközlés alapján a napon belüli napenergia-termelés dél körüli csúcsidőszakában megközelítőleg hasonló, 35-40% körüli részarányt tesznek ki a háztartási és saját célra termelő napelemek.
Címlapkép forrása: (c) Copyright 2023, dpa (wwwdpa.de). Alle Rechte vorbehalten
