2024 harmadik negyedéve óriási kiábrándulást hozott: a magyar gazdaság mélyen a várakozások alatt teljesítve visszasüllyedt a recesszióba. Jellemző a fordulatra, hogy míg az adat előtt 1,4%-os éves átlagos GDP-növekedést vártak a közgazdászok 2024 egészére, azután már 0,5 százalékhoz közelítő prognózisok születtek. Ezek után a fő kérdés az volt, hogy a negyedik negyedévben kilábal-e a recesszióból Magyarország.
A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők válaszai egységesek abban a tekintetben, hogy mindenki úgy látja: az év utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest nem esett vissza a GDP. A előrejelzések a 0,0-0,5% között szóródnak, vagyis abban is egységes a kép, hogy óriási fellendülést senki nem látott az év végén. Éves alapon számolva stagnálás közeli GDP-index érkezhet holnap, vagyis akár összejöhet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter várakozása, amely szerint éves és negyedéves alapon is nullához közeli, de pozitív mutatót közölhet a Központi Statisztikai Hivatal.
Elsősorban néhány szolgáltató ágazat, például a kiskereskedelmi forgalom vagy a turizmus aktivitása élénkíthette a gazdaságot 2024 utolsó negyedévében – mondja Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint az előző negyedévre jellemző kettősség, vagyis hogy a termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) visszafogják, a szolgáltató csoportok pedig javítják a teljesítményt, megmaradhatott az év utolsó három hónapjában is. Az iparnál az októberi optimizmust már letörte a novemberi adat és a kecskeméti Mercedes szokásos, egy hónapos, decemberi leállása, valamint az első számú felvevő piacon a Volkswagen több hetes sztrájkja vélhetően tovább rontja a képet. Nagy azt is megjegyezte, hogy a kiigazítatlan éves GDP-adatot javíthatja egy technikai tényező: tavaly eggyel több munkanap volt az utolsó negyedévben, mint 2023-ban.
A növekedést felhasználási oldalról a háztartások utolsó negyedéves fogyasztásának bővülése támogathatta - mondja Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank vezető elemzője szerint a feltételezhetően erős fogyasztási adatok és az ezzel párhuzamosan gyengélkedő ipari termelésből arra következtethetünk, hogy a negyedik negyedévben az import jobban nőtt az exportnál, amely így mérsékelhette a gazdasági növekedést.
Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján azt mondhatom, hogy eléggé ambivalens érzésekkel nézhetjük majd a magyar gazdaság negyedik negyedévi teljesítményét - osztja meg érzéseit Virovácz Péter, ING Bank közgazdásza, aki szerint jó hír, hogy amilyen gyorsan jött a technikai recesszió, olyan gyorsan el is múlt.
| Portfolio elemzői felmérés a növekedési várakozásokról (%) | |||||
| név | intézmény | 2024. q4 éves | 2024. q4 negyedéves | 2025. éves átl. | 2026. éves átl. |
| Árokszállási Z. - Balog-Béki M. | MBH Bank | 0,3 | 0,4 | 3,0 | 4,0 |
| Becsey Zsolt | Unicredit | -0,6 | 0,0 | 1,8 | 3,4 |
| Eppich Győző | OTP Bank | 0,5 | - | 2,5 | - |
| Kiss Péter | Amundi Alapkezelő | -0,2 | 0,0 | 1,9 | 3,2 |
| Nagy János | Erste Bank | -0,1 | 0,2 | 2,0 | 3,6 |
| Regős Gábor | Gránit Alapkezelő | 0,1 | 0,5 | 2,6 | 3,8 |
| Török Zoltán | Raiffeisen | -0,3 | 0,2 | 2,5 | 3,0 |
| Virovácz Péter | ING Bank | 0,2 | 0,5 | 2,0 | 4,5 |
| konszenzus (medián) | 0,0 | 0,2 | 2,3 | 3,6 | |
| Forrás: Portfolio | |||||
Az összkép nagyon erőtlen aktivitásról árulkodik, látványos fordulatnak egyelőre nem látni semmi jelét
– mondja Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője. A legfrissebb hangulati indikátorok a negatív várakozások jelentős túlsúlyát mutatják a legtöbb ágazatban és a háztartásoknál is, miközben a lassanként termelésbe álló óriásberuházások felől jelentős húzóerő inkább csak 2026-ban jelentkezhet. Az idei növekedésre negatív kockázatot jelent a készlet-ciklus, amely 2024-ben még támogatta a növekedést de erősen kétséges, hogy az idei évben is ez végig így marad.
Virovácz szerint 2025-ben a fogyasztás maradhat az elsődleges dinamizáló tényező, de végre a beruházások növekedésére is már lehet számítani. Mindkét tétel esetében igen jelentős importhányaddal kell számolni, miközben az export egyáltalán nem mutatja a tartós élénkülés jeleit. Összességében tehát a belső kereslet élénkülhet, a külső egyensúlyi mutatók romolhatnak, így pedig visszafogott gazdasági növekedésre számíthatunk. Az elemzők prognózisainak mediánja az idei évre 2,3%, ami érdemben magasabb a tavalyi, 1% alatti értéknél, de jócskán elmarad a kormányzati 3,4%-os tervtől.
Erőteljesebb növekedési szint eléréséhez arra van szükség, hogy a bővülés minden pillére stabil és erőteljes legyen – ideértve a fogyasztást (erőteljes reálbérnövekedés és jó hangulat kell hozzá), a beruházásokat (uniós források és kedvezőbb gazdasági környezet, jobb kilátások kellenek hozzá), illetve az exportot (a járműipar helyzetének javulása és a külső kereslet bővülése szükséges hozzá) - mondja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza. Az ipar teljesítménye a következő évekre is kockázatot jelent, noha a gazdaságpolitika ettől várta, ettől várja a fellendülést. Az alacsony külső kereslet és az európai járműipar gyengélkedése azonban ezt tavaly megakadályozta – kérdés, hogy az idén ez a trend megfordul-e, illetve hogy az új termelőkapacitások mikor és milyen kapacitáskihasználtság mellett kezdenek növekedni.
Kissé derűlátóbb Árokszállási, aki szerint 2025-re éves átlagban továbbra sem elképzelhetetlen a 3%-os GDP növekedés elérése. Mind a végső fogyasztás, mind a beruházások szempontjából kedvező, hogy a költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt, ami a tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra, ami a belső keresletet fékezné. A fogyasztás bővülését a reálbérek folytatódó emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy kisebb részének fogyasztásra történő felhasználása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása, illetve a munkáshitel konstrukció is támogathat, valamint az év második felétől a családi adókedvezmény emelése is segíteni fogja a fogyasztást. Ugyanakkor a fogyasztás további élénkülése mellett fontos, hogy a beruházások is stabilizálódjanak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
