Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, 2018 óta rendszeresen publikált Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI) szerint
a magyar lakosság fizetőképessége tovább romlott 2024 utolsó negyedévében.
Az index 18%-os csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest, 10,3-as értékre visszaesve. Ezzel a 2024. augusztus óta tartó folyamatos csökkenés folytatódott. Ugyanakkor 2023 azonos időszakához képest továbbra is jelentős javulás tapasztalható, hiszen az index több mint háromszorosára nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A KSH adatai szerint a háztartások fogyasztása 4,1%-kal bővült 2024 harmadik negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Emellett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633,5 ezer forintra emelkedett, amely 13,7%-os nominális, és 9,6%-os reálértékű növekedést jelent. A háztartások megtakarítási rátája továbbra is kiemelkedő EU-s viszonylatban, ami arra utalhat, hogy a magyarok rendkívül óvatosak és bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően.
Ezzel együtt a jövedelmi különbségek növekedése is megfigyelhető: egyre kevesebb ember kezében halmozódik fel egyre több megtakarítás.
“Érdemes a helyzetet tágabb, európai kontextusban is megvizsgálni, ugyanis vásárlóerő-paritáson számolt tényleges fogyasztás alapján, az Eurostat adatai szerint Magyarország, Bulgária, Lettország és Észtország teljesít a legrosszabbul az Európai Unióban. 2023-ban a magyarországi fogyasztás csupán az uniós átlag 70%-át érte el. Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország még messze nem tartozott a sereghajtók közé; a lemaradás többek között annak is köszönhető, hogy azóta a többi ország sokkal nagyobb ütemben zárkózott fel az uniós átlaghoz” - értékelte az eredményeket Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.
A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe.
A magyar háztartások fizetőképessége 2025-ben enyhe javulást mutathat, ugyanakkor a gazdaság szerkezeti problémái továbbra is gátolják a gyors felépülést.
Az infláció relatív magas mértéke kiegészülve a beruházások alacsony szintjével korlátok közé szorítja a fogyasztás bővülését, míg a hazai gazdasági döntések hosszú távú hatásai még nem láthatóak pontosan.
A reáljövedelmek várható 4%-os növekedése és a választási időszak előtti jövedelemkiáramlás némi fellendülést adhat, de a hosszú távú stabilizáció még várat magára. Az infláció alakulása, a bérnövekedés fenntarthatósága, az elektromos autópiac, valamint a gazdasági döntések jelentős hatással lesznek a jövőbeli kilátásokra - írják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
