A jegybanki közlemény így szól (a Portfolio kiemelésével):
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az Európai Unió ipari és kiskereskedelmi indikátorai visszafogott gazdasági növekedésre utalnak 2024 negyedik negyedévében. Ezzel szemben az Egyesült Államok a beérkező adatok alapján élénk növekedést mutatott, valamint Kínában is gyorsult a gazdasági növekedés üteme a negyedik negyedévben. A külső konjunktúra alakulásának szempontjából továbbra is kockázatot hordoznak a gyenge európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.
Az infláció az eurozónában 2,4 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 2,9 százalékra gyorsult decemberben. A visszafogott világgazdasági növekedési kilátások mellett előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája változatlanul felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. A geopolitikai konfliktusok következtében az olaj- és gázárak emelkedtek az elmúlt hónap során.
A globális befektetői hangulatot a decemberi kamatdöntés óta nagyfokú bizonytalanság jellemzi. Ennek hátterében főként a geopolitikai fejlemények, az amerikai vámemelésekkel kapcsolatos hírek, illetve a meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank decemberben ismét 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre.
A piaci árazások alapján 2025-ben a két meghatározó jegybank monetáris politikája között divergencia várható, ami a feltörekvő piacokon a kockázatkerülés erősödését eredményezheti.
A régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank egyaránt változatlanul tartotta irányadó rátáját.
A konjunktúraindikátorok alapján a magyar gazdaság teljesítménye erős kettősség mellett visszafogottan alakult 2024 negyedik negyedévében. Novemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ugyanakkor az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent. A változatlanul erőteljes reálbér-növekedés mellett a fogyasztói bizalom november után enyhe javulást mutatott. A foglalkoztatottak száma némileg mérséklődött, de historikus összevetésben továbbra is magas, míg a munkanélküliségi ráta alacsony.
A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. A beruházások volumenének 2024. évi nagymértékű visszaesését követően a kereslet tartós javulásával idén várhatóan megkezdődik a vállalati szféra elhalasztott beruházásainak részleges pótlása. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon visszafogja a hazai kivitelt. Ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A magyar gazdaság fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat.
A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: decemberben folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete továbbra is alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat, míg a vállalati hitelezés üteme a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől stabilizálódhat magasabb szinten.
Decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalékon alakult. A maginfláció decemberben 4,7 százalékra emelkedett. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá.
A globális nyersanyagárak emelkedése és a forintpiaci mozgások együttes hatása megjelent az importált termékek áraiban.
A Tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő trendet mutatnak.
Az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában még folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul. A piaci szolgáltatások mérsékeltebb átárazásai támogatják, míg a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése lassítják a dezinflációs folyamatot. A beérkezett adatok alapján nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata, amelynél a fogyasztói árak emelkedésének üteme a decemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest később tér vissza a toleranciasávba. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
2024 első tizenegy hónapjában a folyó fizetési mérleg egyenlege mintegy 6,1 milliárd eurós többletet mutatott, a havi egyenleg aktívuma novemberben is jelentős volt. A folyó fizetési mérleg 2024-es többletének növekedése döntően a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleggel magyarázható. A külső kereslet 2025. második félévi normalizálódása mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartós többletét eredményezi az előrejelzési horizonton.
2024-ben csökkent a költségvetés hiánya és az elsődleges egyenleg egyensúly közelében alakult. A költségvetés eredményszemléletű hiánya és az államadósság-ráta év végi értéke meghaladhatta a tervezett értéket. Az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi költségvetés 3,7 százalékos hiánycéljának elérését leginkább a csökkenő kamatkiadások, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. A költségvetési hiány fokozatos mérséklődésével a horizont végére érdemben csökken a GDP-arányos adósságráta is. Az adósságráta mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérésére.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A Tanács megítélése szerint az inflációs cél újbóli elérése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása érdekében a monetáris transzmisszió hatékonyságának további erősítése indokolt.
Ezen helyzetértékelés alapján a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által meghatározott kamatokkal összhangban alakuljanak. E cél érdekében az MNB december 20. óta a napi rendszerességű egynapos devizalikviditást nyújtó FX-swap tendereket 6 százalékos implikált kamat mellett hirdeti meg. Az 50 bázisponttal megemelt kamatú jegybanki swaptenderek és a diszkontkötvény-aukciókon jelentkező erős kereslet hozzájárultak ahhoz, hogy a korábbi évek decemberi turbulenciáival szemben a tavalyi év végén stabilan alakultak a pénzügyi piaci folyamatok. A Tanács megítélése szerint a devizalikviditást nyújtó FX-swap eszköz esetében továbbra is 6 százalékos kamatszint alkalmazása indokolt.
A meghatározó nagy gazdaságok várható kamatpályáit jelentős bizonytalanság övezi. A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapokban növelték a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.
A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
