Mozgalmasra sikeredett a hétfői nap az oroszellenes uniós szankciók meghosszabbításának témájában, a magyar kormány felől az elmúlt napokban érkezett vétófenyegetések után, ugyanis a hírügynökség információi szerint a reggeli uniós nagyköveti ülésen az Európai Bizottság képviselője felolvasott egy nyilatkozatot (meg is mutatták ezt az anyagot a tudósítónak), amely szerint
A Bizottság kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül történő európai szállításról. A Bizottság kész Magyarországot is bevonni ebbe a folyamatba Szlovákiával együtt.
Sőt, az is benne van a nyilatkozatban, miszerint
A Bizottság megkeresi Ukrajnát, hogy biztosítékokat kérjen az EU-ba irányuló kőolajvezeték-szállítások fenntartásával kapcsolatban.
A fenti első rész részben váratlan, igaz az elmúlt napok fejleménye alapján érthető is, ugyanis az ukrán elnök mondta azt, hogy készek azeri gázt továbbítani a saját vezetékszakaszukon.
Egyelőre nem világos, hogy a Bizottság fenti jelzése, hogy kész folytatni az ukrán tranzitról szóló tárgyalásokat, a gyakorlatban mit takar, eddig csak annyi volt ismert, hogy felállítanak egy monitoring bizottságot a régiós energiaellátási helyzet vizsgálatára. Utóbbi miatt látszat intézkedésnek is mondható a Brüsszelből kapott garancia:
A bizottsági jelzés után röviddel, a tagállamok külügyminisztereiből álló külügyi tanácson első napirendi pontként így már a magyar kormány támogatásával hagyták jóvá azt, hogy újabb fél évvel hosszabbítsák meg az oroszellenes uniós szankciókat, és ezután jelezte azt rövid posztjában Szijjártó Péter, hogy Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyeket kért.
A Politico arról írt előző héten, hogy az EU diplomatái között egy kompromisszumos megállapodás körvonalazódik, amely elháríthatja a szankciók blokkolását. A hírek arról szóltak, hogy Magyarország hajlandó engedni, amennyiben az EU nyilatkozatot ad ki, amely figyelembe veszi Budapest aggályait az energiabiztonságról. A Portfolio-nak két uniós diplomata elmondta, hogy ez szerintük nem tekinthető kompromisszumos megoldásnak, valójában az egy már régen elfogadott nyilatkozat beemelése lesz a szavazásról szóló határozatba.
Robert Fico miniszterelnök ugyanis többször tárgyalt az Európai Bizottsággal az ukrán tranzit leállása miatti energiabiztonsági helyzetről. Akkor Brüsszel egyrészt kijelentette, hogy Szlovákia és a térség országainak ellátása nincs veszélyben,
ugyanakkor Dan Jørgensen energiaügyi biztos ígéretet tett a szlovák kormánynak, hogy az Európai Bizottság egy monitoring testületet állít fel, és biztosítja Szlovákiát – valamint a többi tagállamot –, hogy minden eszközt bevetnek az energiaellátásuk biztosítására.
Szijjártó Péter külügyminiszter a posztban azt is kiemelte:
Világossá tették: az uniós tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés. Az Európai Bizottság emellett biztosítékot kér Ukrajnától az EU-ba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében
- húzta alá a külügyminiszter.
Az előzményekről röviden
A hír azután érkezett, hogy ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, az előző hét végén bejelentette, hogy Ukrajna készen áll az azerbajdzsáni földgáz Európába történő tranzitálására. Ez váratlan fordult, mivel az ukrán elnök eddig elzárkózott attól, hogy Ukrajnán keresztül érkezzen gáz az Európai Unióba - legalábbis olyan, ami Oroszországból származik. Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja az év elején szűnt meg, miután a két ország között hosszú távú gázszállítási-szerződés lejárt. Ez az útvonal az utóbbi időben Európa gázszükségletének csupán 5%-át fedezte, így jelentősége csökkent, azonban Szlovákia gázellátásában még mindig érezhető a kiesése.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor az előző héten bejelentette, hogy Magyarország megsegíti az északi szomszédját és 900 millió köbméterrel több gázt szállít Szlovákiba. Ez azért lehetséges, mert az ukrajnai tranzitútvonal kiesésével együtt nem szűnt meg a hosszú távú, hatályban lévő szlovák-orosz gázvásárlási szerződés, ami évi 3 milliárd köbméterről szól, így tehát ebből évi 0,9 milliárd köbmétert az ukrajnai tranzit helyett a Török Áramlaton át Magyarország felől tud majd beszerezni Szlovákia. Az viszont erősen kérdéses, hogy a mostani bejelentés vonatkozik-e majd Oroszországból származó földgázra is.
Valószínűbb, hogy ha meg is nyitják az ukrajnai gázszállítási útvonalat, azon orosz gáz nem fog érkezni
- legalábbis papíron. Ugyanis azt nagyon nehéz visszakövetni - szinte lehetetlen - hogy például az Azerbajdzsánból származó mennyiség valójában honnan is származik.
Címlapkép forrása: Forrás: Szijjártó Péter Facebook-odalal
