2025 fordulópont lehet a magyar gazdaság számára, különösen a lakossági szegmensben – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol több aktuális gazdasági kérdésről nyilatkozott.
„A bizalom javul, és a családok helyzete 2025-ben tovább javulhat. Erre számos mutatószám van” – fogalmazott.
A lakosság gazdasági helyzetének javulását mutató főbb mutatószámok, amelyeket a tárcavezető kiemelt:
- Teljes foglalkoztatottság: a miniszter szerint, aki akar dolgozik már.
- Reálbérek alakulása: 2024-ben 10%-os átlagos reálbér-növekedés, amely kompenzálta a 2023-as inflációs veszteségeket. Kiemelte, hogy minden jövedelmi csoportban reálbéremelkedés történt, de a középosztályban kiemelkedően, 12%-kal.
- Fogyasztás növekedése: 2024 első háromnegyed évében 4,8%-kal bővült, ami szerinte az uniós élmezőnybe emelte Magyarországot.
- Turizmus fellendülése: Kétszámjegyű növekedés mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák számában.
- Lakossági hitelezés erősödése: 2024 a csúcsév a lakáshitelezés terén, markáns növekedés figyelhető meg a személyi és lakáshitelek esetében.
- Lakáspiac élénkülése: a miniszter kiemelte, a lakáspiaci tranzakciók 40%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
- Autópiac bővülése: Mind az új, mind a használt autók piacán 10%-ot meghaladó növekedés tapasztalható.
- Kiegészítő pozitív tényezők: Nagy Márton emellett arról is beszélt, hogy a lakossági állampapírpiacon kamatfizetések várhatók: a lakosság 1700 milliárd forintnyi kamatot kap kézhez, ami jelentős gazdasági aktivitást generálhat.
- Külföldi utazások fellendülése: arra is kitért a miniszter, hogy a hosszú ünnepi időszak alatt kiemelkedően magas volt a külföldi utazások száma, különösen a repülőtereken és határátkelőknél.
Az adatok alapján Nagy Márton szerint a magyar gazdaságban egyértelműen látható, hogy „az embereknél van pénz, gazdagodnak, és költik is”.
Az infláció elleni küzdelemről szólva a miniszter egyértelműen leszögezte, hogy nem tartja hatékonynak az áfacsökkentést mint eszközt.
Ha az áfát csökkentjük, akkor kérdés, hogy az ebből fakadó előny kinél csapódik le. A fogyasztónál, mert csökken a fogyasztói ár? A kereskedőnél, mert lenyeli a különbözetet? Vagy a termelőnél?
– tette fel a kérdést.
Ehelyett a kormány célzott intézkedéseket alkalmaz, például árfigyelő rendszerek bevezetésével és a kereskedőkkel való szorosabb együttműködéssel, hogy visszafogja az élelmiszerárak növekedését.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásáról elmondta, hogy a Demján Sándor Program keretében több mint kétszeres túljelentkezés mutatkozott a rendelkezésre álló forrásokra. „1885 vállalkozó adott be beruházási tervet, összesen 137 milliárd forintot kérve, miközben a programban 50 milliárd forint van.” Kiemelte, hogy a kkv-k számára a hatékonyságnövelés kulcsfontosságú a versenyképesség fenntartásához, különösen az exportorientált iparágakban.
A Rákosrendezőnél tervezett ingatlanfejlesztés kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy ez egy 5000 milliárd forintos beruházás, amely jelentős gazdasági előnyökkel járhat Budapest számára.
Hozzátette, hogy a főváros elővásárlási jogával technikai okok miatt nem tud élni, ugyanakkor a fejlesztés szerinte hosszú távon jelentős bevételeket hozhat a fővárosnak.
A nemzetközi helyzetet illetően Nagy Márton szerint az Európai Unió lassú reakcióképességée lassú, különösen az elektromos autózás területén. Ugyanakkor optimistán nyilatkozott a globális gazdasági folyamatokról, kiemelve, hogy béke esetén
a magyar gazdaság újabb aranykor előtt állhat.
Mint mondta, „ha béke van, akkor az hozhat nemcsak a világon, de Magyarországon is egy olyan aranykort, hogy végre a szomszédunkban nincs háború, és a lakosság és a vállalatok bizalma sokkal nagyobb ütemben tud javulni”.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
