Az év elején sokat gyengülő, majd visszaerősödő forint, kellemetlen meglepetést okozó decemberi inflációs adat, továbbra is lassan döcögő gazdaság, a vártnál visszafogottabban induló új amerikai kereskedelempolitika - nagyjából így lehet összefoglalni az elmúlt egy hónap legfontosabb eseményeit, amelyek a jegybank holnapi kamatdöntését elsősorban befolyásolhatják. A monetáris politika szempontjából vegyesen alakuló fejlemények összességében még nem teszik lehetővé az ősszel elakadt kamatcsökkentés januári folytatását - vélik teljes egységben a Portfolio által megkérdezett szakértők.
A globális bizonytalanságok továbbra is velünk vannak, a piacok kockázatkerülő üzemmódja csak lassan enyhül, az új amerikai elnök várható gazdaságpolitikájáról, a vámok kivetéséről, azok mértékéről továbbra sem tudunk biztosat - értékeli a helyzetet Nyeste Orsolya. Az Erste Bank közgazdásza szerint a nemzetközi (leginkább az USA-ból érkező) hírek továbbra is bármikor okozhatnak nagyobb volatilitást a hazai pénz- és tőkepiacon, ami többnyire a forint árfolyamában csapódik le a leggyorsabban.
A gyorsan emelkedő hazai inflációs várakozások, a tavaly év végi árfolyamgyengülés és az év eleji adóemelések másodkörös hatásai nyomán magasabb lehet az idei infláció, mint ahogy azt korábban prognosztizáltuk - villant fel egy belső okot az óvatosságra Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője.
De vajon ilyen bizonytalan inflációs kilátások és sérülékenynek tűnő forintárfolyam mellett felmerül-e a kamatemelés lehetősége? A piac szerint egyértelműen nem.
Minden szakértő azt várja, hogy a következő kamatváltoztatás iránya a csökkentés lesz, a kérdés csak az, hogy mikor.
A leköszönő jegybanki vezetés valószínűleg már nem nyúl a kamatokhoz, de az elmúlt időszak fejleményei az új irányítás mozgásterét is érdemben korlátozzák - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ezért szerinte reális az esély arra, hogy márciust követően sem változik a jelenleg 6,5%-on álló irányadó kamat, és az év során a korábban vártnál kevesebb kamatmérséklésre kerül sor.
A határidős kamatmegállapodások (FRA) árazása alapján két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet decemberig. A pollunkban szereplők előrejelzéseinek konszenzusa év végére 5,75-6,00%, vagyis hasonló, két-három 25 bázispontos vágást vár a piac.
Az első kamatcsökkentést júniusra teszi az elemzők többsége. A júniusi kezdés mögötti logika bizonyára az, hogy a jegybank háromhavonta megjelenő, átfogó helyzetértékelést tartalmazó inflációs jelentése idén először márciusban (Varga Mihály MNB-elnökké való kinevezésének hónapjában) jelenik meg, majd utána júniusban. A monetáris politika gyakran ekkorra időzíti a fontosabb döntéseit, hiszen azokat (a piacokat is befolyásoló) friss elemzéssel, előrejelzéssel tudja alátámasztani.
| Portfolio elemzői felmérés az alapkamat alakulásáról | ||||
| név | intézmény | 2025. jan. | 2025. dec. | 2026. dec. |
| Árokszállási Z. – Balog-Béki M. | MBH Bank | 6,50 | 5,75 | 5,00 |
| Becsey Zsolt | Unicredit Bank | 6,50 | 6,50 | 5,75 |
| Jobbágy Sándor | Concorde | 6,50 | 4,75 | 4,25 |
| Kiss Péter | Amundi | 6,50 | 6,00 | 5,00 |
| Koncz Péter | Századvég | 6,50 | 6,00 | 5,25 |
| Nyeste Orsolya | Erste Bank | 6,50 | 5,75 | 4,75 |
| Palócz Éva | Kopint-Tárki | 6,50 | 6,00 | 5,50 |
| Regős Gábor | Gránit Alapkezelő | 6,50 | 6,25 | 5,50 |
| Török Zoltán | Raiffeisen Bank | 6,50 | 5,75 | 4,75 |
| Trippon Mariann | CIB Bank | 6,50 | 5,75 | 4,75 |
| Varga Zoltán | Equilor | 6,50 | 6,00 | 5,00 |
| Virovácz Péter | ING Bank | 6,50 | 5,75 | 4,75 |
| konszenzus (medián) | 6,50 | 5,88 | 5,00 | |
| Forrás: Portfolio | ||||
A kamatcsökkentési kilátásokkal kapcsolatban azonban érezhető az erős elemzői bizonytalanság. Többen úgy látják, hogy a mostani nagyon bizonytalan külső környezet és a tavalyinál magasabb infláció egyáltalán nem teszi lehetővé a lazítást az idén. Sőt, még azok is felhívják a figyelmet a homályos jövőre, akik alapesetben elképzelhetőnek tartják az év közepi első kamatcsökkentést.
A szokásosnál jóval bizonytalanabb vagyok abban, hogy egyáltalán sor kerülhet-e idén kamatcsökkentésre - mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A közgazdász szerint van olyan forgatókönyv, ami mellett igen. Ha a nagy (EKB, Fed) és a régiós jegybankok kamatot vágnak, megengedőbbé válik a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat, stabilizálódik a forint és mérséklődik az országkockázati felár, valamint csökken a hazai maginfláció és nem lazul fel a a költségvetési fegyelem, akkor elkezdődhet a lazítás. Ám ezen tényezők mindegyikében van bizonytalanság, főleg ami a hazai faktorokat illeti - mondja Török. Szintén az óvatosabbak közé tartozik Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő elemzője szerint akkor várható tehát idén érdemi lazítás a magyar monetáris politikában, ha a nemzetközi kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, a most vártnál végül több kamatvágás történik az Egyesült Államokban, illetve a régióban.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentéssel kapcsolatos kivárást eddig a sérülékeny forint indokolta, mostanra azonban (részében épp a gyenge forint árfelhajtó hatása miatt) az inflációs aggodalmak is felkerültek a kockázati térképre.
Januárban a jövedéki adó emelések, és a forint gyengülése miatt is tovább dráguló üzemanyagárak miatt a decemberinél is magasabb éves index várható - mondja Balog-Béki Márta, az MBH elemzője. Mivel 1%-nyi forintgyengülés nagyjából 0,2 százalékponttal emeli meg az inflációt 4-8 negyedév alatt, ezért a forint árfolyamát továbbra is közelről figyelheti az MNB. Úgy véljük, hogy az emelkedő inflációs kilátások miatt az MNB nem igazán tolerálhat további forintgyengülést, ahogyan arra az MNB alelnöke is utalt az elmúlt napokban. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a 3,8%-os éves átlagos infláció, amivel november óta számoltunk 2025-re, nem lesz tartható, és ennél valamivel magasabb átlagos infláció lehet idén, ami akár az MNB inflációs célsávján kívül is eshet.
Címlapkép forrása: Shutterstock
