A Bloomberg beszámolója szerint már megkezdődtek a fúrások Bécs alatt, mintegy 3 kilométer mélységben, hogy elérjék azt a hatalmas, forró víztározót, amely fontos szerepet játszhat a város energiafüggetlenségének biztosításában. Az osztrák állami OMV AG által vezetett nagyszabású projekt során a felszabadított hőt hatalmas hőszivattyúk működtetésére használják majd, amelyek meleg vizet pumpálnak a felszínre, ezzel pedig több ezer otthont látnak el energiával.
Bernhard Novotny, az OMV geotermikus részlegének vezetője szerint a projekt egy új fejezetet jelent a város életében. A fúrás egy 20 milliárd eurós kezdeményezés része, amelynek
célja a földgáz fokozatos kivezetése és egy fenntarthatóbb, klímabarátabb fűtési hálózat kiépítése az egész városban.
A távfűtés bécsi történelme
Bécs távfűtési hálózata az egyik legnagyobb Európában, amelyet az 1960-as években hoztak létre a városba gyakran betörő hidegre válaszul. Az 1300 kilométernyi csővezetékből álló rendszer jelenleg több mint 200 000 otthont lát el hővel. A város célja, hogy ezt a hálózatot az elkövetkező években megduplázza, ami így már 400 000 lakást, a város lakásállományának kétharmadát látná el fűtéssel.
A meglévő távfűtési rendszer középpontjában egy híres osztrák művész által megálmodott Spittelau hulladékégető áll. A hulladékégető nemcsak Bécs fenntarthatóság iránti elkötelezettségének szimbóluma, hanem a város hőellátásában is döntő szerepet játszik.
Vannak más innovatív megoldások is: az adatközpontok - többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Bécsi Egyetem szerverközpontjai - által termelt hulladékhő szintén a városi fűtési hálózatba kerül, csökkentve ezzel a város külső tüzelőanyag-forrásoktól való függőségét.
Egy másik példa a Josef Manner & Comp süteménygyártó cég, amely egy hatemeletes sütödét üzemeltet Bécs belvárosához közeli lakónegyedben. Christian Froemmel, a cég vezetője 40 millió eurós projektet indított a pékség termelésének növelésére és a felesleges hő újrahasznosítására. A vállalat most úgy egészíti ki bevételeit, hogy mintegy 5600 megawattórányi maradék hőt - ami 600 háztartás számára elegendő - ad el a bécsi távfűtési hálózatba. A projekt pedig jövedelmezőnek látszik, mivel Froemmel kiemelte, hogy az egész beruházás
egy év alatt megtérült.
A hőszivattyúk térhódítása
Bár a bécsi távfűtési hálózat többféle hőforrásra támaszkodik jelenleg,
a város jövője egy innovatív, mégis bevált technológiában rejlik: a hőszivattyúkban.
Ezek a berendezések a levegő, a víz vagy a talaj környezeti hőjét gyűjtik be, és használják fel azt az épületek fűtésére. Történelmileg a hőszivattyúkat főként egylakásos házak és kisvállalkozások esetében használták. A város azonban úttörő szerepet játszik e technológia méretnövelésében, és olyan hatalmas rendszereket tervez, amelyek egész lakóházak hőellátására képesek.
A geotermikus energia és hőszivattyú rendszerek előnyei
A geotermikus hőszivattyú rendszerek a föld alatti hőenergiát hasznosítják, amely folyamatosan rendelkezésre áll, függetlenül az időjárási körülményektől. Ezek a rendszerek rendkívül energiahatékonyak, mivel 1 egységnyi villamos energia felhasználásával 3-5 egységnyi hőenergiát képesek előállítani. Emellett alacsony üzemeltetési költségekkel és minimális környezeti terheléssel működnek, mivel nem igényelnek fosszilis tüzelőanyagokat.
A hőszivattyú-technológia áttörése lehetővé tette, hogy nagyszabású infrastrukturális projektekben, például az Aderklaaer Konglomerátumban folyamatban lévő geotermikus fúrásokban is alkalmazható legyen. Ezek az óriási hőszivattyú-projekt lehetővé teszi Bécs számára, hogy közvetlenül a "lába alatt" rejlő megújuló energiaforrásokhoz jusson.
A technológiai fejlődés ellenére jelentős gazdasági akadályokat kell leküzdeni. Ugyanis a bécsi távfűtési rendszerben
a hő ára még mindig a földgáz árához van kötve,
ami azt jelenti, hogy az alternatív források, például a geotermikus energia vagy a hőszivattyúk használatának előnyei nem tükröződnek vissza azonnal a fogyasztók számláin. Ezért a városnak hosszú távú megállapodásokra van szüksége ahhoz, hogy ezek a projektek pénzügyileg életképesek maradjanak, különösen a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtésről való átállás során.
A helyzetet tovább bonyolítja a nemzeti szintű politikai változások. 2025 januárjában a Szabadságpárt, amely kritikusan viszonyult egyes klímavédelmi kezdeményezésekhez, átvette az osztrák nemzeti kormány irányítását. Bár a bécsi helyi tisztviselők továbbra is elkötelezettek a zöld energiával kapcsolatos terveik mellett, fennáll annak a lehetősége, hogy a nemzeti politikában bekövetkező változások lelassítják a távfűtés zöldítésének ütemét, vagy blokkolják a rendelkezésre álló finanszírozás elérhetőségét.
Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter is hasonló állásponton van és továbbra is optimista Bécs energetikai átállásával kapcsolatban. Megjegyezte, hogy a 2022-es energiaválság óta már 20%-kal csökkent a gázfogyasztás Ausztriában. Mint mondta:
a megoldások kéznél vannak. Csak meg kell tennünk.
Következik Budapest?
A bécsi példát követve Budapest is jelentős lépéseket tehet a fenntartható energiaforrások alkalmazásában. A jövőben a város számára is elérhetővé válhatnak a geotermikus hőszivattyús fűtési rendszerek előnyei, amelyek nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem hosszú távon gazdaságos megoldást kínálnak a fűtési és hűtési igények kielégítésére.
A város alatt található termálvizek és a föld alatti hőforrások kihasználása lehetőséget ad arra, hogy a főváros is hasonlóan fenntartható fűtési rendszereket alakítson ki. Például a Termálterv Kft. által megépített első budapesti energetikai célra létesített, termelő és visszasajtoló kútpáron alapuló fűtési rendszer már bizonyítja a geotermikus energia hasznosításának hatékonyságát a városban.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiaellátásért felelős államtitkára a Budapest Geothermal Energy Summiton korábban azt mondta, hogy az az az elvárása a kormánynak, hogy 2030-ra meg lehessen duplázni az éves geotermikus energiatermelést, és ennek segítségével a kormány becslései szerint összesen 500 millió köbméter gázfogyasztást meg lehet takarítani.
Sőt: 2035-ra ez potenciálisan összesen 1,2 milliárd köbméterre emelkedhet a most évi 8 milliárd köbméteres gázfogyasztásból.
Ezt követően a magyar kormány 2024 októberében elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, amely célul tűzte ki a geotermikus energia hazai felhasználásának jelentős növelését. A koncepció alapvető célja, hogy a jelenlegi 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás 2026-ra ötödével (8 petajoule-ra), 2030-ra pedig a bázisérték duplájára (12-13 petajoule-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5%-ról 25-30%-ra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből - és írtunk arról is, hogy erre milyen, a magyar állam által finanszírozott program jöhet.
A bécsi példa és a magyar kormány által elindított zöldülési tervek tehát segíthetnek abban, hogy Budapest és Magyarország is egyre inkább a fenntartható, helyben elérhető energiaforrások felé forduljon. A geotermikus energia és a hőszivattyú rendszerek alkalmazása nem csupán a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célozza, hanem hozzájárul a városok hosszú távú energiahatékonyságához és környezeti fenntarthatóságához. Budapest előtt tehát egy világos, zöld jövő lehetősége áll, amely nemcsak a jelen generációk számára biztosít energiaellátást, hanem a jövőbeli kihívásokra is válaszokat ad.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
