A globális minimumadó reformja az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb változását jelenti a nemzetközi adózás területén. Az új szabályozás, amelyet több mint 135 ország fogadott el, és amelyek a világ GDP-jének több mint 90%-át képviselik, arra törekszik, hogy visszaszorítsa a multinacionális vállalatok nyereségátcsoportosítását és biztosítsa, hogy ezek a vállalatok arányos adóterheket viseljenek.
A reform 2024-es hatályba lépésével új korszak kezdődhet a vállalati adózásban, amelynek hatásait közelebbről is megvizsgálták egy szlovákiai kutatás keretében. Tomáš Boukal, Petr Janský és Miroslav Palanský az EU Tax Observatory számára készített tanulmánya részletes elemzést nyújt arról, hogyan érinti a globális minimumadó bevezetése Szlovákiát, különös tekintettel az adóbevételek és a nyereségátcsoportosítás alakulására.
Magyar szempontból ez azért is érdekes, mert északi szomszédunk gazdasága hasonlóan nyitott, exportcentrikus és FDI-barát gazdaság.
A globális minimumadó nemcsak átalakította az adóelkerülést
Az adóelkerülés az elmúlt évtizedben egyre súlyosabb problémává vált: a multinacionális vállalatok éltek azzal a lehetőséggel, hogy nyereségüket alacsony adókulcsú országokba helyezzék át, ezzel jelentősen csökkentve az adókötelezettségeiket. A legegyszerűbben ezt úgy valósították meg, hogy valódi tevékenység nélküli anyavállalatokat, holdingokat alapítottak, majd ezekbe átszámlázták a profitjukat.
A probléma igazán akkor lett látványos, amikor az olyan globális, főként digitális szolgáltatócégek, mint a Google, a Meta vagy az Amazon Web Services határokon átnyúlva folytatják tevékenységüket. Eközben anyavállalataikat alacsony tao-kulcsú országokba költöztették, mint Írország, ahol alacsony adókulcsok mellett adóznak az egész világon nyújtott szolgáltatásuk után.
Magyarország a nominálisan 9, effektíven – vagyis adókedvezmények utány ténylegesen beszedett – 5,5 százalékos társaságiadó-szintjével sokáig vonzotta az adóoptimalizáló cégeket.
A 2021-ben kötött, 2024-ben élesedett globális minimumadó-megállapodás, amely egy minimum 15%-os adókulcsot állapított meg, áttörésnek számít ezen a területen. Azonban a reform bonyolultsága és a bevezetésével kapcsolatos bizonytalanság számos nyitott kérdést vetett fel: hogyan mérik, hogy a cégeknek van-e tényleges gyártó-, termelőtevékenysége az adott országokban, hogy érvényesülnek a kutatás-fejlesztési adókedvezmények a rendszerben.
A kutatók három különböző adatkészletet használtak fel a Szlovákiában aktív multinacionális vállalatokra vonatkozóan: országonkénti jelentéseket, adóbevallásokat és pénzügyi kimutatásokat. Ez az átfogó adatbázis lehetővé tette, hogy szimulálják a globális minimumadó szabályainak hatásait, és számszerûen is bemutassák, hogyan változhat a nyereségátcsoportosítás és az adóbevétel Szlovákiában. A bázis évnek 2020-at vették, amikor az egyezmény még nem létezett, pontos szabályai nem voltak ismertek, majd ezt hasonlították össze a 2024-es becsült adatokkal. A kutatás 787 multinacionális vállalat 34 494 joghatósági párját és 1827 szlovák leányvállalatát vizsgálta.
A tanulmány szerint a globális minimumadó bevezetésének első évében nagyjából 4%-kal, azaz 117 millió euróval növeli Szlovákia társasági adóbevételét.
Fontos kiemelni, hogy az eredeti társasági adó 21 százalékos nominális szinten volt 2024 előtt, amikor azt 15 százalékra vitték le. Az effektív adószint valójában 11,5 százalék volt Szlovákiában. A csökkentés miatt sokan tartottak előzetesen attól, hogy a költségvetési bevételek is esni fognak.
Ez az emelkedés két forrásból származik: részben az új pótadókból, részben pedig a nyereségátcsoportosítás csökkenéséből. A kutatók becslései szerint a többletbevétel fele a Szlovákia által kivetett pótadókból, másik fele pedig a nyereségátcsoportosítás csökkenéséből származik.
A pótadók közül különösen jelentősek a belföldi és a harmadik országbeli pótadók az aluladózott nyereségek után. Ezek a bevételek közel 53 millió eurót tesznek ki, amelyből 44 millió euró a Szlovákiában jelenleg be nem jelentett nyereségekre kivetett 15%-os adóból származik.
A maradék 9 millió eurót olyan országok nyereségei után szedik be, amelyek nem hajtják végre a reformot, de részt vesznek az adóadatok megosztásában, így látható, mekkora profit áramlott hozzájuk.
A bevételnövekedés másik, nagyobb részét, 64 millió eurót a csökkentett nyereségátcsoportosítás miatt megnövekedett társasági adó hozza.
Ez különösen más országok által alkalmazott pótadók hatására történik, amelyek visszatartják a vállalatokat attól, hogy nyereségüket Szlovákián kívülre helyezzék. A nyereségátcsoportosítás csökkenése ugyanakkor nem érinti minden országot egyenlő mértékben. Az elemzés szerint az Európai Unió tagállamai közül különösen érintett Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Írország, amelyek jelentős célpontjai a nyereségátcsoportosításnak.
Szép, szép csak nem lesz jobb?
A tanulmány szerint a globális minimumadó a korábban átcsoportosított nyereségek 49%-át célozta meg, így az adóelkerülések teljes megszüntetése nem várható. Különösen a magasabb adókulcsú országokból történő nyereségátcsoportosítás maradhat fenn, amely esetekben a multinacionális vállalatok központja is ezekben az országokban található. Szlovákia esetében a reform csak a nyereségátcsoportosítás 31%-át érinti, amely a kutatók szerint azt jelzi, hogy a globális minimumadó fontos, de nem teljeskörű eszköz a probléma megoldására.
A rendszer magyarországi hatásairól még nem készült hasonló elemzés, de a szlovák alapján két fő tanulság vonható le:
- A betelepülő, gyártással foglalkozó nagycégek nem kezdték el elirányítani a profitjukat más országokba, hanem befizették a pótadókat.
- A szlovákiai költségvetés úgyis több bevételhez jutott a globális minimumadó révén, hogy az 6 százalékpontos nominális adócsökkentéssel járt.
A szerzők szerint így a globális minimumadó reformja jelentős lépést jelent az adóelkerülés elleni küzdelemben. Habár a végső hatások megítéléséhez még idő kell, a Boukal, Janský és Palanský által készített tanulmány átfogó képet nyújt arról, hogy milyen potenciális hatásai lehetnek a reformnak Szlovákiában.
Az eredmények arra utalnak, hogy a reform növelheti a társasági adóbevételeket és csökkentheti a nyereségátcsoportosítást, de a gyakorlat teljes felszámolása nem várható: mindig lesznek cégek, amelyek agresszív adótervezésükkel megtalálják a kiskapukat. A kutatók szerint így a kormányoknak és vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új szabályozási környezethez, hogy a reform elérje kitűzött céljait, és hozzájáruljon egy igazságosabb és átláthatóbb vállalati adózási rendszer kialakításához.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
