Az Amerikai Egyesült Államokban a kormány számos eszközzel rendelkezik a sürgős helyzetek kezelésére. Az elnöki végrehajtási rendelet egy olyan rendkívüli jogkör, amely biztosítja, hogy az ország hirtelen vagy komoly fenyegetés esetén gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni. E lehetőség kihasználásával az új kormányzat Trump beiktatását követően jelentős mennyiségű elnöki rendeletet és memorandumot adott ki. Ezek a dokumentumok átfogó rendelkezéseket tartalmaznak több területen, beleértve a gazdasági, társadalmi és külpolitikai kérdéseket.
Annak ellenére, hogy jelenleg nem áll fenn az egész országot érintő energetikai veszélyhelyzet, az új adminisztráció mégis
több olyan energetikai témájú rendeletet is kihirdetett, amelyek jelentősen felülírják a korábbi jogszabályokat.
Az új amerikai kormányzat álláspontja szerint - ami az energetikai veszélyhelyzeti rendeletben is megfogalmazódik - a hazai energiatermelés és infrastruktúra fejlesztése nem halad megfelelő ütemben, ami magas energiaárakat, külpolitikai függőséget és belbiztonsági kockázatokat okoz. A kormány szerint ez a helyzet, ahogy a dokumentum fogalmaz
szokatlan és rendkívüli fenyegetést jelent az ország gazdaságára, külpolitikájára és biztonságára, ami megindokolja a nemzeti energetikai veszélyhelyzet kihirdetését.
Számos könnyítés nyílhat meg az energiaszektor számára
A "Declaring a National Energy Emergency" elnevezésű rendelet világosan előírja, hogy a minisztériumoknak és az egyéb szövetségi intézményeknek (ügynökségeknek)
fel kell gyorsítaniuk az olyan engedélyezési eljárásokat, amelyek a kőolaj- és földgázkitermelés felfuttatásához, csővezetékek építéséhez vagy finomítói kapacitásbővítéshez szükségesek.
Ezek lehetnek például egyszerűsített engedélyek, összevont környezeti hatástanulmányok, amelyek alkalmazásával lecsökkenthetők a több évig is elhúzódó engedélyezési folyamatok.
A víz- és természetvédelmi előírások esetében is rugalmasabb (engedékenyebb) hozzáállást ír elő: egy újonnan összehívott bizottság például felmentést adhat a fajvédelmi korlátozások alól a kiemelt energetikai projektek esetében. Végső eszközként a szövetségi kormány – megfelelő kártalanítás mellett – kisajátíthatja az érintett területeket, ha ez szükségesnek bizonyul az energetikai beruházások gyors megvalósításához, megelőzve hosszadalmas bírósági pereket vagy tulajdonosi vitákat.
Megújuló energiák: amit nem nevezünk nevén
Bár a rendelet energetikai veszélyhelyzetről szól, és az energiaforrás fogalmát általánosan használja, de ennek ellenére abban
nincs szó a megújuló energiaforrásokról.
A szövegben konkrétan rákeresve a megfelelő kifejezésekre, mint például megújuló, napelem vagy zöld, egyet se találni. A Trump kormányzat terve ugyanis az, hogy döntően a hagyományos energiahordozók (kőolaj, földgáz) gyorsabb kitermelését és felhasználását célozza meg.
A fosszilis energiahordozók előtérbe helyezése azonban lassíthatja az Egyesült Államok versenyképességét a zöld technológiák piacán, ahol egyre nagyobb az igény az innovatív és fenntartható megoldásokra. A megújuló energia mellőzése továbbá megnehezítheti az ország számára olyan nemzetközi egyezmények teljesítését, mint például a Párizsi Klímamegállapodás - bár úgy néz ki, hogy az abból való kilépéssel ilyen problémája nem lesz a Trump kormányzatnak.
Az amerikai energia "felszabadítása"
Egy másik elnöki rendelet, az "Unleashing American Energy"
Sok, az előző kormányzat által elfogadott környezetvédelmi és klímavédelmi intézkedést von vissza.
Trump egyik leginkább előre beharangozott intézkedése az elektromos járművek támogatásának eltörlése, valamint az ilyen járműveket előnyben részesítő előírások újragondolása volt - eközben pedig a „fogyasztói szabadság” fontosságát hangsúlyozta a gépjárművek és háztartási készülékek (például gázalapú fűtési rendszerek) szabad megválasztásában.
A rendelet hangsúlyozza a belföldi bányászat jelentőségét, különös tekintettel a kritikus fontosságú ásványok, például a ritkaföldfémek gyorsabb feltárására és kitermelésére. Új alapokra helyezné a Nemzeti Környezetvédelmi Törvény (NEPA) alkalmazását, célul tűzve ki az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását, azt állítva, hogy az abban foglalt módszerek tudományosan vitatottak és politikailag elfogultak.
Ugyanígy felülvizsgálná a 2022-ben elfogadott Inflation Reduction Act által biztosított zöld beruházásokra szánt források felhasználását, míg azokat felül nem vizsgálják a fosszilis energia-központú gazdaságpolitika szemszögéből.
Nem utolsó sorban pedig azonnali intézkedéseket vár el a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának felgyorsítására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális beruházások (például cseppfolyósító üzemek és kikötők) engedélyeztetésének egyszerűsítésére.
Alaszka természeti kincsei a célkeresztben
Amerika 49. tagállama sem maradhat ki: az "Unleashing Alaska’s Extraordinary Resource Potential" elnevezésű elnöki rendelet alapvető célja, hogy kiaknázza a térségben található, a dokumentum megfogalmazása szerint „bőséges és nagyrészt kiaknázatlan” természeti erőforrásokat - legyen szó nyersanyagokról, energiaforrásokról vagy éppen az alaszkai vadon adta gazdasági lehetőségekről.
Az új intézkedéscsomag számos korábbi szabályozás visszavonását vagy felfüggesztését tartalmazza,
utat nyitva a szélesebb körű olaj-, ásványkincs-, gáz- ÉS fakitermelésNEK, valamint az érintett területeken szükséges infrastruktúra (például csővezetékek) fejlesztések előtt.
Fókuszba helyezi az alaszkai cseppfolyósított földgázipar (LNG) fejlesztését: a terv szerint ugyanis az Egyesült Államok így erősíthetné energiaexportját mind az ország, mind pedig a csendes-óceáni térség szövetséges országai felé.
A rendelet két olyan területet is kivesz a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás alól, amelyek gazdag olaj- és földgázkészletekkel rendelkeznek:
- A rendelet ugyanis azt írja, hogy visszavonásra kerül a 2021–2025 között kiadott, az Alaszkai Vadrezervátumhoz (ANWR) tartozó parti síkság olaj- és gázkutatását korlátozó határozatok többsége, így újra lehetővé válna a vitatott térségben a szélesebb körű kitermelési tevékenység.
- Hasonlóképpen, az Alaszkai Nemzeti Kőolajkészlet (NPR-A) elnevezésű hatalmas kőolajmező fölötti korlátozásokat is lazítanák vagy eltörölnék, számos régi szabályozást visszaállítva.
Alaszka természeti erőforrásainak kiaknázása környezeti szempontból különösen érzékeny téma. Az alaszkai vadrezervátum területein történő olaj- és földgázkitermelés számos helyi állatfaj élőhelyét veszélyeztetheti, ami az ökoszisztéma súlyos károsodásához vezethet. Továbbá, a helyi őslakos közösségeket is fenyegeti a szabályozás, mivel az nemcsak kulturális örökségüket, hanem megélhetési forrásaikat is veszélyezteti.
De mi van a háttérben?
Bár Trump főleg az elszálló energiaárakkal, a hazai ipar fejlesztésével, az energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázatával és a stratégiai készletek feltöltésével indokolta a döntést a hétfői beiktatási beszédében, de ez nem biztos, hogy lefedi a teljes igazságot. Ugyanis az eddigi megszólalásaiból már sejthető volt, hogy megválasztásával jelentősen megváltozik az amerikai energiapolitika.
Drill, baby, drill
- mondta Trump, a kőolaj- és földgázlelőhelyek fúrására (drill) utalva.
Trump energiapolitikájának retorikája
A „Drill, baby, drill” szlogen először 2008-ban jelent meg a Republikánus Párt kampányában, és azóta a fosszilis alapú energiatermelés szimbólumává vált. A kifejezés nemcsak az energiafüggetlenség elérésére és a gazdasági növekedés ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, hanem azt is jelzi, hogy Trump politikájában a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. Ez a retorika tökéletesen illeszkedik az „America First” politikai irányvonalhoz, amely a belföldi energiahordozók maximalizálásával kívánja megerősíteni az Egyesült Államok gazdasági és geopolitikai helyzetét.
Az újonnan kitermelt olaj- és földgáz nagy részét azonban nem feltétlenül a hazai piacon használnák fel, hanem
tárgyalási előnyt akarnak elérni vele a kereskedelmi kapcsolatokban.
Az új amerikai elnök ugyanis többször jelentős importvámokat lengetett be - szinte az összes - kereskedelmi partnere felé, ha nem vásárolnak több amerikai olajat és gázt. Várhatóan a rivális Kínával szemben meghirdetett kereskedelmi háborúja során is előszeretettel használná ütőkártyaként az LNG-exportban betöltött dominanciáját Amerika. Ezzel pedig enyhíteni tudna a kereskedelmi partnerével szemben fennálló jelentős külkereskedelmi deficitjén is.
Ezt támasztja alá Marco Rubio külügyminiszter nemrég tett kijelentése, miszerint
az LNG-t „nyomásgyakorlásként” kell használni a Kínával folytatott tárgyalások során.
A "visszautasíthatatlan ajánlat" máris hatni látszik. Amellett, hogy az ázsiai országok fokozott érdeklődést mutatnak az amerikai energiaforrásokra, tavaly novemberben a budapesti EU csúcson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentette, hogy tárgyalt Trumppal az amerikai LNG-import lehetőségéről, mondván, hogy az amerikai energiaforrás segíthetne a még mindig jelentős orosz szállítások kiváltásában Európában.
Az látható tehát, hogy ez a fajta nyomásgyakorlás arra ösztönzi az országokat, hogy vizsgálják felül a meglévő energiabeszerzési terveiket, és akár azonnali amerikai olaj és LNG-vásárlásokkal enyhítsék a kereskedelmi konfliktusok kockázatát.
Trump is egyértelműen fogalmaz:
az Egyesült Államoknak van a világon a legnagyobb olaj- és földgázkészlete...és ezt használni is fogjuk. Amerikai energiát fogunk exportálni az egész világba.
