Nagyon fontos az osztalék
Az olaj- és gázipari vállalatok tőkeallokációs fegyelme az egyik legfontosabb tényezővé vált az iparágban. A befektetők számára elsődleges, hogy csak a tőkeköltség feletti megtérülést hozó beruházások valósuljanak meg,
az ezen felüli éves büdzsét pedig a túlzó növekedési álmok kergetése helyett osszák ki a részvényeseknek.
A különböző részvény-visszavásárlások az előnyös adózási feltételek miatt sokfelé népszerűek lettek az elmúlt évtizedekben, a régiós olajrészvényeknél azonban ez kevésbé jöhet szóba, mert megváltoztatná a tulajdonosi szerkezetet, és tovább csökkentené a részvények amúgy sem túl magas likviditását.
A 2022-es és 2023-as évek kimagaslóan eredményesek voltak az olaj- és gázipari szereplők számára, amely jelentős kifizetést eredményezett a szektorban. Habár a szénhidrogének árai és a finomítói marginok már nagyrészt normalizálódtak a 2022-es csúcshoz képest, a tavalyi év még mindig kedvező volt, és az ágazat 2025-ös kilátásai szintén stabilak.
Az európai gázárak az elmúlt fél évben ismét a magasba repültek az ellátási félelmek miatt, valamint az Egyesült Államokban is jelentősen megemelkedtek az árak a 2024-es mélyponthoz képest. Az olajár alakulását az elmúlt hónapokban döntően egy esetleges 2025-ös túlkínálattól való félelem alakította, így a Brent olajár a nyári 85 USD/hordó körüli szintről a 70-75 USD/hordós szintre esett. Viszont a kifejezetten hideg téli időjárás az USA-ban (ugye ott sokan fűtenek gázolajjal), valamint az Oroszországra kivetett újabb szankciók hatására a Brent típusú olaj ára ismét 80 USD/hordó fölé emelkedett. Emellett továbbra is ott lebeg a félelem, hogy az újonnan felálló Trump-adminisztráció kifejezetten agresszívan lép majd fel Iránnal szemben. A finomítói marginok enyhén emelkednek még és stabilizálódni látszanak, kissé a nyári mélypont és a Covid előtti szintek felett, amely szint az új normának tekinthető.
Így a jó 2024-es eredmények, valamint
a kedvezőnek mondható 2025-ös olajipari kilátások viszonylag jelentős kifizetéseket vetítenek előre,
még ha azok el is maradnak az elmúlt két év szintjétől. A legfontosabb regionális szereplők, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni: az OMV, az OMV Petrom, az Orlen és a Mol.
OMV
Az OMV az elmúlt két évben 5,05 EUR/részvény osztalékot fizetett, és a következő osztalékjavaslatát 2024. február 4-én, a negyedik negyedéves eredményekkel egy időben teszi közzé. Az előző két évben a vállalat 5,05 euró osztalékot fizetett ki részvényenként. A vállalat rendelkezik nyilvánosan elérhető, jól meghatározott osztalék- és tőkeallokációs politikával, amely átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá teszi a kifizetések mértékét. Az OMV tervei szerint évente az operatív cash flow 20-30 százalékát tervezi kiosztani osztalékként, amennyiben a nettó adósságállomány kellően alacsony, és a kifizetés nem veszélyezteti a beruházási tervét vagy kritikus jelentőségű M&A projektjeit.
Becsléseink szerint a vállalat várhatóan 5500 millió eurós operatív cash flow-t ért el 2024-ben. Emellett a cég malajziai eszközeinek 896 millió eurós értékesítése, amely 2024 negyedik negyedévében zárult le, további mozgásteret biztosít az osztalékfizetéshez. A vállalat osztalékpolitikája alapján a részvényenkénti kifizetés 3,35 és 5,05 euró között alakulhat (327,3 millió kinnlevő részvény van). Úgy véljük, hogy a jelenlegi körülmények között az osztalék valószínűleg 4,0 és 4,5 EUR között lehet,
ami 10-11,5 százalékos osztalékhozamot jelentene.
Ha az OMV konzervatívan közelíti meg a dolgot, és szem előtt tartja a 2025-ös lehetséges geopolitikai bizonytalanságokat, akkor az osztalék az alsó határ, azaz 4,0 EUR körül alakulhat. A 4,0 EUR alatti kifizetés azonban kifejezetten negatív üzenet lenne a tőkepiac számára, és valószínűleg részvényárfolyam-csökkenést eredményezne, ezért ezt majdnem kizárhatjuk. A felső határ, azaz a 4,5 EUR feletti osztalék a jelenlegi körülmények között megítélésünk szerint túlzott lenne, bár elvileg az 5,05 EUR/részvény elérése sem kizárható.
Ha a vállalat erős pozitív üzenetet kíván közvetíteni a befektetői felé egy olyan 2024-ös év után, ahol a részvényár nem alakult valami fényesen, és a vállalat fókuszában lévő petrolkémia is gyengélkedett, akkor elképzelhető, hogy részvényenként ismét 5,05 EUR körüli osztalékot fizet.
OMV Petrom
Az OMV Petrom szintén jelentős szereplő a közép-európai olaj- és gáziparban, amely középtávon jelentős növekedési potenciállal is bír a Neptun Deep projekt révén, valamint elkötelezett a versenyképes osztalékfizetés terén. Az OMV leányvállalataként az OMV Petrom szintén átlátható osztalékpolitikát folytat. A társaság tervei szerint az operatív cash flow 40–70 százalékát osztja ki évente, a nettó adósságállomány alakulása és a beruházási igényektől függően. A 2023-as év után 0,0713 RON/részvény osztalékot fizetett (0,0413 RON alap és 0,03 RON rendkívüli), és a következő évre is versenyképes osztalékot tervez.
A vállalat pénzügyi helyzete rendkívül erős: nettó készpénzállománya 10 milliárd RON, ami jelentős rugalmasságot biztosít számára. Becsléseink alapján az OMV Petrom RON 7,800 millió operatív cash flow-t ért el 2024-ben. Az osztalékpolitika alapján a részvényenkénti kifizetés 0,050 és 0,088 RON között alakulhat (62,311 m kinnlevő részvény van). Véleményünk szerint a körülmények alapján a vállalat várhatóan 0,06 és 0,07 RON közötti osztalékot fizet ki, legvalószínűbbnek a részvényenként 0,065 RON-t tartjuk, ami 0,0434 RON alap és 0,0216 RON rendkívüli osztalékból állhat majd össze
és 9 százalékos osztalékhozamot jelent.
A 0,06 RON alatti osztalék kifizetése nem valószínű, még akkor sem, ha a vállalat rendkívül konzervatív megközelítést alkalmaz a Neptun Deep beruházási igényei miatt. Azonban figyelembe véve a jelentős készpénzállományt, ez kevésbé indokolt. Mindaddig, amíg a Neptun Deep projekt nincs befejezve, és a makrogazdasági környezet nem javul jelentős mértékben, az osztalék növelése a 2023-as szinthez képest nem lenne célszerű. Ha a vállalat a tőkepiaci bizalom erősítésére törekszik, akkor valószínűleg közelíteni fog a tavalyi 0,0713 RON/részvény kifizetéséhez.
A vállalat az alap osztalékot várhatóan a 2024 negyedik negyedéves számokkal egyidőben teszi majd közé, míg a rendkívüli osztalékról általában csak a nyár közepén dönt, amelynek meghatározásakor fontos szempont, hogy versenyképes teljes osztalékot fizessen a versenytársakhoz képest.
Orlen
Az Orlen irányítása sokkal kevésbé transzparens, és a többségi állami tulajdon sem egy biztató tényező a régióban a tőkepiac számára. 2022 során a vállalat kijött egy új stratégiával, amely részeként a vállalat elkötelezte magát egy iszonyatosan intenzív beruházási terv mellett, amely gyakorlatilag a vállalat összes erőforrását leköti az elkövetkező évtizedben. Ez a stratégia erősen negatív fogadtatást kapott a tőkepiac oldaláról és a vállalat részvényei lejtőre kerültek.
2023 novemberében változás jött, a lengyel kormányváltás után új menedzsmentet neveztek ki, amely bejelentette, hogy
frissíti a vállalat stratégiáját, hogy javítsa a hosszú távú kilátásokat.
Eredetileg 2024 végén jött volna ki a vezetés a stratégiával, de amikor felröppentek pletykák, hogy a vállalat akár teljesen megszüntetheti az osztalékfizetést néhány évre, a részvényár jelentős esésbe kezdett, és elérte a 45 PLN/részvény szintet is. A negatív piaci visszajelzés hatására a vállalat vezetése úgy döntött, hogy habár az irracionális beruházási tervet változatlanul megtartja, egy előre meghatározott ütemterv alapján osztalékot is fizet, amelyet jórészt hitelfelvételből finanszíroz. Ez a változtatás némileg javította a piaci megítélést.
Az Orlen tervei szerint a 2025-ben fizetendő osztalék 4,5 PLN/részvény lesz a 2024-es pénzügyi év után,
amely 8,5 százalék körüli osztalékhozamot jelent,
és ezt évente 0,15 PLN/részvénnyel kívánják növelni. Bár a vállalat rendkívüli osztalék kifizetését sem zárja ki, a nagyon feszes beruházási terv miatt ennek valószínűsége elhanyagolható. Az Orlen jelenlegi stratégiája hosszú távon stabilabb kilátásokat vetít előre, azonban a tőkepiaci bizalom helyreállításához további lépésekre és átláthatóbb működésre lenne szükség.
Mol
A Mol az elmúlt három évben kifejezetten magas és versenyképes osztalékot fizetett, tavaly például 250 forintot részvényenként. A másik három céggel ellentétben a Mol nem rendelkezik publikus osztalékpolitikával, bár feltételezhető, hogy osztalékfizetési döntéseit hasonló szabályok és szempontok mentén hozza meg, mint regionális versenytársai.
Bár a 2024-es makrogazdasági környezet nem volt olyan kedvező, mint a 2023-as, a Molnak lényegesen kevesebb extraprofit adót kellett fizetnie, így becsléseink alapján összességében a vállalat hasonló EBITDA-t, EBIT-et és operatív cash flow-t ért el, mint az előző évben. Ha a közeljövőben nem kerül sor jelentős M&A tranzakcióra, várhatóan 250–300 HUF/részvény osztalékot fizet ki, ebben az esetben a legvalószínűbb kifizetési szint 275 HUF/részvény, a
mi 9,5 százalékos osztalék hozamot jelent.
Ha a Mol konzervatív megközelítést alkalmaz, és fel akar készülni a potenciális turbulenciákra, az osztalék 250 forint körül alakulhat, mint tavaly. Ha azonban pozitív üzenetet szeretne küldeni a tőkepiac számára, a kifizetés közelebb lehet a 300 forinthoz, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a mérleg stabilitását vagy a beruházásokat.
Azonban a Mol aktívan keresi az M&A lehetőségeket. Az egyik ismert célpont az orosz tulajdonban lévő bolgár Neftohim finomító, amelynek az értékesítési ára a piaci pletykák alapján meghaladhatja az 1 milliárd USD-t (532 HUF/részvény). Minderről kevés részlet ismert egyelőre, de csökkentheti a Mol által fizetett osztalékot, egy részvényként 200 forint körüli osztalék 7 százalékos osztalékhozamot jelentene.
Az azonban valószínűtlen, hogy a Mol 200 forint alá csökkentené az osztalékfizetést, utalnak ugyanis jelek arra, hogy a vállalat az Orlenhez hasonlóan megértette, hogy
a versenyképes, 8-12 százalékos osztalék ma már piaci elvárás a régió olajcégeivel szemben.
Ráadásul a Mol jelenlegi adósságszintje rendkívül alacsony, bőven van mozgástér a felvásárlások hitelből történő finanszírozására. A hitelfelvételben nagyjából még 1 milliárd USD-nyi mozgástere van a cégnek, hogy ne menjen a vezetés által felső határnak megszabott szint fölé. A Mol általában az éves közgyűlésén jelenti be az osztalékfizetést, amelyet idén április 24-én tartanak.
Ajánlás
A régiós cégek közül az OMV kínálhatja a legvonzóbb osztalékhozamot euróban denominálva,
valamint ez a cég hordozza magában a legkevesebb rizikót is. Ezen túl kifejezetten jó osztalékhozamot kínál még az OMV Petrom román lejben denominálva, ami gyakorlatilag rögzítve van az euróhoz. Ezen túl a vállalat középtávon jó növekedési potenciállal rendelkezik, habár jelentős politikai rizikók is kapcsolódnak a céghez, miután Romániában a politikai helyzet egyre bonyolódik, a költségvetés helyzete aggasztó és a nagyvállalatokat negatívan sújtó rendelkezések esélye nő.
A Mol is kifejezetten jó osztalékhozamot kínál forintban, valamint várható még emelkedés az árfolyamban az év elején, miután rengeteg magyar állampapírból felszabaduló pénz fogja keresni a helyét a tőzsdén. De középtávon itt is számos rizikót látunk elsősorban az állami szabályozással összefüggésben. Továbbá tény, hogy a jó osztalékhozam forintban van, az pedig átlagosan évente 2-3 százalékot gyengül az euróval szemben, ami jelentősen rontja az összképet.
Habár az Orlen sem kínál rossz osztalékhozamot, és rövid távon, a decemberi mélypont után jöhet emelkedés az árfolyamban is, ez a vállalat hordozza magában a legtöbb rizikót közép és hosszú távon, így ezt kevésbé ajánljuk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ