Donald Tusk a szerdai napon felvázolta az Európai Parlamentben a januárban kezdődött féléves lengyel elnökség prioritásait. A lengyel miniszterelnök beszédében elmondta, hogy országa uniós elnöksége alatt több olyan uniós szabályozás felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezik, amelyek „elfogadhatatlanul magas” energiaárakhoz vezettek több európai országban is.
Hogyan akarunk versenyezni az amerikai vagy a kínai gazdasággal, ha az energiánk háromszor drágább?
- tette fel a kérdést az Európai Parlament hallgatósága előtt.
Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas energiaár, amely a lakosságot is érzékenyen érintheti (rezsivédelem intézkedések hiányában) jelenetős folyamatokat indíthat el a háttérben és arra figyelmeztetett, hogy
sok demokratikus kormányt elsöpörhetnek az EU-ban.
Tusk kiemelte a hamarosan az épületekre és a közúti közlekedésre is vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU ETS) is. Erről azt mondta, hogy túl gyorsan halad az EU, és jobban át kellene gondolni a lépést.
Az EU ETS az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozza meg a szén-dioxid kibocsátásának beárazásával. Az EU célkitűzéseinek elérése érdekében – amelyek között szerepel a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-os csökkentése és 2050-re a klímasemlegesség elérése – szükségessé vált a rendszer kiterjesztése további ágazatokra is.
Ennek eredményeként az EU új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS II) hoz létre az épületek és a közúti közlekedés számára. Az ETS II bevezetésének célja, hogy ösztönözze a kibocsátások csökkentését ezekben az ágazatokban is, amelyek dekarbonizációja eddig nehézségekbe ütközött.
Kérem, hogy vegyük komolyan az összes zöld előírás teljes körű és nagyon kritikus felülvizsgálatát, beleértve a Green Dealből eredő szabályozásokat is.
- mondta Tusk.
Ezzel szembe megy az az elképzelés, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg az orosz energiaforrásoktól. Ugyanis nemrég Krzysztof Bolesta, a lengyel energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár azt mondta, hogy az Ursula von der Leyen által javasolt, 2027-ig szóló határidő az orosz energiahordozók elhagyására
kötelező érvényű célkitűzésként is megvalósulhat.
Mindezt arra a tényre alapozza, hogy a legtöbb tagállam már jelentősen visszaszorította orosz energiafüggőségét, miközben a lemaradó országok támogatására "valódi szolidaritás van az asztal körül" - tette hozzá az államtitkár korábbi interjújában.
Rövidtávon azonban ez valószínűleg magasabb energiaárakkal járna, mivel szűkítené az elérhető piaci forrásokat.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy az első dolog, amit meg kell majd nézni Trump beiktatását követően, hogy mi fog történni az inflációcsökkentési törvénnyel (Inflation Reduction Act - IRA).
Ha az Egyesült Államok visszafordítja a tiszta technológiák támogatását, akkor lesz egy lehetőségünk
- emelte ki a lengyel államtitkár. Márpedig a legújabb fejlemények szerint Donald Trump elnök azt tervezi, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok zöld energia politikáját - közte az IRA szabályozást -, és visszatér a fosszilis energiahordozók dominanciájához.
Bár az EU mellett Kínára is igaz, hogy magas fordulatszámon fejleszti a megújulókból álló energiatermelési kapacitásait, de az előbbivel ellentétben csak jóval lassabban tervezi a fosszilis energiahordozókról való leválást - és nem feltétlen hasonló módon.
A fő kérdés tehát az, hogy az EU miként reagál: visszafogja-e a zöld célok iránti elköteleződését, és egy lassabb átmeneti stratégiát választ, vagy továbbra is a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosítva kívánja vezető szerepét megszilárdítani. Az utóbbi út jelentős kihívásokkal járhat, és az EU versenyképességére is negatív hatással lehet rövidtávon, ugyanakkor alternatíva híján ez tűnik a fenntartható megoldásnak. Az európai régió ugyanis korlátozottan fér hozzá fosszilis energiahordozókhoz, ezért a megújuló energiaforrások termelési kapacitásának bővítése – amelyek függenek földrajzi adottságoktól – hozzájárulhat az EU szuverenitásának és globális befolyásának megerősítéséhez. Tehát arra még választ kell találni, hogy képes-e az EU összehangolni ambiciózus zöld céljait anélkül, hogy azt az európai versenyképesség szenvedje meg?
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
