Az elnök a kampányában azt mondta, hogy 60%-os vámot vet ki a kínai árukra, 25%-os vámot a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra, és 20%-os vámot az összes többi országból származó behozatalra. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor ezek a Boston Consulting Group (BCG) friss, Global Trade jelentése szerint 640 milliárd dollárral növelnék az Egyesült Államok 10 legnagyobb partnerének kereskedelmi költségeit a 2023-as költségszinthez képest.
Ez a plusz költség 102 milliárd dollárt jelent az Európai Unió számára, és a legnagyobb hatással az autóipari szektorra lenne,
leginkább az EU, Mexikó és Japán jármű- és járműalkatrész exportjában. A kínai árukra kivetett magasabb vámok leginkább a szórakoztató elektronikai cikkeket, az elektromos gépeket és a divatcikkeket érintenék.
Mivel az Egyesült Államok, mint kereskedelmi blokk a BCG várakozásai szerint megszilárdul miközben erősen csökkenti függését Kínától, Kína, mint kereskedelmi partner jelentősége a világ többi részén felértékelődik. Fennáll annak a veszélye is, hogy Kína rekordszintű kereskedelmi többlete, amit a feldolgozóiparban keletkező növekvő többletkapacitása teremt, nem csak az Egyesült Államokban és az EU-ban, hanem potenciálisan Indiában és más kereskedelmi partnereknél is visszatetszést vált ki.
Kína kereskedelme várhatóan stagnál vagy csökken majd az EU-val, visszaesik az Egyesült Királysággal, Kanadával, Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal, de nagymértékben fellendül az úgy nevezett Globális Déllel. A Kínát nem, de Indiával együtt 133 délkelet-ázsiai és afrikai országot magába foglaló – a világ népességének 62, és a világ GDP-jének 18 százalékát adó – Globális Déllel Kína kereskedelme 1250 milliárd dollárral fog nőni 2033-ig, miközben ennek a régiónak az államai mind nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a globális ellátási láncokhoz.
A vámok széles körű emelése nélkül a világkereskedelmi forgalom, a szolgáltatások export-importját nem számolva, csak az áruforgalmat figyelembe véve, évente átlagosan 2,9%-kal növekedne, és 2033-ra elérné a 29 ezer milliárd dollárt, a BCG előrejelzése szerint.
Európai hatások
Az elemzés úgy számol, hogy a geopolitikai feszültségek, az energiabiztonsági és a szabályozási kihívások arra késztetik az EU-t, hogy újraértékelje a hagyományos kereskedelmi kapcsolatait. A blokk külkereskedelmi forgalma várhatóan évi 2 százalékkal fog növekedni 2033-ig, annak ellenére, hogy a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok lesznek vannak az EU kereskedelmi kilátásaira is, fogalmaz a BCG „Nagyhatalmak, geopolitika és a kereskedelem jövője” című előrejelzése.
A BCG előrejelzése szerint az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 303 milliárd dollárral fog növekedni a következő évtizedben, ami nagyrészt az EU LNG (cseppfolyós földgáz) importjának lesz köszönhető.
Az EU kereskedelme a várakozások szerint felgyorsul Indiával, Törökországgal, emellett a BCG arra számít, hogy az EU és Afrika kapcsolata gyors fejlődésnek indul. Észak-Afrika az EU gyártási ellátási láncainak fontos helyszínévé, és Európa zöldátmenethez szükséges energia és ásványi anyagok nagyobb forrásává válik.
Az EU és India kereskedelmi forgalma ugyanebben az időszakban várhatóan évente 6 százalékkal nő, főleg az információtechnológiához, a gyógyszeriparhoz és az ipari termeléshez kötődő kereskedelemnek köszönhetően.
Az EU Oroszországgal folytatott kereskedelme ugyanakkor 2023-hoz képest várhatóan 106 milliárd dollárral fog mérséklődni 2033-ra, mivel az EU továbbra is csökkenti az orosz energiaimportot és gazdasági szankciókat hajt végre.
Az Unió szempontjából a megfigyelhető valamennyi tendenciának jelentős geopolitikai vonatkozásai lesznek, amint azt a Draghi-jelentés is megjegyzi. Az EU többé nem támaszkodhat a globális kereskedelem nagymértékű növekedésére vagy a meglévő kereskedelmi kapcsolataira. A feltörekvő gazdaságokkal való szorosabb kapcsolatok és az erősebb uniós belső piac szintén fontos lesz a jövőben, fogalmaz a BCG.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
