Ali Ahmed Al-Kuwari, Katar pénzügyminisztere aggodalmát fejezte ki az Európai Unió új ESG-jelentési előírásaival kapcsolatban, és „tisztességtelen versenyhelyzetnek” minősítette azokat,
amelyek akár el is lehetetleníthetik a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) Európába irányuló exportját.
A svájci Davosban, a Világgazdasági Fórumon tartott beszédében Al-Kuwari jelezte, hogy a szigorú előírások arra kényszeríthetik Katart, hogy alternatív piacokat keressen az LNG-exportja számára.
Nem ez az első figyelmeztetés: Saad al-Kaabi, aki egy személyben Katar energiaügyi minisztere és az állami tulajdonú QatarEnergy vezérigazgatója, úgy fogalmazott korábban, hogy a vállalata teljes globális árbevételének akár 5 százalékát is elérő bírság egyszerűen elfogadhatatlan.
Ha arról van szó, hogy elveszítem a globálisan termelt bevételem 5 százalékát azért, mert Európába szállítok, akkor nem szállítok Európába.
- mondta a katari miniszter.
Hozzátette, hogy az irányelv két fő nehézséget okoz a vállalata számára:
- Egyfelől egy olyan átvilágítási kötelezettséget ír elő, ami több ezer beszállítóból álló ellátási láncot érint – a miniszter szerint ez akár 100 000 cég ellenőrzését is jelentené.
- Másfelől megköveteli a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérését, ami egy hagyományosan szénhidrogénekre építő energiaóriás számára rendkívül nehezen értelmezhető és kivitelezhető.
A szóban forgó problémás szabályozás ugyanis arra kötelezi az uniós piacon működő vállalatokat – beleértve a 450 millió eurós árbevételi küszöböt (EU-n belül) meghaladó nem uniós cégeket is –, hogy
szigorú ellenőrzéseket vezessenek be teljes ellátási láncukban a munka- és emberi jogi, valamint környezetvédelmi szabványok betartásának biztosítására.
Nem biztos, hogy van választása az Európai Uniónak
Katar, a világ egyik vezető LNG-exportőre, Európa kulcsfontosságú - jelenleg harmadik legnagyobb - beszállítója. A QatarEnergy 2023-ban hosszú távú megállapodásokat írt alá több európai ország, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia LNG-szállításáról.
Az említett tavaly decemberi katari energiaügyi miniszter nyilatkozata óta jelentős változások történtek a világban:
- Az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázmennyiség lényegében megszűnt a gáztranzitszerződés lejártával. Jelenleg csak egy útvonalon, a Magyarországra is "becsatlakozó" Török Áramlaton szállít gázt Oroszország Európa felé.
- Brüsszel viszont egyre inkább arra hajlik, hogy záros határidőn belül teljesen leállítsa az orosz földgáz importját, amelynek következő lépése az orosz LNG kitiltása lehet.
- Az orosz mennyiségek kiesésével az európai régió olyan LNG forrásokat szipkáz el a globális piacról, amire egyébként szüksége lenne például az ázsiai országoknak is - ez pedig egy beszerzési versenyt generál, felhajtva a gázpiaci árakat.
- Az amerikai kormányváltás körüli csatározások érintették földgázkitermelést is, amely befolyásolták a kitermelési kapacitásokat - bár utóbbi megoldódni látszik, de rövidtávon mindenképp érezteti a hatását.
A fentiek jól érzékeltetik azt, hogy ilyen körülmények között nem sok választási lehetősége van az Európai Uniónak, ugyanis
rá van szorulva a katari energiabehozatalra.
Bár az idő előrehaladtával, ahogy az új LNG kapacitások megjelennek a piacon - a már folyamatban lévő projektek befejezésével - és a kínálati szűkösség enyhül, az Uniónak is nagyobb mozgástere lesz, azonban jelenleg még nem ez a helyzet.
Érzi ezt a brüsszeli döntéshozó is: az aggodalmakra válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy olyan csomagot javasolt, amelynek célja, hogy csökkentse az unió több zöld finanszírozási jogszabályának - köztük az átvilágítási irányelvnek - a jelentéstételi kötelezettségeit.
A lépés a vállalatok megfelelési terheinek enyhítésére irányul, miközben fenntartja az EU környezetvédelmi célkitűzéseit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
