Az interjúban elhangzó fontosabb kijelentések:
- A decemberi infláció a jegybank előrejelzési sávjának felső széléhez közelített. A jegybanki előrejelzés szempontjából a decemberi szám figyelmeztető, de az év eleji átárazások lesznek igazán iránymutatók. Figyelmeztető jel a lakossági inflációs várakozások emelkedése is.
- Az alelnök úgy gondolja, hogy a 2025-ös éves átlagos infláció a MNB decemberi előrejelzési sávjának a teteje körül alakulhat. (Ez a sáv 3,3-4,1 százalék volt.) Az inflációs környezet a magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak miatt kedvezőtlenebbé vált.
A növekvő drágulási ütem megfordításához rövid távon a "devizapiaci fejlemények" megfelelő kezelése lehet a kulcs.
- Ha túl gyorsan hirdetünk győzelmet az infláció elleni harcban, az visszaüthet. Elkötelezett antiinflációs monetáris politikára van szükség.
El kell érnünk, hogy a devizapiacon stabil állapot alakuljon ki
- fogalmazott Virág, nyilvánvalóan a forint közelmúltban mutatott gyengülésére utalva.
- A szeptember óta zajló forintgyengülés nem segítette az inflációs folyamatokat, ennek első jeleit a decemberi inflációs adatban láthattuk.
- Arra felvetésre, hogy a jelenlegi, 6,5%-os irányadó kamat elegendő lehet-e erre, kitérő választ adott a jegybank alelnöke. Ebben kitért arra:
- (1) még jelenleg is pozitív reálkamat van Magyarországon,
- (2) a közelmúlt kedvezőtlen nemzetközi környezete (amely régiós tőkekiáramlással járt) nagyban hozzájárult, hogy ezen kamatszint mellett is gyengült a forint,
- (3) a magyar gazdaságpolitika meghatározó pozícióiba új döntéshozók kerülnek (PM beolvasztás, Varga Mihály MNB-elnöki kinevezése), - ez bizonytalanságot okoz a piacon a gazdaságpolitika 2025-ös fegyelmezettségét illetően, de Virág meg van győződve arról, hogy a költségvetés kitart a csökkenő hiánycélja mellett.
- A további kamatcsökkentés lehetőségeit firtató kérdésre Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy a 6,5%-os kamatszintre szükség van "az elkövetkező időszakban". A 2025-ös év a nagy meglepetések éve lehet, a meglepetések érkezhetnek pozitív és negatív irányból is.
- Az idei gazdasági növekedés szempontjából két kulcskérdés van: a külső (export)piacok állapota, valamint az inflációtól való félelem kiirtása.
- Az idei év eleji jelentős lakossági állampapírkamat-kifizetésről szólva úgy fogalmazott: mindenki hozzon megfontolt döntést a megtakarításairól. A jegybank belső felmérései szerint a domináns irány nem az, hogy ezt a pénzt elköltik a háztartások, hanem újra befektetik azt.
- A jegybank-alelnöki pozícióról Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy mandátuma 2026 júniusában jár le, arra készül, hogy addig kell ellátnia a feladatait. Minden monetáris tanácstag jövőbeli kijelölését illetően a döntés a miniszterelnök és a jegybankelnök kezében van.
A mai interjú részben a devizapiaci szereplőknek szóló üzenet volt. A jelzés, hogy a forintgyengülés nem illeszkedik a jegybank inflációs céljaival hatott is, hiszen a forint kissé erősödni tudott. Ugyanakkor az MNB kommunikációja nem tért el a korábban látottól: a szigorú hangvétel mellett is érezhető, hogy a monetáris politika már a vezetőváltásra vár, a forintgyengülés elleni esetleges lépésekről nem esett szó.
Címlapkép forrása: Portfolio
