Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A Randstad 2025 januárjában megjelenő munkaerőpiaci trendkutatása biztató, de helyenként ellentmondásos gazdasági helyzetet tükröz.
A megkérdezett közel 400 magyar gazdasági csúcsvezető harmada szeretné növelni az alkalmazotti létszámot, de negyede csökkentést tervez.
- A dolgozók fizetésemelési elvárásai és a vállalati tervek között hatalmas szakadék van.
- A hatékonyság növelését képzéssel, a jó munkaerő megfizetésével és - gyakran - kevesebb munkaerővel képzelik el a cégek.
- Gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata.
- A külföldi munkaerő visszaszorítása nemhogy nem védi a magyar munkaerőt, hanem egyes iparágakat ellehetetlenít.
- A home office néhány cégnél visszaszorult.
Árbevételnövekedést vár a cégek fele
Bár a pandémia utáni 2022-es visszapattanás hurráoptimizmusát nem érjük el, mikor a cégek 61%-a remélt növekedést, de 2025-ben a megkérdezett cégek fele várja a forgalom emelkedését. Ez 5 százalékponttal több, mint tavaly. Jelentősen, 12-ről 9 százalékra csökkent az árbevételük esését várók száma. A románoknál 43%, a cseheknél pedig csak 29% vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós bezzegtársainknál.
Nagyon érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon kontrasztosak voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Egy iparág kivételével: az autóipar nagyon-nagyon szenved. Ez alól kivételt képeznek az idén elinduló zöldmezős beruházások, amelyek nagy reményekkel vágnak neki a 2025-ös évnek.
15 százaléknál nagyobb növekedést csak minden tizedik cég remél, ami 5 százalékponttal kevesebb a tavalyi eredményhez képest. Pont ennyivel nőtt a 4-6 % közötti bővülést várók köre, azaz a várható infláció felett kissé nagyobb növekedést remélők, arányuk most 36%.
A legpozitívabb az élelmiszeripar várakozása
Az elmúlt évek vágtató élelmiszerinflációja jókedvre deríti 2025-ben is az FMCG ipart, háromnegyedük vár további növekedést, igaz többségük csak 4 és 6 százalék közé teszi azt. Az élményalapú ipar, a horeca tovább szárnyal. A kereskedők közel kétharmada is fejlődést vizionál. Az árukat természetesen szállítani is kell: a logisztikát zavarja az üzemanyagárak emelkedése, amit természetesen szeretnének tovább hárítani, azaz az átlagnál nagyobb növekedést prognosztizálnak.
Az IT/telekommunikációs szektor, a szolgáltatások, a pénzügyi terület kevésbé optimista, mint tavaly. A nemzetközi konjunktúra, az állami beruházások visszafogása nem segített az IT-n, a telekommunikációs szektorban pedig egészséges verseny van. A fejlődés azonban nem fog megállni, az IT-szektorban sok cég tervez felvételt (52%), bár az igaz, hogy a mesterséges intelligencia előretörésével a meghirdetett állások a tapasztalt szakemberek irányába tolódnak, hiszen az egyszerű kódokat a gép is megírja. Betanítani most nem kell, hiszen könnyebb tapasztalt szakembert találni, mint az előző években.
A szolgáltatások és a pénzügyi terület nagyot ment tavaly az áremeléseiknek köszönhetően. Most inkább konszolidálnák a helyzetüket, borúlátóknak viszont őket sem lehet nevezni.
Jó hír, hogy az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók.
A szolgáltató központok helyzete érdekes. Ők azok, akik a legkevésbé optimisták az árbevételük növekedését illetően (32%), de ne felejtsük el, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni. A magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak, hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak. Ilyen a vevőszolgálat, a könyvelés, az első szintű IT helpdesk. Mégis a szolgáltató központok az egyik legaktívabbak a toborzásban, 48 százalékuk szeretne bővülni: sok tapasztalt szakembert keresnek. Jó példa vagyunk mi magunk, a Randstad is erre. Az 1400 főt foglalkoztató indiai centerünk most Budapesten alapított egy új központot, ahol a többnyelvű, magas hozzáadott értékű belső HR munkákat fogjuk végezni, mint a toborzás, a képzés/fejlesztés. Erre az indiai kollégák egyelőre nem képesek nyelvtudásuk miatt, illetve a nagy időzóna különbség sem segít nekik ezen a területen.
Az ipari gyártók körében tavalyhoz képest 6 százalékponttal több, aki fejlődést remél. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra, legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök.
Ha legyártottuk, el is kell adni: 9 százalékponttal nőtt az igény a kereskedőkre. Nem változott a kereslet a HR-esekre, beszerzőkre.
Összességében viszont kevesebb cég szeretne informatikust, pénzügyest, marketingest felvenni.
Hatékonyság továbbra is a fókuszban: hogyan tükrözik ezt a bérek?
Köztudott, hogy mi magyarok vásárlóerő-paritáson egy óra alatt kevesebb értéket teremtünk, mint a románok, messze vagyunk a csehektől, a „halódó” németekről nem is beszélve. A minimálbér emelése jó eszköznek tűnik, hogy kicsikarjuk a hatékony működést és a nem életképes vállalkozások átadják dolgozóikat. Meg kell jegyezni, hogy a románok fél év alatt kétszer emeltek minimálbért, és a január elsejei is kicsit a magyar százalék felett van: 9.5%.
Azaz úgy jártunk, mint a görög harcos, aki kinézte, hogy hol áll a teknős, de mire odaért, a teknőc elmászott.
A 113 ezer 65 éves ember helyett csak 98 ezer tizennyolc éves polgár van itthon a KSH szerint, ráadásul az elvándorlás évek óta csak nő. Azt nem lehet még tudni, hogy a 2023-as, nagyon magas, 35 ezres elvándorlószámot meghaladtuk-e tavaly, mindenesetre az tény, hogy az elvándorlók jelentős része képzett, nagy munkabírású fiatal. Az ENSZ adatai szerint külföldön 700 ezer olyan ember él, aki Magyarországon született és ők 3,5 milliárd dollár körül utalnak haza évente, ami nagyon fontos bevételi forrásunk. Sajnos a tendencia az, hogy egyre kevesebbet küldenek vissza. Igaz az is, hogy messze vagyunk a románoktól, akik dupla annyit utalnak haza (8 milliárd dollárt). Ehhez az adathoz nem szabad elfelejteni, hogy a balkáni kultúrákban az idősek segítése jobban benne van, ráadásul a miénknél is sokkal alacsonyabb az ottani nyugdíj.
Magyarországon minden nyolcadik cég nem pótolja a távozókat, azaz hatékonyságot növel, megteremti a béremelkedés hátterét.
Arra vigyáznunk kellene persze, hogy a Demján, Széchenyi programok, állami támogatások tényleg a kkv-k és nagyobb cégek hatékonyságát szolgálják, ne pedig az alacsony termelékenység konzerválását, a dolgozók csapdában tartását, legyen ez a kkv-szektorban vagy akár az egykor szebb napokat látott dunaújvárosi óriáscégben. Máshol ugyanis nagyobb termelékenységgel többet fizetnének a dolgozóknak.
Az infláció csillapodásával a cégek is csökkentik a tervezett béremelés mértékét. 96% tervez béremelést idén, 87% egy lépésben. A cégek kicsivel több, mint negyede 5% vagy az alatti emelést akar, a többség (61%) 6 és 10 százalék közötti fizetésemeléssel tervez. Minden tizenkettedik cég akar 11 és 15% közötti emelni. Efölött a megkérdezett cégek közül egyik sem.
Meg kell jegyezni, hogy a cseh cégek túlnyomó többsége (69%-a) maximum 5 százalékot emel, a románoknál 43% tervez 6 és 10% között, azaz sokkal visszafogottabbak nálunk. Egyik országban sem jellemző a 10 százaléknál nagyobb emelés az idén, de nem volt az tavaly sem.
Az előzőekben elmondottak tükrében nem meglepő, hogy a legalacsonyabb béremeléssel az autóiparban számolhatnak a dolgozók hazánkban, míg a 6 és 10% közötti sáv az élelmiszeriparra és a logisztikára jellemző. Sőt, minden ötödik élelmiszeripari cégnél akár 15 %-ig is el elmennek az idén. Talán így akarja a kilencvenes évek elvesztett szexepiljét visszakapni az FMCG.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a vállalati realitással köszönő viszonyban sincsenek a dolgozói elvárások.
Míg a megkérdezett cégek közül EGYIK SEM tud 15 % fölött emelni, addig a dolgozók 62 százaléka szeretne 15% feletti béremelést.
Az élelmiszerárak és a megélhetési költségek rideg valósága ütközik a cégek terveivel. Szerencse, hogy nem Franciaországban élünk, ahol a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége más súlycsoportba tartozik.
Divatos témák: vendégmunkások, home office, AI
A demográfiai valóságot, a magyarok elvándorlását, a nemzetközi munkamegosztást (lásd akár 100 országot egy helyről támogató szolgáltató központok munkaerő igényét) nem figyelembe vevő politika mutatja, hogy Magyarországon a gazdasági ésszerűség másodlagos. A húzd meg, ereszd meg lépések elriasztják az EU-n kívüli dolgozókat.
Azzal, hogy nem maradhatnak hosszabb távon, ezzel egész iparágakat veszélyeztetünk.
A mezőgazdaság persze csak idénymunkásokat szeretne, és nem látják, Szegeden ki szedi le a paprikát, paradicsomot, gyümölcsöt, ha nincsenek filippínók. A képzett munkaerő szeretne családjával, hosszabb távon maradni: a 2 év nem opció. Hol fogunk brazil portugálul beszélő dolgozót kapni itthon, aki a multinacionális cég brazil ügyfeleivel kommunikál? Pedig ha ő nincs, akkor a többi kétezernek sem lesz munkája. Mindenesetre a megkérdezett cégek közül minden 11 szeretne fehérgalléros, és minden kilencedik fizikai munkaerőt felvenni az EU-n kívülről.
Az otthoni munkavégzés a covid óta beépült munkakultúránkba, azok a cégek, akik ezt nem kínálják, a legtehetségesebb munkaerőtől elvágják magukat.
A control freak vezetők vagy a leépítést a munkahelyre bejárással elérni kívánó cégek száma nőtt egy év alatt: míg tavaly csak minden kilencedik magyar cég nem adott lehetőséget, hogy az alkalmazott otthonról is elvégezze a munkáját, most ez a szám minden hatodikra nőtt. Tartok tőle, ha a második/harmadik legfontosabb munkahely választási kritériumot a munkaadók nem veszik figyelembe, azaz a rugalmas munkavégzési megoldásokat, a munka és a magánélet egyensúlyát, akkor a legjobbak nem fogják őket választani.
A mesterséges intelligencia robbanni látszik. A tavalyi 19 százalékról 28 százalékra nőtt az AI-t használó cégek száma. Már a cégek több, mint harmada biztosít mesterséges intelligencia képzéseket a dolgozóiknak. Az adminisztrációban, marketingben, HR-ben használják a leginkább a cégek a mesterséges intelligenciát, de a pénzügy, a vevőszolgálat is fókuszban van. Amikor Csehországban, a karácsonyi szezonban 5000 kölcsönzöttet alkalmazunk, akkor az ő kiszolgálásuk rettenetesen nehéz lenne már a mesterséges intelligencia, voice botok nélkül. Hozzá kell tenni gyorsan, hogy nagyon bonyolult kérdésekre nem tudnak válaszolni a robotok.
Pont ezért érdekes trend a fejlett világban az, hogy valamekkora részét visszaveszik a hús-vér dolgozóknak, hogy a bonyolultabb problémákat megoldják.
Összegzésül elmondhatjuk: biztosan nagyon érdekesek lesznek a következő hónapok. Nem fogunk unatkozni.
Címlapkép forrása: Portfolio
