A közép- és kelet-európai országok az elmúlt időszakban jelentős számú ukrán menekültet fogadtak be, akik hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és enyhítették a munkaerőhiányt. Az Eurostat adatai szerint az EU-ba menekült 4,3 millió ukrán 22%-a Lengyelországban, 9%-a pedig Csehországban talált menedéket.
"A demográfia kockázatot jelent, és ezt a kockázatot az ukrajnai háború rendezése tovább rontja, mivel az ukránok egy része hazatér" - vetítette előre Charlotte Ruhe, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közép- és délkelet-európai ügyvezető igazgatója egy bécsi fórumon a hírügynökség tudósítása szerint.
Emlékezetes, Donald Trump megválasztásával egyes értékelések szerint jelentősen nőtt az orosz-ukrán háború lezárásának esélye, az elmúlt napokban pedig az is kiderült, hogy a megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozót készítenek elő.
A Raiffeisen Bank International becslése szerint a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés tavaly 2,2%-os volt, ami meghaladta az euróövezet 0,8%-os várható stagnálását. Ehhez nagyban hozzájárultak az ukrán munkavállalók, akik 2022 márciusa óta törvényes jogot kaptak arra, hogy Európában éljenek és dolgozzanak.
Christian Petter, a J. Safra Sarasin régióért felelős vezetője rámutatott:
számos ország gazdasági sikerének egy része az elmúlt két évben odaköltözött ukránokhoz kötődik.
Most, hogy a háború remélhetőleg véget ér, természetesen nagy az esélye annak, hogy ezek az emberek visszatérnek Ukrajnába, és űrt hagynak maguk után a munkaerőpiacon, például Prágában, Pozsonyban, Varsóban, és kihívást jelent majd a pótlásuk.
A régió gazdaságai más kihívásokkal is szembesülnek - jegyzi meg elemzésében a Reuters. A növekedés több országban - különösen Magyarországon - a viszonylag olcsó munkaerőre és az exportorientált gyártásra épül. Az esetleges kereskedelmi háborúk és vámok bevezetése megnehezítheti ezt a modellt.
A lengyel központi bank novemberi felmérése szerint a háború befejezése esetén az ukrán menekültek 59%-a, a háború előtti bevándorlók 34%-a tervezné a hazatérést. Ez komoly nyomást gyakorolna a munkaerőpiacra, ahol már most is rekordalacsony a munkanélküliség, és a bérnövekedés tavaly 10%-os csúcsot ért el.
A növekvő bérek és az infláció megnehezíti a központi bankok számára a kamatcsökkentést.
Címlapkép: Ukrán belső menekültek érkeznek egy befogadóközpontba a Harkiv megyei Csuhuivban 2022. május 30-án, amikor az orosz haderő újabb támadást intézett a keleti frontvonalon fekvő Harkiv városa ellen. forrása: MTI Fotó/EPA/Szergej Kozlov
