A novemberi 2 százalékos visszaesésnek szebb az optikája, ha azt is figyelembe vesszük, hogy októberben viszont 4,6%-os emelkedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Ám egy hosszabb idősorra ránézve valószínűleg egyetlen építőipari szereplőnek sem derül fel az arca. A cikkcakkos mozgásból az adódik, hogy az egy évvel ezelőtti szinthez képest 1,7%-os a visszaesés, ám ami ennél is fontosabb: az utóbbi hat évben az építőipar összességében nem tudott növekedni.
Az építőipar elsősorban a gyenge belső konjunktúra miatt szenved. Az állami megrendelések 2022 óta ezermilliárdos nagyságrendben estek ki a könyvekből, az uniós források nagyon szerényen csordogálnak, az újlakás-építés évek óta igen alacsony fordulatszámon pörög, az irodapiac a hosszú ciklusának alján jár. Nem segít az ágazaton az sem, hogy a gyenge külső kereslet miatt az exportcélú beruházások zuhannak.
A szebb októberi adatok ellenére úgy tűnik, hogy a negyedik negyedévben az építőiparnak az éves alapú GDP-növekedéshez enyhén negatív hozzájárulása lesz, negyedéves alapon pedig nagyjából semleges lehet az ágazat hatása a gazdasági növekedéshez.
A rövid távú kilátások még mindig igen borúsak. A novemberben megkötött új szerződések volumene 51,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,9, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 57,0%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Ezek a számok kevésbé ijesztőek, ha tudjuk, hogy 2023 novemberében kiugróan nagy értékben érkeztek megrendelések, vagyis a bázishatás erős. Ám a teljes szerződésállomány is lefelé konyul, ezért kritikus lesz, hogy a tavaly év végi és idei év eleji intenzív szerződéskötési időszakban milyen kereslet érkezik az ágazat felé.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
