Decemberben 4,6% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. A szakértők a Portfolio felmérése szerint előzetesen arra számítottak, hogy a novemberi 3,7%-ról decemberre 4,4%-ra gyorsul az infláció. Vagyis az infláció megugrása még a vártnál is nagyobb lett.
„Ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció. A KSH decemberre vonatkozó inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsuló áremelkedésről számolt be” – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
A részletekből egyértelműen látszik a forint gyengülésének a hatása, ami korábban már a termelői árindex emelkedésében is megjelent
hangsúlyozta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az év eleji átárazási döntések előtt ez nagymértékű felfelé mutató kockázatokat hordoz, így továbbra is szigorú monetáris politikára számítunk – tette hozzá.
A magasabb inflációs kockázatok, a gyenge forint és a nemzetközi monetáris politikai várakozások alakulása miatt az idei első kamatvágás időpontja későbbre tolódik – fogalmazott Kiss Péter.
Virovácz Péter a részleteket elemezve kiemelte:
- A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt. Ugyanakkor az előző hónapokhoz képest már mérsékeltebb volt az áremelkedés.
- Komolyabb meglepetést jelent azonban, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal.
- Ami novemberben elmaradt, az azonban megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába.
- Az előző évhez képest valamelyest enyhébb időjárást hozó december ugyanakkor nem hagyott nyomot a háztartási energia árában. Sőt, itt bőven a várakozások felett drágult az átlagos számlaérték.
- Nem meglepő módon, az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest.
- A szolgáltatások ugyanakkor az év végén megszokott átárazásnál valamivel enyhébb változást hoztak. Azonban jelentősen drágult ezen csoportban a közlekedési szolgáltatás és a lakbér.
| Áralakulás (2024. dec., százalék) | ||
| havi vált. | éves vált. | |
| Élelmiszerek | 0,4 | 5,4 |
| Szeszes ital, dohány | 0,5 | 4,3 |
| Ruházkodás | 0,1 | 2,7 |
| Tartós fogy. cikk | 0,6 | 0,6 |
| Háztart. energia | 1,7 | -0,5 |
| Egyéb cikk, üzemanyag | 0,9 | 3,8 |
| Szolgáltatások | 0,4 | 6,8 |
| Fogyasztói árindex | 0,5 | 4,6 |
| Maginfláció | 0,5 | 4,7 |
| Nyugdíjas infláció | 0,5 | 3,7 |
| Forrás: KSH, Portfolio | ||
Összességében továbbra is megállapítható, hogy pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. Tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja – fogalmazott Virovácz Péter.
Nagy János, az Erste Bank közgazdásza szerint az infláció a következő hónapokban várhatóan továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 2-4%-os toleranciasávján kívül marad.
A forint közelmúltbeli gyengesége továbbra is hatással lesz a fogyasztói árakra, miközben az inflációhoz kötött adóváltozások is inflációs nyomást gyakorolnak
– vélekedett. Nagy János szerint a fogyasztás élénkülése szintén teret adhat az árak újbóli emelkedésének.
Az Erste szerint a 2025-ös év inflációja várhatóan átlagosan meghaladja a 4%-ot. Ennek eredményeként a központi bank rövid távon nem gondolkodhat kamatcsökkentésben – vélekedett.
Virovácz Péter is úgy látja, hogy a tavalyi évhez képest gyorsulhat az áremelkedés átlagos üteme 2025-ben, meghaladva a 4%-ot. A forint gyengülése, a globális nyersanyagárak feljebb mozdulása, a gazdaságpolitikai intézkedések (adóemelések) és a magas béremelkedés együttesen okozhatják, hogy az infláció az MNB toleranciasávján kívül alakulhat átlagban – vélekedett.
Az ING értékelése szerint a magyar monetáris politika szempontjából inkább kedvezőtlen adatközlésről beszélhetünk a decemberi infláció képében. De nem elsősorban a fő mutató, hanem sokkal inkább a maginfláció emelkedése miatt. Ahogy sejtjük, főként az árfolyam gyengülése jelenhetett meg itt, ami mindenképpen további óvatosságra kell, hogy intse a monetáris politikai döntéshozókat.
Különös tekintettel arra, hogy a forint még mindig meglehetősen sérülékeny és a következő hónapok eseményei pedig inkább a forint gyengülését hozhatják.
Ráadásul az érzékelt infláció miatt az inflációs várakozások is folytathatták az emelkedést, ami szintén kedvezőtlen folyamat. Mindezek alapján aligha nyílik esély rövid távon a kamatvágás újraindítására – zárta kommentárját Virovácz.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
