Szeptemberben még épp a jegybanki célon, 3 százalékon állt az infláció Magyarországon, ehhez képest gyors emelkedésnek tűnik, hogy decemberre már jóval 4% fölé várják a szakértők a pénzromlás ütemét. Az emelkedés jelentős része azonban előre látható volt, a prognózisok régóta az infláció 2024 végi gyorsulását ígérték, elsősorban azért, mert 2023 második felében, a recessziós (és energia-árcsökkenéses) időszakban annyira alacsony volt az árnyomás a gazdaságban, hogy már csak a bázishatás miatt is törvényszerű a növekedés.
A holnap megjelenő decemberi adattal kapcsolatban ezért csak az emelkedés mértéke a kérdés, ez viszont fontos, hiszen most derülhet ki először igazán, hogy az élelmiszerek körében megfigyelt drágulási hullám, illetve a forintgyengülés mennyire hagy nyomot az inflációs mutatón.
A vásárlók leginkább a sűrűn vásárolt élelmiszerek árváltozásaira érzékenyek, itt pedig az elmúlt hónapokban újra erősödött a drágulási tempó, az átlagos infláció fölé. Novemberben átlagosan 3,7 százalék volt az egy évre visszatekintő áremelkedés, az élelmiszerek körében viszont már 4,9 százalékos árindexet mért a KSH. Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője szerint az árnyomás a legalapvetőbb termékkörben decemberben is fennmaradt: elsősorban a tejtermékek, illetve a tojás árában lehetett nagyobb átárazódás. Ezekben a kategóriákban az árrés növelése mellett a beszerzési árak emelkedése is szerepet játszhatott abban, hogy magasabb árakkal találkoztak a vevők. Egyéb élelmiszer kategóriákban is elképzelhető egy meglepetésszerű drágulás, elsősorban a világpiaci folyamatok következtében, kiemelhető a csokoládé és a kávé áremelkedése.
A termékek esetében az élelmiszerek és az üzemanyagok havi inflációja vezérli az árnyomást, ezekben a tételekben a közös pont egyrészt a globális nyersanyagárak emelkedése akár energia, akár élelmiszer oldalról nézzük - mondja Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. Másrészt mivel sok esetben importkitettségről is beszélünk, ezért az árfolyam változása is lényeges szerepet játszhatott az infláció alakulásában. A szakértő szerint decemberben már jóval 5 százalék felett lehetett az élelmiszerek éves alapú drágulása. Meglehetősen gyorsan fordult tehát a kép, hiszen pár hónappal ezelőtt ez a tétel még bőven átlag alatti áremelkedést mutatott. Ezzel szemben mostanra az élelmiszer pont az egyik legfőbb felhajtó tényező az infláció mögött.
| Elemzői felmérés az inflációs* prognózisokról (év/év, %) | ||||||
| név | intézmény | 2024. dec. | 2025. dec. | 2026. dec. | 2024 átlag | 2025 átlag |
| Árokszállási Z.–Balog-Béki M. | MBH Bank | 4,6 | 3,4 | 3,3 | 3,7 | 3,8 |
| Becsey Zsolt | UniCredit | 4,7 | 4,4 | 3,6 | 3,7 | 4,2 |
| Béri Zsófia | VIG Alapkezelő | 4,3 | 3,9 | - | 3,7 | 4,1 |
| Eppich Győző | OTP | 4,3 | 3,9 | - | 3,7 | 4,1 |
| Jobbágy Sándor | Concorde | 4,4 | - | - | 3,7 | 3,8 |
| Kiss Péter | Amundi | 4,5 | 3,2 | 3,8 | 3,7 | 4,0 |
| Koncz Péter | Századvég Gazdaságk. | 4,3 | 3,7 | 3,2 | 3,7 | 3,7 |
| Németh Dávid | ING Bank | 4,4 | 3,9 | - | 3,7 | 3,8 |
| Nyeste Orsolya | Erste Bank | 4,4 | 3,7 | 3,4 | 3,7 | 4,2 |
| Palócz Éva | Kopint-Tárki | 4,6 | 3,6 | 3,0 | 3,7 | 4,0 |
| Regős Gábor | Gránit Alapkezelő | 4,3 | 4,4 | 3,9 | 3,7 | 4,2 |
| Trippon Mariann | CIB Bank | 4,5 | 3,7 | 3,5 | 3,7 | 4,0 |
| Török Zoltán | Raiffeisen | 4,6 | 3,5 | 3,0 | 3,7 | 4,0 |
| Varga Zoltán | Equilor | 4,3 | 3,4 | 3,2 | 3,7 | 3,9 |
| Virovácz Péter | ING Bank | 4,5 | 4,3 | 3,0 | 3,7 | 4,2 |
| konszenzus (medián) | 4,4 | 3,7 | 3,3 | 3,7 | 4,0 | |
| Forrás: Portfolio | * fogyasztóiár-index | |||||
Regős Gábor, a Gránint Alapkezelő szakértője szintén az árfolyam okozta előrejelzési bizonytalanságot emeli ki. Az utolsó negyedévben az euróval szemben 3,4, a dollárral szemben 11,1 százalékos volt a forintgyengülés. Már az euróval szembeni gyengülés is több mint 1 százalékponttal húzza felfelé az inflációt – persze nem azonnal, hanem több hónap alatt elnyújtva - számol Regős. Ebből a szempontból nem csak a decemberi adat lesz kritikus, hanem az év első hónapjainak áremelkedése is, amikor az átárazások egyébként is jellemzőbbek. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy a gyenge árfolyam inkább a márciusi, áprilisi inflációban jelenhet meg erőteljesebben, amikor például az új kollekciók megérkeznek.
Ez utóbbit bizonyára a Porfolio által megkérdezett elemzők többsége osztja. Arra a kérdésünkre ugyanis, hogy az idén mikor látjuk az inflációs csúcsot, szinte mindenki a januárt jelölte meg. Ebben az adóemelések és az év eleji (gyenge forint által hajtott) átárazások játsszák a főszerepet. A konszenzus szerint az év első hónapjában 4,7 százalékon tetőzhet az idei infláció, bár megjegyzendő, hogy egy kisebb elemzői kör előrejelzése alapján az októberi 5 százalék körüli csúcs sem elképzelhetetlen. Az előrejelzések mediánja szerint év végére azonban ismét a jegybanki 2-4%-os célsávon belüli, 3,8%-os lehet a pénzromlási ütem.
Ha valakit az inflációkövető állampapír jövőben várható hozama érdekel, akkor azt érdemes figyelembe vennie, hogy jövőre a szinte már teljesen biztosra vehető 2024-es 3,7%-os éves átlagos inflációra kapja majd a papírfüggő kamatprémiumot, egy évvel később pedig (amennyiben a mostani előrejelzések helyesnek bizonyulnak) a 2025-ös 4% körüli éves átlagos infláció jelenti majd a kifizetések alapját.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
