Immár ötödik alkalommal egyeztettek a bős-nagymarosi vízlépcső kérdésének mindkét fél számára megnyugtató rendezése érdekében az érintett országok - Szlovákia és Magyarország - kormánybiztosai a tegnapi nap Pozsonyban. A magyar érdekeket Czepek Gábor képviselte, aki 2024 márciusa óta felelőse az ügynek a magyar kormányban. A szlovákoknál nem volt változás és ismét Peter Molda kormánybiztossal jelent meg.
A megbeszélések idei első fordulóján főként a bősi erőműben megtermelt áram átvételi ára kapcsán sikerült érdemi előrehaladást elérni.
A gyakori egyeztetéseknek köszönhetően 2025-ben minden korábbinál jobb esély mutatkozik a hosszú ideje húzódó jogvita kölcsönösen előnyös lezárására.
- áll a tárca közleményében.
A szakértői egyeztetéseket követően a két tárgyalócsoport február elején találkozik újra miniszteri szinten.
A bős–nagymarosi vízlépcső a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény volt. Célja az energiatermelés, a hajózhatóság javítása és az árvízvédelem erősítése volt.
A projekt megvalósításáról Magyarország és Csehszlovákia (később Szlovákia) 1977-ben kötött államközi szerződést. Az építkezés azonban a gazdasági nehézségek és a környezetvédelmi aggályok miatt késedelmet szenvedett és miután a magyar kormány a növekvő társadalmi és környezetvédelmi tiltakozások hatására felfüggesztette a nagymarosi gát építését, annak megállapodását 1992-ben fel is mondta. Ezzel szemben az akkori Csehszlovákia folytatta a kidolgozott tervei megvalósítását és egyoldalúan elterelte a Duna fő ágát a bősi erőmű üzemeltetése érdekében.
Az ügy a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, amely 1997-ben mindkét felet elmarasztalta, és kötelezte a feleket a nagymarosi építkezés 1989-es felfüggesztése óta tisztázatlan nézetkülönbségek feloldására.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook oldala
