Az ázsiai régió meghatározó földgáztőzsdéje, a Japán-Korea Marker (JKM) földgáz árai a közelmúltban ugrásszerűen megemelkedtek és bizonyos kereskedési időszakokban (gigajouleban kifejezve)
akár 22%-kal is meghaladták a Brent nyersolaj árát.
Ez azért érdekes, mert történelmileg a földgázárak pozitív korrelációt mutattak a nyersolaj árával, ami azt jelenti, hogy általában együtt mozognak. A jelenség leginkább 2003 és 2008 között volt tapasztalható, ekkor a korrelációs együtthatók 0,25 és 0,65 között voltak, ahol az 1 a teljes pozitív korrelációt jelenti, míg a 0 az együtt mozgás hiányát jelzik. Utóbbi azt jelenti, hogy amikor a kőolaj ára emelkedett vagy csökkent, a földgáz ára is ugyanabba az irányba ment.
Ázsiában számos erőmű képes fűtőolajjal üzemelni, az ipar pedig dízel típusú üzemanyagokat is használhat a fűtésre és szállításra. A fogyasztásban való helyettesíthetőségüknek köszönhetően
a különböző iparágak az ár és a rendelkezésre állás alapján válthattak a kőolaj és a földgáz között.
Emiatt érdekes lesz azt megfigyelni, hogy a magasabb gázárak arra kényszerítik-e az ázsiai ipari szereplőket, hogy újra olajból fedezzék energiaszükségletüket.
Emellett a földgáz gyakran (volt) a kőolajkitermelés mellékterméke, ami összekapcsolja a kínálat dinamikáját, bár ez az új technológiáknak köszönhetően (repesztéses kitermelés) változóban van. Az elmúlt években azonban ez a korreláció gyengült, ami az olaj- és földgázárak tartósabb szétválasztásához vezetett bizonyos időszakokban. Ehhez több tényező is hozzájárult:
- A hidraulikus repesztés és a vízszintes fúrás fejlődése jelentősen növelte a földgáztermelést, különösen az Egyesült Államokban. Ez a megnövekedett kínálat a földgázt regionális árucikké tette, amely kevésbé kötődik közvetlenül a globális olajpiacokhoz.
- Több földgázpiac is saját kínálati és keresleti alapokat alakított ki, amelyeket olyan tényezők befolyásolnak, mint a regionális termelési képességek, a tárolási szintek és a fogyasztási szokások, amelyek eltérnek a nyersolajra hatóaktól.
- Ázsia ipara fokozatosan áttér a (fűtő)olaj alapú energiatermelésről a földgáz alapúra, ami egyrészt csökkenti az olaj iránti keresletet, miközben párhuzamosan növeli a földgáz iránti igényt.
Ez pedig azt jelenti, hogy a földgáz és az olaj közötti árkülönbség csökkenése átrendezheti a globális energiapiacot. Ha Ázsia valóban az olaj felé fordul, az Európának nemcsak átmeneti enyhülést hozhat az energiaárak terén, hanem stratégiai szempontból is erősítheti helyzetét az LNG-piacon.
De erre még várni kell egy kicsit
Egyelőre úgy néz ki, hogy az európai régió a nyáron szűkebb gázpiaccal szembesülhet. A kieső orosz vezetékes gáz mennyisége bár ellátásbiztonsági problémát várhatóan nem okoz, de a kieső mennyiség egy részét valahonnan pótolni kell majd. Egyik megoldás az LNG megrendelések felfuttatása, ami viszont az ázsiai földgáz árazására is hatással lesz, tekintettel arra, hogy az elérhető globális LNG készletek több mint 60%-át fogyasztja az ázsiai térség - miközben alig több mint 30%-át termeli.
Ez a dinamika arra kényszeríti az ázsiai és európai földgázbeszerzőket, hogy versenyezzenek az egymással, ami a globális LNG piacon magasabb árakhoz vezet.
A piaci logika pedig azt mondja, hogy a kitermelők azon a piacon fogják eladni a földgázt, ahol a legmagasabb árat kapják.
Eközben rekordszintű az európai cseppfolyósított földgáz-behozatal Oroszországból , miután Ukrajna leállította az orosz gáz áramlását a szállítóvezetékein keresztül. A jelentés szerint az Európai Unió 17,8 millió tonna orosz LNG-t importárlt 2024-ben, ami több mint 2 millió tonnával több mint egy évvel korábban kötöttek ki az európai kikötőkben.
Ezzel tavaly, Katart megelőzve
Oroszország Európa második legnagyobb LNG-szállítója lett az Egyesült Államok mögött.
A jelentést elkészítő elemző szerint 2024-ben Európa 49,5 milliárd köbméter orosz gázt hozott be csővezetéken keresztül, és további 24,2 milliárd köbmétert LNG formájában, hajókon. Hozzátette, hogy
az Európai Unió az LNG egy részét más országoknak adta tovább.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) eltérő adatokat közölt: bár ők is növekedést tapasztaltak, az általuk mért emelkedés kisebb, mindössze 14%-os, ami 17,5 millió tonnára növelte az importált mennyiséget. Az eltérések egyik oka lehet, hogy a földgáz fizikai tulajdonságai miatt rendkívül nehéz pontosan meghatározni a szállított molekulák származási helyét.
Előfordul például, hogy a kínai piacra olcsóbban értékesített LNG-t "átcímkézik", majd magasabb áron, például az európai piacokon adják el.
Az EU célja ennek ellenére továbbra is az, hogy 2027-re leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját. Ezért júniusban a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2025 márciusától megtiltják a nem uniós országokba irányuló orosz cseppfolyósított földgáz "átrakodását".
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
