A kínai fogyasztói árak alig, 0,1 százalékkal emelkedtek decemberben év/év alapon, hiába a számos állami ösztönző. A termelői árindex is továbbra deflációs zónában maradt, bár a decemberi 2,3%-os átlagos árcsökkenés kissé jobb volt a novemberi 2,5%-os visszaesésnél – számolt be a Financial Times.
Ez már a 27. egymást követő hónap volt, amikor a gyárkapui árak csökkentek, jelezve az ipari túlkínálatot és a kereslet csökkenését.
Az alacsony inflációs adat arra késztette Kína vezetőit, hogy 14 év után először bevezessék a „mérsékelten laza” monetáris politikát, és újabb lépéseket tegyenek a fogyasztás fellendítésére.
Noha Peking várhatóan elérte a 2024-re kitűzött 5%-os gazdasági növekedési célt, ezt főként kormányzati ösztönzőkkel és az export növekedésének köszönhető. A kivitelt ugyan a hazai defláció segíti, de az elemzők figyelmeztetnek, hogy az amerikai elnökválasztás után Donald Trump várhatóan új vámokat vezethet be, amelyek lassíthatják, vagy visszafordíthatják a kínai export bővülését.
A gazdaság élénkítésére irányuló intézkedések – például a háztartási gépek cseréjére nyújtott támogatások – hatékonyságával kapcsolatban sokan szkeptikusak.
Elemzők szerint Kína inflációja 2025-ben akár negatív, deflációs tartományba is ragadhat, míg a termelői árak csökkenése tovább folytatódhat. A Standard Chartered szakértői úgy vélik, hogy a fogyasztói árindex nagy része az évben 0,5% alatt marad, míg a termelői árak 2,5%-os visszaesést mutathatnak. Ez a deflációs környezet nyomást gyakorol a jüan árfolyamára is, amely továbbra is gyenge maradt a dollárral szemben, közel mozog 16 éves mélypontjához. Az alacsony hozamok és az inflációs bizonytalanságok tükrözik a befektetők alacsony növekedési várakozásait a világ második legnagyobb gazdaságában.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
