Portfolio signature

Mennyire ellenálló Magyarország gazdasági szerkezete?

A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Reziliencia: hatékonyság vs. sérülékenység

A közgazdaságtan egyik legalapvetőbb elmélete, hogy a specializáció és a munkamegosztás növeli a hatékonyságot, amely végső soron magasabb jólétet eredményez. Amennyiben a munkások egy termék előállítását számos lépésre bontják fel és mindenki csak egy-egy apró műveletet végez a termelés során, akkor egységnyi idő alatt sokkal több terméket állíthatnak elő, mintha mindenki minden apró lépésben részt venne. Ez az elmélet kiterjeszthető a nemzetközi kereskedelemre is, miszerint az egyes országoknak azon termékekre és termelési fázisra kell specializálódnia, amely előállításában relatív jobbak, majd az export és az import révén végeredményben magasabb jólétre tehetnek szert.

Röviden összefoglalva, a nemzetközi munkamegosztás növeli a hatékonyságot és magasabb GDP-t okoz.

A pozitív hatások mellett számos negatív következményekkel járhat együtt a nemzetközi munkamegosztás és a kereskedelem. Ezek közül most csupán azt emelném ki, amely az utóbbi években többször is előkerült különféle elemzésekben. Ahogy arról már az utóbbi években többször is írtam, a COVID-19, a Szuezi-csatornán elakadt hajó, az orosz-ukrán háború, vagy a különféle természeti katasztrófák a globális ellátási láncok megszakadásához vezettek, áruhiányt és inflációt előidézve. Ezen események közös vonása, hogy az erős külkereskedelmi kapcsolatok egyben kockázatokat is hordoznak magukban és növelik a gazdaságok sérülékenységét. Az intenzívebb nemzetközi munkamegosztás tehát egyrészt növeli a hatékonyságot, másrészt viszont a gazdaságok külső sérülékenységét is fokozza. A fő kérdés az, hogy hol található meg az optimális választás ebben az esetben, azaz amikor élvezhetők valamennyire a hatékonyságból származó előnyök, de a külső kockázatok sem túlságosan magasak.

Amire választ kaphat cikkünkben:

  • Mikor hatékony egy gazdaság?
  • Mennyire ellenálló a magyar gazdaság?
  • Mely országok reziliensebbek és melyek kevésbé?
  • Hogyan állunk nemzetközi összevetésben?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés