Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az új év beköszönte arra is készteti az embert, hogy megvizsgálja a gazdaság, az egyes országok politikájának és a globális geopolitika egymásra hatását. Megbocsátható lenne, ha kiindulási pontként azt várnánk, hogy ez a három terület összhangban legyen. Végül is ezek a területek mélyen összefonódtak, ami önmagát erősítő dinamikára utalhat. A tavalyi év azonban szokatlan tagozódásokat eredményezett ezekben a viszonyrendszerekben, amely folyamat 2024 során inkább erősödött, mintsem gyengült.
Vizsgáljuk meg először a geopolitika kérdését.
- Tavaly Oroszország nagyobb előnyre tett szert az ukrajnai háborúban, mint ahogy azt az egy évvel ezelőtti konszenzusos előrejelzések mutatták.
- Hasonlóképpen, az Izrael és a Hamász közötti gázai háborúból eredő emberi szenvedés és fizikai pusztítás mértéke meghaladta a legtöbb megfigyelő amúgy is borúlátó várakozásait, és a konfliktus átterjedt más országokra, például Libanonra is.
- Az erősek látszólagos büntetlensége, valamint a súlyos humanitárius válságok megelőzésére szolgáló hatékony eszközök hiánya sokakban elmélyítette azt az érzést, hogy a globális rend alapvetően nincs egyensúlyi állapotban, és nem rendelkezik működőképes védőkorlátokkal.
Ami az egyes országok belpolitikai helyzetét illeti, sok államban jelentős megrázkódtatások tapasztalhatók.
- Franciaországban és Németországban – Európa legnagyobb gazdaságaiban – egyaránt megbukott a kormány, így az Európai Unió politikai vezetés nélkül maradt.
- Donald Trump novemberi elnökválasztáson aratott győzelmét követően pedig az Egyesült Államok olyan politikai átmenetre készül, amely valószínűleg egy új „ellenelit” politikai befolyásának jelentős növekedésével jár majd.
- Mindeközben a Kínából, Iránból, Észak-Koreából és Oroszországból álló „kényelmi tengely” igyekszik megkérdőjelezni a nyugati dominanciájú nemzetközi rendet.
- A közelmúlt egyéb fejleményei – a mostanra megbuktatott dél-koreai elnök által hirtelen kihirdetett hadiállapottól (amelyet gyorsan vissza is vontak) Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének összeomlásáig – megerősítették azt a benyomást, hogy a geopolitikai és politikai értelemben kivételesen változékony időszakot élünk.
Az elmúlt év hozott néhány aggasztó makrogazdasági fejleményt is.
- Európa problémái tovább mélyültek, mivel a kontinens országai alacsony növekedéssel és nagy költségvetési hiánnyal küzdenek.
- Kína pedig nem tudott hitelesen reagálni a „japánosodás” egyértelmű és meglévő veszélyére, mivel a kedvezőtlen demográfiai adatok, az adósságproblémák és az ingatlanpiacok elhúzódó visszaesése aláássa a növekedést, a gazdasági hatékonyságot és a fogyasztói bizalmat.
Ennek ellenére a részvénypiacok viszonylag stabilak maradtak, és magas hozamokat értek el, beleértve az S&P index közel 60 rekord magas zárását. Ennek egyik fő oka az amerikai gazdaság kivételes teljesítménye. Az USA messze nem gyengült, ahogyan azt a legtöbb közgazdász várta, hanem még előrébb húzott.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok milyen mennyiségű külföldi tőkét vonz, és milyen nagymértékben fektet be a termelékenység, a versenyképesség és a növekedés jövőbeli motorjaiba, 2025-ben valószínűleg továbbra is jobban teljesít majd, mint a többi nagy gazdaság.
E siker egyik következménye, hogy a Federal Reserve nem hajtotta végre azt a nyugtató hatásúként felfogott 1,75-2 százalékpontos kamatcsökkentést, amelyet a piacok egy évvel ezelőtt beáraztak. Ez a tendencia is folytatódni fog: a decemberi kamatdöntő ülésen a Fed kevesebb kamatcsökkentést jelzett 2025-re, és magasabb végső (hosszú távú) kamatot.
A politikai és geopolitikai zavarok – és a jelentős javulás korlátozott kilátásai – azonban kockázatot jelentenek az amerikai gazdaság kivételes teljesítményének tartósságára nézve. Még ha az USA a várakozásoknak megfelelően továbbra is jobban teljesít a versenytársainál, a lehetséges kimenetelek spektruma mind a növekedés, mind az infláció tekintetében kiszélesedett.
Valójában a globális gazdasági és politikai fejlemények alakulásánál összességében most több lehetséges kimenetel mutatkozik,
- egyrészt azért, mert a negatív kockázatok nőttek,
- másrészt azért, mert a pozitív irányú innovációk – például a mesterséges intelligencia, az élettudományok, az élelmiszerbiztonság, az egészségügy és a védelem területén – átalakíthatják a gazdaság különböző szektorait, és felgyorsíthatják a termelékenység növekedését.
Ha nem történik jelentősebb politikai átalakulás, akkor
az Egyesült Államokra vonatkozó alapforgatókönyvem szerint némileg alacsonyabb lesz a növekedési ütem (még akkor is, ha az amerikai gazdaság felülmúlja a versenytársait), és az infláció ragadós marad.
Ez választás elé állítja majd a Fed-et: vagy elfogadja az inflációs cél feletti drágulást, vagy megpróbálja azt csökkenteni, és ezzel azt kockáztatja, hogy a gazdaság recesszióba kerül.
Globális szinten folytatódik a gazdasági széttagoltság, ami egyes országokat arra késztet, hogy tovább diverzifikálják tartalékaikat az amerikai dollárral szemben, és a nyugati fizetési rendszerek alternatív lehetőségeit keressék.
A tízéves amerikai államkötvények hozamai – ami egy globális benchmark – emelkedni fognak, és többnyire a 4,75-5%-os sávban mozognak majd.
Ami pedig a pénzpiacokat illeti, nagyobb kihívást jelenthet számukra, hogy megőrizzék a „good house” státuszukat egy kihívásokkal teli geogazdasági környezetben.
Így festenek jelenleg a dolgok. A 2025-ben lehetséges gazdasági fejlemények szélesebb szóródásának felismerésén túl azonban döntő fontosságú lesz, hogy rendszeresen megvizsgáljuk azt, hogy a tényleges fejlemények tükrében melyik pályát választjuk.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Mohamed A. El-Erian
A Cambridge-i Egyetemet alkotó egyik kollégium, a Queens’ College elnöke, a Pennsylvania Egyetem professzora. 2014 óta az Allianz vezető gazdasági tanácsadója. 2007 és 2014 között a PIMCO befektetési alapkezelő vezérigazgatója volt, előtte pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyetteseként, illetve a Harvard Egyetem pénzügyi eszközeit kezelő Harvard Management Company elnök-vezérigazgatójaként is dolgozott. Publikációiban elsősorban nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik.
Címlapkép forrása: Portfolio
