A leköszönő amerikai elnök, Joe Biden azt tervezi a hírügynökség értesülései szerint, hogy a hivatali idejének lejárta előtt még elfogad egy, a geotermikus energiára vonatkozó elnöki rendeletet,
AMELYNEK legfőbb CÉLJA A GEOTERMIKUS ENERGIATERMELÉS ELŐMOZDÍTÁSA AZ ADATKÖZPONTOK ENERGIAELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA ÉRDEKÉBEN.
Az intézkedések között szerepel egy versenyeztetési folyamat létrehozása a vállalatok számára, hogy adatközpontokat építsenek szövetségi földterületeken. Emellett az elnöki rendelet elősegítené nemcsak a geotermikus, hanem a nukleáris alapú beruházások jóváhagyásának felgyorsítását is.
Biden rendelettervezete szerint az illetékes minisztérium
GEOTERMIKUS ENERGIAKITERMELÉSRE ALKALMAS, KIEMELT ZÓNÁKAT HOZNA LÉTRE.
A zónákat a védelmi és az energiaügyi minisztérium a szövetségi ügynökségek tulajdonában lévő területekből választaná ki, amelyek megfelelő geotermikus tulajdonságaik miatt, nagy kapacitáskihasználás mellett adhatnának otthont a nagyméretű adatközpontoknak. A vállalatoknak az adatközpontjaik számítási teljesítményének egy kis százalékát a nemzeti AI-kutatásra kellene elkülöníteniük, és az infrastruktúra építési- és fejlesztési költségei is őket terhelnék.
Ez talán még az új elnököt se zavarná, de más igen
Az engedélyezési követelmények enyhítése mellett lobbizott több prominens iparági vezető is, mint Sam Altman (OpenAI) és Jensen Huang (Nvidia), akik hónapok óta sürgetik a Fehér Házat, hogy dolgozzon ki egy átfogó stratégiát a hazai mesterséges intelligencia infrastruktúrára vonatkozóan.
Ahogy arról lapunk is írt, a mesterséges intelligencia (például ChatGPT) elterjedési görbéje eddig sokkal meredekebb, mint az interneté vagy a személyi számítógépeké volt a megjelenésük után. Fontos különbség viszont, hogy ezen technológia alapját képező chipek gyártása és azok működtetése lényegesen nagyobb energiafogyasztással jár, mint az eddig megszokott technológiai vívmányok.
Amellett, hogy hatalmas kihívással jár ezen energiaigény kiszolgálása, de közben nagyon nagy potenciállal is bír az új technológia. Erre erősített rá kedden Trump is, aki megígérte, hogy felgyorsítja az egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, a Damac Group elnökének, Hussain Sajwani 20 milliárd dolláros adatközpont-beruházásának környezetvédelmi felülvizsgálatát.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a mesterséges intelligencia nagy dolog lesz, de legalább kétszer annyi áramra lesz szükség, mint amennyi most van.
- mondta Trump.
Ezért kisebb a valószínűsége annak, hogy az adatközpontok fejlesztéséhez kapcsolódó, annak térnyerését elősegítő korábbi rendeleteket Donald Trump hivatalba lépése után egy tollvonással eltörli – mint ahogy azt sok más esetben már megígérte kampányában.
Két olyan, a Biden-adminisztráció által nemrég meghozott döntés is van, amiről Trump azt mondta, hogy amint lehetősége lesz rá, eltörli azokat: egyik ilyen a felfüggesztett új exportengedélyek másik pedig a part menti kitermelési korlátozások.
- Előbbi az új, felfüggesztett cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának újraindításával kapcsolatos, amely az amerikával szabadkereskedelmi megállapodással (Free Trade Agreement - FTA) nem rendelkező országokba irányuló, újonnan kérelmezett kiviteli engedélyek jóváhagyási eljárását célozza.
- Utóbbi pedig a 70 éve elfogadott, törvényben biztosított jogával élve védelmet kíván nyújtani összesen 625 millió hektárnyi (2 millió 530 ezer négyzetkilométer) szövetségi óceáni területnek, így a tiltólistán szereplő területeken nem lehet olaj- és gázkitermelést végezni.
A lépésekből jól látszik, hogy a leköszönő elnök utolsó napjaiban még próbálja megszilárdítani a demokraták zöld energiapolitikáját, hiszen a megújuló, karbonmentes geotermikus energiának igyekszik nagyobb lehetőségeket biztosítani a fosszilis alapú további kitermelés korlátozása mellett.
Trumpot ez viszont nem hatotta meg, és legutóbbi megszólalásban azt mondta:
A tengeri fúrások nem állnak meg. Az első napon visszavonom a tengeri olaj-, gázfúrás tilalmát ezeken a területeken.
De nem lesz olyan egyszerű: bár az említett törvény lehetővé teszi az elnökök számára, hogy területeket vonjanak ki az ásványkincsek bérbeadása és fúrása alól, de egy 2019-es bírósági döntés szerint nem ad jogi felhatalmazást a korábbi tilalmak feloldására - ami azt jelenti, hogy a feloldáshoz valószínűleg kongresszusi aktusra lenne szükség.
Trump az elmondása szerint erre is készen áll és ha kell, bíróság elé viszi az ügyet. Erre viszont nem volt még példa, ezért kérdéses, hogy ez milyen kimenetellel járna.
Másik megoldás lehet a már említett kongresszusi eljárás: azonban tekintettel a republikánusok papírvékony szenátusi többségére, ez is problémás lehet, mivel sok képviselő olyan vízparti körzeteket vagy államokat képvisel, amelyek - akár demokrata, akár republikánus - eltérő (gazdasági) érdekek mentén szavaznának. Mivel az amerikai pártrendszerben kevésbé erős az úgynevezett "pártfegyelem", így könnyen elképzelhető, hogy több republikánus is átszavazna a tiltások fenntartása érdekében.
Ebből az látszik, hogy a hatalom átvételét követően számos esetben számíthatunk politikai- és jogi csatározásokra még az amerikai (zöld) energetikai kérdésekben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
