Kína központi bankja decemberben 330 000 uncia aranyat vásárolt, ez volt a második egymást követő hónap, amikor növelték aranytartalékaikat. Az ország összesen 73,29 millió uncia aranyat tartott decemberben, szemben a novemberi 72,96 millióval.
A vásárlások egy hat hónapos szünetet követtek, amely alatt Kína – az arany történelmi csúcspontján, unciánként közel 2 800 dolláros árnál – tartózkodott az újabb beszerzésektől.
Az arany jelenleg 2 650 dollár körül mozog, ami részben Donald Trump amerikai elnökké választása után a dollár erősödésének köszönhető. Mindez már 16 hónapos mélypontra lökte a jüant.
A kínai gazdaság azonban továbbra is számos kihívással küzd, például ingatlanválsággal, deflációval és magas ifjúsági munkanélküliséggel, amelyek fokozzák az aranyba történő befektetési igényt.
A Goldman Sachs előrejelzése szerint az arany ára elérheti a 3 000 dollárt unciánként 2026 második negyedévére.
A Federal Reserve várható kamatcsökkentései és a központi bankok növekvő kereslete hajthatják még jobban felfelé az árat. A Macquarie Group elemzője, Marcus Garvey szerint Trump kereskedelmi büntetővámjai és a geopolitikai bizonytalanságok tovább növelhetik az arany árát, különösen, ha ezek inflációs nyomást generálnak az Egyesült Államokban.
A nemes fém, mint politikailag semleges menedékeszköz, továbbra is népszerű marad a központi bankok körében. A cseh jegybank is rekordméretűre növelte tartalékait az elmúlt hónapokban.
A Goldman Sachs szerint az aranypiacot a központi banki diverzifikáció, valamint a geopolitikai és piaci bizonytalanságok mozgatják. A befektetők figyelmét különösen Trump politikája, a jüan gyengülése és a Fed monetáris politikájának alakulása fogja meghatározni a következő években, amelyek mind hozzájárulhatnak az arany iránti kereslet növekedéséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images