Az Egyesült Államok új szankciókat vezet be magyarországi entitásokkal szemben – jelentette be David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete keddi sajtótájékoztatóján.
A LISTÁRA FELKERÜLT ROGÁN ANTAL MINISZTERELNÖKI KABINETIRODÁT VEZETŐ MINISZTER IS.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) frissítette is a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáját (SDN-lista), amelyen valóban szerepel a magyar tárcavezető neve, aki többek között a kormánykommunikációért is felel a kormányban.
A korrupció aláássa az ország kormányzati intézményeit, akadályozza a gazdasági fejlődést, és rövid távú előnyökhöz juttat egy szűk elitcsoportot, miközben hosszú távú károkat okoz a társadalomnak
– indokolta közleményében a lépést Bradley T. Smith, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmus és pénzügyi hírszerzésért felelős ügyvivő helyettes államtitkára. Washington indoklása szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben romlott a közszféra átláthatósága, amely a legrosszabb helyezést eredményezte az EU-tagállamok között a Transparency International 2023-as Korrupcióérzékelési Indexében.
Nem véletlen, hogy amikor a magyarországi leggazdagabb listáját nézzük, akkor a kormány és hozzá közeli neveket látunk rajtuk. Ennek a korrupt rendszernek egyik mozgatója Rogán Antal – mondta el Pressman sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy aggályaikról többször is tájékoztatták a magyar kormányt. Ismertette, hogy több vidéki útja során helyi vezetőkkel, polgármesterekkel találkozva is meggyőződött a visszaélésekről.
Ahogy az amerikai pénzügyminisztérium, úgy Pressman is kiemelte, hogy az Európai Unió több mint egymilliárd eurónyi forrást vont el véglesen Magyarországtól a jogállamisági aggályok, különösen a közbeszerzési átláthatóság és az összeférhetetlenségi problémák miatt. A magyar kormányt kleptokráciával és a közpénzek párthű üzleti vezetők javára történő átcsoportosításával vádolja az amerikai fél.
„Ez kifejezetten fájdalmas lépés egy szövetségesünkkel szemben. Korábban már közöltem: az Egyesült Államok lépni fog, ezt tettük most meg” – tette hozzá, megjegyezve, hogy sikertelenül próbálták meg az amerikai kormány aggályait megtárgyalni a magyar féllel.
A hivatalos indoklás szerint Rogán Antalra, Orbán Viktor kabinetfőnökére azért vetett ki szankciókat, mert a távozó Biden-adminisztráció korrupcióval és közpénzek pártlojalisták számára történő elosztásának megszervezésével vádolja.
„Nem az Egyesült Államok, amely a magyar társadalmat fenyegeti, hanem a hazai korrupt rendszer. Magyarország egy szuverén ország, ahogy az Egyesült Államok is. A mostani szankció lényege, hogy megvédjük az amerikai pénzügyi rendszert” – jelentette ki Pressman. A nagykövet azt is elmondta, hogy a mostani intézkedés célja nem a kapcsolatok megmérgezése volt a két ország között, hanem egy olyan pontra jutottak, ahol nem volt már mód más lépésre.
„Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket.” - írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Telexnek, reagálva a kialakult helyzetre. "Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben" - reagált a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán kedden arra, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert szankciós listára helyezte az Egyesült Államok. Szijjártó Péter a bejegyzésében azt írta: milyen "jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra".
Hosszú idő lehet még kezelik az ügyet
Mivel a jelenleg kormány azután távozik, hogy Donald Trump január 20-án leteszi elnöki esküjét, kérdés, hogy mennyire tartósan lesz a magyar miniszter az SDN-listán.
Hivatalosan az amerikai Pénzügyminisztérium csak szigorú feltételek mellett és alapos vizsgálati eljárás után törölhet valakit a szankciós listáról. Az eltávolításhoz az érintett félnek hivatalosan kérelmet kell benyújtania, amelyben bizonyítja, hogy a listára kerülésének indokai megszűntek, vagy az eredeti döntés hibás volt. Mind diplomáciai források a Portfolio-val közölték, az OFAC minden kérelmet részletesen megvizsgál, és csak akkor hoz döntést, ha jogilag és ténybeli alapon meggyőződött arról, hogy az eltávolítás indokolt. Ez a szigorú megközelítés biztosítja, hogy a rendszer ne legyen sebezhető politikai nyomás vagy visszaélések által.
„Az eltávolítási folyamat időigényes, még akkor is, ha az érintett fél minden szükséges bizonyítékot benyújtott. Az OFAC célja nem a büntetés, hanem a magatartásbeli változás elősegítése, ezért az eltávolítás csak akkor lehetséges, ha az érintett már nem vesz részt az eredeti szankció alapjául szolgáló tevékenységekben, például korrupcióban vagy emberi jogi visszaélésekben” – szól a hivatalos tájékoztatás.
Az Egyesült Államok OFAC-listáján olyan személyek, szervezetek vagy entitások szerepelnek, akiket gazdasági és jogi szankciók sújtanak.
Az érintettek vagyonát és pénzügyi eszközeit az USA-ban befagyasztják, és amerikai állampolgároknak, valamint vállalatoknak tilos velük üzleti kapcsolatot létesíteni.
Emellett kereskedelmi és utazási korlátozások is vonatkoznak rájuk, továbbá jelentős hírnévromlással járhat a listára kerülés. Az OFAC-listára kerülés oka lehet például terrorizmus finanszírozása, drogkereskedelem, fegyverkereskedelem, emberi jogi jogsértések vagy pénzmosás.
A lista egyik legismertebb része az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons), amely az egyének és entitások vagyonának teljes befagyasztását és velük való üzleti tevékenység teljes tilalmát írja elő. Az érintettek fellebbezhetnek a listára kerülés ellen, de az eltávolítás hosszadalmas és alapos jogi vizsgálatot igényel. Az OFAC célja az Egyesült Államok nemzetbiztonságának és külpolitikai érdekeinek védelme, valamint az illegális tevékenységek elleni fellépés.
Pressman újságírói kérdésre sem közölte, hogy a vagyon lefoglalása érinti-e a magyar politikust.
Egyre feszültebb a viszony
Előzetesen nem lehetett tudni, hogy az Egyesült Államok milyen lépésre készül, noha a budapesti nagykövetség már hétfőn meghirdette sajtótájékoztatóját. Sokan amiatt, hogy a Pentagon hétfőn jelentette be, hogy a kínai hadsereggel való együttműködés gyanúja miatt felvette a Magyarországon is gyárat építő CATL akkumulátorgyártót az úgynevezett Section 1260H listára, amely jelenleg 134 vállalatot tartalmaz, arra gondoltak, hogy ezzel kapcsolatos tájékoztatást adhat majd David Pressman.
A 1260H lista célja, hogy azonosítsa azokat a kínai cégeket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban állhatnak a kínai fegyveres erőkkel, figyelmeztetve az amerikai vállalatokat és szervezeteket a velük való üzletkötés kockázataira. Bár a listára kerülés önmagában nem von maga után azonnali szankciókat, gyakran export- és egyéb kereskedelmi korlátozások előfutárának számít.
A CATL, amely Debrecenben építene akkumulátorgyárat, tévedésnek nevezte a megjelölést, és hangsúlyozta, hogy semmilyen katonai vonatkozású tevékenységet nem folytat. A lista ugyanakkor arra kötelezi a Pentagonnal kapcsolatban álló szervezeteket, hogy ne vásároljanak az érintett cégektől, illetve azok ne legyenek amerikai szerződéses partnerek beszállítói, ami komoly reputációs károkat okozhat a vállalatoknak.
Legutóbb 2023 áprilisában az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankra (IIB) és annak vezetőire, köztük egy magyar állampolgárra, Laszlóczki Imrére. A lépést azzal indokolták, hogy az IIB jelenléte elősegíti az orosz hírszerzési tevékenységet Európában, és a korrupció vagy tiltott finanszírozási mechanizmusok eszközévé válhat.
A magyar kormány mindezek után kilépett a bankból.
Ezen kívül 2023 nyarán az Egyesült Államok az ESTA-vízumprogrammal kapcsolatban hozott korlátozásokat. A lépés hivatalos indoklása az volt, hogy a magyar kormány által szolgáltatott adatok nem feleltek meg a nemzetközi szabványoknak. Ez különösen érzékenyen érintette a magyar közvéleményt, mivel a vízummentesség egyik kulcsfontosságú előnyt jelentett az amerikai-magyar kapcsolatokban.
A Biden-adminisztráció alatt több fronton is konfliktus alakult ki az Egyesült Államok és Magyarország között.
Az USA több alkalommal is kritizálta a magyar kormányt, oroszbarátnak nevezve a kabinet politikáját és a nyugati szankciók támogatását kérték. Az elmúlt két évben Washington többször is nyomást gyakorolt Magyarországra a svéd és finn NATO-csatlakozási kérelmek támogatására, valamint az oroszokkal fennálló energiafüggőség csökkentésére.
A feszültségeknek viszont véget vethet Donald Trump újabb elnöksége: kifejezetten jó kapcsolatot ápol a republikánus politikus a magyar vezetéssel, míg kifezejetten konfliktusos volt a kapcsolat Joe Biden elnök adminisztrációjával, így David Pressman nagykövettel is.
Az Egyesült Államok viszont nem két éve alkalmazott szankciókat magyar szereplőkkel szemben: 2014-ben, a szintén demokrata párti Barack Obama elnöksége alatt például hat magyar köztisztviselő – köztük Vida Ildikó akkori adóhatósági elnök – amerikai beutazását függesztették fel korrupciós vádak miatt a kitiltási botrányként elhíresült ügyben. A lépés akkor jelentős politikai vihart kavart Magyarországon, és azóta is az amerikai-magyar kapcsolatok egyik kulcsfontosságú fordulópontjaként emlegetik.
Az újabb szankciók bejelentése tovább mélyítheti a két ország közötti szakadékot, de az is lehet, hogy január 20-án, Trump eskütétele után egy új diplomáciai irány látszik majd.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
