Karácsony körül példátlanul kemény üzengetés alakult ki Robert Fico szlovák miniszterelnök és Volodimir Zelenyszkij ukrán elnök között amiatt, hogy az ukránok nem akarták meghosszabbítani az év végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást, és emiatt Szlovákia jelentős tranzitdíj bevételtől esik el, illetve kicsit drágábban tudja beszerezni a földgázt más irányokból.
Megtorlásként Fico belengette, hogy Szlovákia leállíthatja Ukrajna felé az áramexportot, amelynek súlya decemberben 25% volt az ukránok uniós áramimportján belül (messze Magyarország volt a legnagyobb súlyú ország).
Már akkoriban jött olyan jelzés lengyel és román irányból, hogy ha a szlovákok tényleg meglépik ezt az uniós árampiaci szabályokkal ellentétes lépést, akkor a két ország megnövelt áramexporttal kisegítheti a télen egyébként is nagy bajban lévő ukránokat.
Most ezt a felajánlást erősítette meg Paulina Hennig-Kloska lengyel klímaügyi- és környezetvédelmi miniszter a lengyel soros elnökség ideje alatt a TVP Infonak, és egyúttal nagyon durva kritikát is megfogalmazott a szlovák kormányfő felé. A Reuters tudósítása szerint azt mondta:
Lengyelország képes lesz növelni az Ukrajnának történő villamosenergia-értékesítést, de csak akkor, ha Ukrajna ezt kéri. A mi rendszerüzemeltetőnk készen áll, csak az a kérdés, hogy Ukrajna akarja-e, vagy kénytelen lesz-e használni. Fico viselkedése Európával szemben áll.
Az ukrán gáztranzit leállásának hatását egyébként Fico az óév végén drámainak festette le egész Európa számára, miközben egyik minisztere is azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy nem kell aggódni, lesz elég gáz. Az azóta eltelt néhány napban tényleg megszűnt az ukrajnai orosz gáz tranzitja, de semmiféle ellátásbiztonsági probléma nem lett se Szlovákiában, se a régió más országában, rugalmasan alkalmazkodtak az országok és a rendszerüzemeltetők a helyzethez más irányú import növelésén keresztül. Az is igaz azonban, hogy közben az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén az árak 50 euró/MWh közelébe, bő egyéves csúcsra emelkedtek részben az ukrán tranzit kiesése miatti félelmek, részben az egyébként is hideg időben apadó föld alatti gáztartalékok miatt.
A témát mai posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felemlegette, többek között arra mutatva rá, hogy amióta december közepén eldőlt, hogy nem folytatódik az ukrajnai gáztranzit, mintegy 20%-kal emelkedtek a tőzsdei gázárak Európában, és
az európai földgázpiac áremelkedései ránk is hatással vannak.
A Lukoilt ért nyári ukrajnai szankciók idején sokkal élesebb retorikát használt a miniszter Ukrajnával és a társulási egyezményből fakadó kötelezettségei kapcsán, mint mai posztjában, hiszen most úgy fogalmazott: "Miközben tehát Ukrajna tagjelöltként az EU-ba igyekszik, egy újabb döntésével ismételten nehezebb helyzetbe hozta az európai gazdaságot. Különösen igaz ez Közép-Európára, ezért Juraj Blanár szlovák külügyminiszter-kollégával telefonon tekintettük át az ukrán döntés nyomán előállt helyzetet. Egyetértettünk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást mindkét félnek tiszteletben kéne tartania, márpedig ez a megállapodás rendelkezik az energiaszállítási útvonalak fenntartásáról is."
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
