Joe Biden, aki január 20-án leköszön az amerikai elnöki pozíciójából, most egy igen jelentős tiltást kíván elfogadni: a 70 éve elfogadott, törvényben biztosított jogával élve védelmet kíván nyújtani összesen 625 millió hektárnyi (2 millió 530 ezer négyzetkilométer) szövetségi óceáni területnek - írta meg a Reuters.
A bejelentés értelmében a tiltólistán szereplő területeken nem lehet olaj- és gázkitermelést végezni.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntés összhangban van mind az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos programjával, mind pedig azzal a céljával, hogy 2030-ig az amerikai földek és vizek természetes állapotának 30%-át megőrizzék.
Az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) és a kiterjesztett kontinentális talapzat (ECS) együttesen hatalmas területet foglal magában, ahol az Egyesült Államok szuverén jogokkal rendelkezik az erőforrások feltárására és kiaknázására, beleértve a kőolajat és a földgázt. Az EEZ körülbelül 11,3 millió négyzetkilométer, míg az ECS körülbelül 1 millió négyzetkilométer. A teljes kombinált terület így megközelítőleg 13,3 millió négyzetkilométer.
TEHÁT A MOST BEJELENTETT TILTÁS ALAPJÁN A TELJES, AZ OLAJ-ÉS GÁZKITERMELÉSRE ALKALMAS AMERIKAI PARTMENTI TERÜLET NAGYJÁBÓL 20%-ÁT ZÁRNÁ KI BIDEN A KITERMELÉSBŐL.
"Döntésem azt tükrözi, hogy a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a partmenti vizeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Egyszerűen nem éri meg a kockázatot." - tette hozzá Biden. A leköszönő elnök a 2010-es Deepwater Horizon-olajkatasztrófát hozta példának, kiemelve, hogy a tilalom alá eső területek alacsony kitermelési potenciálja nem indokolja a jövőbeni fúrások közegészségügyi és gazdasági kockázatait.
Fontos megjegyezni, hogy az említett törvény, amely bár lehetővé teszi az éppen hivatalban lévő amerikai elnökök számára, hogy területeket vonjanak ki az ásványkincsek bérbeadása és fúrása alól, egy 2019-es bírósági döntés szerint viszont nem ad olyan felhatalmazást, hogy a korábbi tilalmakat az elnök fel is oldja.
Ez tehát azt jelenti, hogy a január 16-án helyét elfoglaló Donald Trump már nehezen tudja visszaállítani a mostani tiltásokat a korábbi bírói precedens alapján.
Az említett bírói döntés pont Trump első ciklusának végén született válaszul azon törekvésére, hogy visszafordítsa a Barack Obama korábbi elnök által elnöksége végén hozott, hasonló sarkvidéki és atlanti-óceáni fúrási tiltásokat.
A bejelentett lépéssel jelentős korlátba ütközhet az új elnök azon törekvése, hogy megnövelje országának olaj- és gázkitermelését, amit már sokszor hangoztatott kampányában is. Márpedig mindenképpen szükség lenne a tiltólistára kerülő területekre ahhoz, hogy a kijelölt gazdasági minisztere által meghirdetett 3-3-3 terve megvalósuljon, aminek egyik pillére az, hogy az USA kőolajtermelését napi 3 millió hordóval növeljék meg.
Ez nagyon fájhat Európának is
De nem csak az amerikai energiaellátást érinti érzékenyen Biden mostani bejelentése. Az olaj mellett, a repesztéses technológiának köszönhetően Amerika vezető szerepre törekszik a cseppfolyosított földgáz (LNG) exportálásában is. Erre pedig nagy kereslet mutatkozik Európa részéről, tehát
a mostani döntés az Európai Unió földgázigényeire is hatással lehet.
Nem ez az első olyan hír az elmúlt egy évben, ami az amerikai (globális) LNG-t piacot befolyásolja: 2024 januárjában a demokrata kormány átmenetileg felfüggesztette az LNG exportengedélyek kiadását, hogy felülvizsgálja azok gazdasági és környezeti hatásait. Bár ezt a döntést a szövetségi bíróság felfüggesztette tavaly nyáron, az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) jelezte, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatokat be kell fejezni, mielőtt engedélyeznék ezeket a projekteket, így gyakorlatilag fenntartották a szünetet.
A tavalyi év végére a DOE közzétette a tanulmányt, amely rávilágít az LNG-export lehetséges gazdasági és környezeti hatásaira. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felfutó földgáz export 2050-re több mint 30%-kal növelheti a hazai földgázárakat. Nem csoda tehát, hogy a megállapítások alapján a kormányzat továbbra is óvatos, ami rövidtávon mindenképp csúszást okoz a kapacitások felfuttatásában. Ez pedig újabb felfelé irányuló nyomást helyez a földgáz piaci árazására, ami már így is az éves csúcs közelében jár.
A piac gyorsan reagált a bejelentésre: a cikk írásának pillanatában a Henry Hub gáztőzsde, amely az európai TTF gáztőzsde amerikai megfelelője, a nyitási szinthez képest 9%-os emelkedést mutatott. Az amerikai földgáz árazása egyre fontosabbá válik az importált gáz arányának növekedésével, így fokozottan hat a TTF árfolyamára is.
A várható vásárlási hullám jelentősen felfelé hajtja az árakat és szokatlan módon az idei tavaszi és nyári szállítású földgázzal már most nagy felárral kereskednek a jövő téli szállításúval szemben. Míg egy évvel ezelőtt a nyári határidős földgázt megawattóránként körülbelül 1 euró árengedménnyel (diszkonttal) értékesítették a téli határidős gázhoz képest, addig a TTF európai gáztőzsde adatai alapján
jelenleg a nyári eladásra jegyzett, határidős földgázt megawattóránként közel 4 euró felárral (prémiummal) kereskedik.
Ez pedig azzal fenyegeti az európai kormányokat, hogy jelentős többlet kiadással kell számolniuk, mivel a gáz kitározásának és feltöltésének szezonalitása miatt (tavaszi-nyári betárolás, őszi-téli kitárolás) a tárolók üzemeltetőinek jelenleg magas áron kell vásárolniuk és alacsonyan eladniuk.
Az év elejével lejáró ukrajnai gáztranzit megállapodás miatt már így is kevesebb orosz gázforrással számolhat az EU, miközben a tárolói készletek alacsonyabbak az elmúlt két év átlagához viszonyítva, köszönhetően a hidegebb időjárásnak. Az előrejelzések szerint pedig januárban és februárban is kitart a télies időjárás, így a régió továbbra is nagymértékben támaszkodik majd a tartalékaira.
Azt fontos megjegyezni, hogy mindezek ellenére az idei téli fűtési szezonban nincs ellátásbiztonsági kockázat. A 2023-2024-es évekből megmaradt jelentős mennyiségnek köszönhetően Európa a jelenlegi fűtési szezont bőséges, a teljes kapacitás mintegy 95%-át kitevő készletekkel kezdte meg. Tehát nem most, hanem a nyári feltöltési időszakban lehet abból probléma, hogy a tél végére a tárolási szintek a kapacitás 35%-40%-ára apadhatnak, ami jóval az előző évi 60%-os szint alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal több földgázt kell visszapótolni kevesebb rendelkezésre álló forrásból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
