Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
2025 kapcsán számos bizonytalansági tényezőt kell megemlítenünk – és ezek csak azok, amiket látunk előre. Trump elnöksége mindenképpen bizonytalansági tényező, de nem csak a szó rossz értelmében: Trumptól sokan várják az orosz-ukrán háború lezárását – ez persze csak akkor vehető biztosra, ha már ténylegesen megtörtént. Kérdés, hogy ebben az esetben mi lesz a korábbi szankciós politika – gazdasági hidegháború – sorsa.
Trump választási kampányában egy protekcionista gazdaságpolitikát ígért vámokkal.
A protekcionista gazdaságpolitika nem lesz újdonság, hiszen ezt már Biden is alkalmazta – gondoljunk az inflációcsökkentőnek nevezett törvényre, amelynek egyik célja épp a hazai ipar termékeinek előnyben részesítése volt. Kérdés ugyanakkor, hogy Trump valójában mennyire lesz protekcionista? Tényleg mindenre vámot vet ki? Vélhetően annyira nem eszik olyan forrón a kását – ez inflációhoz vezetne, ami viszont senkinek nem célja. Cserébe remekül használható diplomáciai eszközként különböző célok eléréséhez.
Érdekes kérdés lesz a külső kereslet alakulása – és itt nem csak a GDP-növekedésére kell gondolni, bár természetesen az is fontos, különösen Németország vonatkozásában. A magyar gazdaságon belül jelentős szerepe van az autógyártásnak (a hagyományosnak és az elektromosnak egyaránt) és az ehhez kapcsolódó többi iparágnak. Itt nem csak az a kérdés, hogy mekkora az autók és azon belül is az elektromos autók piaca, hanem hogy ebből a hazánkban működő gyártók mekkora részt tudnak kihasítani:
a német autógyáraknak Kína egy kiemelkedően fontos piaca (volt?), de itt látszik egy átalakulás, amelyet az EU és Kína közötti vámháború csak felerősíthet.
Ezt az átalakulást erősíti az is, hogy az Európai Unióban a járműgyártóknak büntetést kell fizetniük, amennyiben az eladott járművek átlagos kibocsátása egy szintet meghalad (2025-től 93,6 g CO2/km) – ez pedig az elektromos autók értékesítésének sokkal nagyobb arányát tenné szükségessé – csak épp nincs rá kereslet. Így pedig az európai autók a büntetés miatt még kevésbé lesznek versenyképesek.
Hazánkban az egyik fontos esemény a jegybank vezetésében bekövetkező változás lesz.
Az új elnök személye ismert. Bizottsági meghallgatásán Varga Mihály a stabil és kiszámítható árfolyam fontosságát hangsúlyozta – reméljük, ez a gyakorlatban is megvalósul. A jegybankelnöki működés elején az új jegybankelnöknek e tisztségében is el kell nyernie a piac bizalmát – minden lépését árgus szemekkel fogják figyelni. Ennek megfelelően a monetáris politika lazításában az új elnökség első hónapjaiban nem számítanék. A későbbi kamatpálya szempontjából meghatározó lesz a nemzetközi kamatkörnyezet és a magyar kockázati megítélés alakulása – az infláció várakozásaim szerint kevésbé lesz gátja a magyar kamatcsökkentésnek. Ennek megfelelően arra számítok, hogy újabb lazításra csak nyár végén, ősz elején kerülhet sor, így pedig az alapkamat az év végére 6 százalékra csökken.
A külső körülmények között egy fontos kérdés még az uniós források kérdése – megkapja-e Magyarország a neki járó forrásokat. Nos, ez viszont már politika kérdés…
Az elmúlt éveket az elemzői és kormányzati várakozásoknál jellemzően alacsonyabb növekedés jellemezte – úgy is fogalmazhatunk, hogy mindig történt valami: megérkezett a koronavírus az újabb és újabb hullámaival, kitört a háború, energiaválság kezdődött vagy éppen az ipar termékei iránti kereslet csappant meg. A jövő évi növekedés kapcsán az eddig felsoroltakon kívül több tényezőt kell figyelembe venni: a harmadik negyedéves gyenge GDP-adat áthúzódó hatása lefelé, míg a 2024-es gyenge mezőgazdasági termék jelentette alacsony bázis felfelé húzza a növekedést. Figyelembe kell venni a kormányzat 21 pontos akciótervét, illetve az elkészülő új ipari gyártókapacitásokat – itt persze a pontos időzítés és kapacitáskihasználtság nagy kérdés.
Mindezek alapján idén egy, a tavalyinál erőteljesebb növekedésre számítok – kiugró bővülésre azonban nem.
Pesszimista vagyok a külső kereslet alakulását, illetve az uniós források sorsát illetően is. Így idén a gazdasági növekedés 2,6 százalék körül alakulhat – pozitív irányú kockázatként említve a fenti két tényezőt. Az idei GDP-növekedés a tavalyinál kiegyensúlyozottabb szerkezetű lehet: a fogasztáson kívül a beruházások és a nettó export hozzájárulása is pozitívan járulhat hozzá.
A fogyasztás növekedésében továbbra is a reálbérek emelkedése játszik szerepet. Figyelembe véve a munkaerőpiac feszességét (lehetne erősebb is, gyengébb is), a garantált bérminimum és a minimálbér emelésének mértékét, valamint az újonnan működésbe lépő ipari létesítmények bérfelhajtó hatását, az átlagbérek növekedése 8,5-9,0 százalék körül alakulhat, ami egy 4 százalék körüli inflációt figyelembe véve 4,5 százalék körüli reálbérnövekedést jelent.
Ez a tavalyinál alacsonyabb, de a hosszú távú realitásokat jobban tükrözi.
A beruházásoknak a tavalyi alacsony bázis után van honnan növekedni: itt kérdés az uniós források sorsa, illetve az, hogy a vállalkozások mennyire bíznak a kereslet felélénkülésében, és így mennyire éri meg nekik beruházni. Az export bővülését a külső kereslet és az ipari kapacitások bővülése határozza meg – van honnan növekedni, de ez a növekedés nem magától értetődő.
Az infláció idei alakulásában a forint tavaly év végi gyengülése játszhat szerepet – ennek inflációt növelő hatása csak az euróval szemben nézve mintegy 1,3 százalékpont lehet. Ez még csak kisebb mértékben jelent meg az árakban decemberig, a java még hátra van. Kérdés természetesen, hogy a cégek milyen mértékben hárítják tovább a gyengülést, a kereslet mennyire teszi lehetővé a drágítást. A bérek irányából csak csekély inflációs hatás jöhet, tekintettel arra, hogy hazánk kis, nyitott gazdaság, így a termelési költségek drágulása jelentős részben az export árát érinti. Kérdés a forint árfolyamának további sorsa. Varga Mihály decemberi bizottsági meghallgatásán stabil és kiszámítható árfolyamot ígért – úgy legyen. Kérdés persze, hogy milyen árfolyamon stabil az az árfolyam – és ez nagyon nem mindegy.
Érdemes itt ejteni néhány szót két egyensúlyi mutatóról, a költségvetési egyenlegről és a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is – már csak azért is, mert ezek nagyban befolyásolják a forint árfolyamát is. A folyó fizetési mérleg egyenlege tavaly a GDP 2 százaléka körül alakulhatott – a pontos szám még nem ismert. Idén a tavalyihoz hasonló, annál a fogyasztás és a beruházások importigénye miatt néhány tized százalékponttal kisebb egyenlegre számítok – ez tehát nem jelent olyan problémát, mint 2022-ben az elszabadult energiaárak idején jelentett.
Fontos kérdés a költségvetési egyenleg – itt még nem tudjuk, hogy a tavalyi 4,5 százalékos hiánycél teljesült-e, így nem ismerjük a kiindulást sem. Ha teljesült, akkor ehhez képest az idei 3,7 százalék nem teljesíthetetlen, csak a tavalyinál várhatóan 1 százalékponttal alacsonyabb kamatkiadásokból kiindulva sem. De az egyenleg tartása mindig sok tényezős egyenleg: a makropálya, a fogyasztás vagy épp az egyes kiadási tételek alakulása mellett kormányzati akarat kérdése is: van-e szándék a fegyelmezett fiskális politikára, végrehajtják-e a szükséges intézkedéseket, elköltik-e a megmaradó pénzeket.
Befektetéseink szempontjából is kérdés a forint árfolyama, hiszen ennek alakulása határozza meg, hogy inkább euróban vagy inkább forintban éri meg befektetni.
Az azonban biztos, hogy idén a befektetések szempontjából is érdekes év lesz: a prémium állampapírok a magas infláció korában kiemelkedően vonzó termékek voltak, ez azonban egy normalizált inflációs korszakban már messze nincs így – egyre fontosabb a tudatos befektetés, a termékek diverzifikálása. A befektetési piac szempontjából idén két nagy kérdés van:
- mi lesz a prémium állampapírokban februárban lejáró, illetve alacsonyabb kamatozásra váltó pénzekkel,
- illetve hogy hogyan alakul az ingatlanpiac helyzete.
Az ingatlanpiac esetében a befektetési célú kereslet változása (a magasabb hozam keresése az alacsonyabb kötvényhozamok mellett vs. az AirBNB korlátozása), illetve a kormányzati beavatkozások (lakásvásárlást segítő lépések) befolyásolhatják a piac alakulását – ám ez egyelőre elég nehezen előrejelezhető.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
