AZ EURÓPAI UNIÓNAK MEG KELL HOSSZABBÍTANIA A GÁZÁRAKRA VONATKOZÓ VESZÉLYHELYZETI ÁRKORLÁTOT, ÉS AZT LEGFELJEBB 60 EURÓ/MWH-BAN KELLENE MAXIMÁLNIA AZ ENERGIAÁRSOKK MEGELŐZÉSÉRE.
- mondta Gilberto Fratin olasz energiaügyi miniszter egy pénteki rádióinterjúban.
Az EU energiaügyi miniszterei 2022. december 19-én az energiaválságra válaszul megállapodtak egy mechanizmus bevezetéséről, amely 180 euró/megawattóra (MWh) szinten korlátozza a gáz árát.
A korlátozás akkor lép életbe, ha a TTF-en – a holland gáztőzsdén – kereskedett gáz ára
- három egymást követő napon meghaladja a 180 eurós szintet, és
- legalább 35 euróval magasabb, mint a cseppfolyósított földgáz (LNG) referenciaára ugyanebben az időszakban.
A piaci korrekciós mechanizmus az EU (virtuális) gázkereskedelmi platformjain kötött ügyletekre vonatkozik és három termékcsoportra vonatkozik: havi, 3 havi és éves gázkontraktusokra. A mechanizmus ideiglenes jellegű, és automatikusan működésbe lép, ha a fenti feltételek teljesülnek.
A szabályokat először 2023. február 1-jétől egyéves időtartamra alkalmazták, majd később 2025. január 31-ig meghosszabbították. Azonban a mechanizmus bevezetés óta a gázárak nem érték el a maximált szintet, az európai gázárak jóval a 180 eurós megawattóránkénti határérték alatt mozogtak, ezért az árplafont eddig nem kellett alkalmazni.
A grafikonon az európai gázpiacot meghatározó, holland TTF tőzsdén jegyzett földgáz árát látjuk. Jól látszik, hogy bár a 2022 februári orosz inváziót követő, történelmi szintre ugró árak azóta jelentősen mérséklődtek, de a tavalyi év elején tapasztalt 25 euró/MWh árjegyzésről az év végére már egyéves csúcson jár a gázár.
A folyamatosan emelkedő árazás (piros trend vonal az ábrán) egyrészt az ukrán tranzit leállása körüli spekulációnak és az őszi, az átlagosnál hidegebb időjárásnak köszönhető.
De a Goldman Sachs előrejelzése szerint innen még jelentős további drágulás várható a következő hónapokban és akár
63-84 euró közé emelkedhet a földgáz ára Európában.
Nem véletlen tehát, hogy az olasz energiaügyi miniszter szerint lépni kell és
az árplafont 50 és 60 euró között kellene megállapítani.
Nagy kérdés azonban, hogy egy 50-60 eurónál meghúzott ársapkát hány tagállam támogatna ellátásbiztonsági kockázatok miatt, és mennyire lenne a gyakorlatban életképes. Azzal ugyanis, hogy az EU-ban 3 év alatt drasztikusan, 40% felettről 15% körülre esett az orosz vezetékes és LNG-alapú gázellátás aránya, egyúttal
drasztikusan megnőtt a magasabb költséggel kitermelhető és az EU kikötőibe szállítható amerikai, katari és egyéb LNG aránya.
Mivel az LNG legnagyobb felvevőpiaca az ázsiai térség, így az EU még élesebb árversenybe került Ázsiával. Így tehát ahhoz, hogy Európában ne legyen gázhiány, és ellátásbiztonsági veszély, folyamatosan tekintettel kell lenni arra, hogy az ázsiai gázpiacon milyen kereslet-kínálati dinamikák vannak és azok milyen árkönyezetet alakítanak ki, mert egy mechanikusan 50 eurónál meghúzott európai ársapka miatt könnyen lehet, hogy az LNG-hajók tömegével Ázsia felé fordulnak, ami ellátásbiztonsági problémát generál Európában.
Jelenleg az Ázsiában irányadó JKM gázár következő havi kontraktusainak ára átszámítva 50-51 euró/MWh körül mozog, így tehát nagyon közel az Európában irányadó TTF-hez, és éppen ezért lehetne ellátásbiztonságilag kockázatos egy 50, vagy 60 eurónál meghúzott európai ársapka.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
