Az összesítést az ukrán ExPro energetikai tanácsadó cég közölte csütörtökön az alábbi látványos ábrával együtt. Ez jól mutatja, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra súlyos tavaszi orosz bombázása után és egy fontos magyar-ukrán villamosenergiapiaci lépés után ugrott meg Magyarország súlya az ukrán áramimportban, és őszig a legnagyobb súlyú volt ez az öt uniós importforrás között. Az érdekes fejleményről nyáron részletes elemzésben is beszámoltunk:
Az EU az Ukrajna felé irányuló áramexport engedélyezett technikai limitjét 2024 ősz elején 1700-ról 2100 MW-ra növelte az egyre több ukrán áramtermelő kapacitás kiesése és a fenyegető téli súlyos áramhiányra tekintettel. Emiatt Magyarországra is több exportkapacitás hárult. Erről bővebben itt írtunk:
Mindezek nyomán az 2024-es év ukrán áramimport adatai így alakultak az ExPro összesítése szerint:
- 2024-ben Ukrajna 2023-hoz képest 5,5-szeresére - 4,4 millió MWh-ra - növelte a villamosenergia-importot.
- Magyarország súlya az egész éves importból 39%-ot tett ki, Szlovákia 23%-ot, Románia 18%-ot, Lengyelország 14%-ot, Moldova 5%-ot.
- Az 2024-es ukrán áramimport csúcs júniusban volt, összesen több mint 850 ezer MWh szállított mennyiséggel.
A 2024. decemberi ukrán villamosenergia-behozatal az alábbiak szerint alakult:
- Ukrajna 2024 novemberéhez képest 2,6-szorosára, több mint 430 ezer MWh-ra növelte a villamosenergia-importot a hidegebb idő, és a tovább romló áramtermelési képességek miatt.
- Az import szerkezetében továbbra is Magyarországnak volt a legnagyobb részesedése, amely 35%-ot tett ki. Emellett az is fontos, hogy a Magyarországról származó import nőtt a legnagyobb mértékben a hónapban: konkrétan a négyszeresére, 152 ezer MWh-ra.
- Az ukrán decemberi áramimportot belül a második legnagyobb súlyt Szlovákia képviselte, 25%-kal, és éppen ezért is kell figyelni azokra a komoly szlovák fenyegetésekre, hogy az ukrán gáztranzit leállása miatt megvizsgálják az szlovák áramexport blokkolását Ukrajna felé.
Azt is érdemes persze hozzátenni, hogy az óév végén a lengyel rendszerüzemeltető olyan jelzést tett, hogy ha a szlovák áramexport kiesne Ukrajna felé, akkor ők rugalmasan reagálnának rá, és megnövelnék a saját exportjukat Ukrajna felé. A Polish Energy Networks (PSE) akkori közleménye szerint
Ha Szlovákia nem biztosítana több kapacitást az Ukrajnával való összeköttetésen, akkor az ezen a határon [Szlovákia - a szerk.] lévő kapacitást a megállapított szabályok szerint más [EU - a szerk.] országok között szinkronprofilon lehetne elosztani, beleértve Lengyelországot is. Lengyelország részesedése 15% (315 MW). A csatlakoztatott rendszerek működési feltételeitől függően ez az érték változhat.
Az biztos, hogy tegnap reggel leállt az ukrán gáztranzit az EU felé, így most elvileg Szlovákián a sor, hogy lépjen valamit a fenyegetése beváltása felé, ha egyáltalán lép.
A gáztranzit leállítása elsősorban Szlovákiának kedvezőtlen, mert elesik a gáz továbbításából beszedett tranzitbevételektől, illetve a nyugati irányú beszerzés esetén több szállítási költséget kell fizetnie a hosszabb útvonalak miatt. Ennek mértéke az ország szintjén évente 2-300 millió euró lehet, ami kezelhető méretű többletköltségnek tűnik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
