Ez a 2025-ös év egyik legfontosabb táblázata - Így mondanak ítéletet Magyarországról a hitelminősítők

2024-ben a három nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard and Poor's, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings 2 alkalommal vizsgálta felül Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását. A befektetők által is kiemelten figyelt minősítői döntések mérlege: egy kilátásrontás (a Moody's-tól stabilról negatívra) és egy kilátásjavítás (a Fitch-től negatívról stabilra). Lehet ezt úgy is értékelni, hogy a várakozások felett teljesített ezen a téren Magyarország, ugyanis

benne volt a levegőben, hogy a Fitch közel két évvel a negatív kilátás megítélése után kedvezőtlen irányban zárja le a történetet.

Ám végül nem így tett.

A 2024-es felülvizsgálatokról szóló cikkeink itt olvashatóak:

• S&P: április 26., október 25.
• Moody's: május 31., november 29.
• Fitch: június 14., december 6.

A hitelminősítői felülvizsgálatok időzítése szempontjából jövőre ugyanaz a mintázat, mint idén, és szokás szerint ezúttal is mindig pénteken, piaczárást követően érkezhetnek a hitelminősítői közlemények. A sort a Standard and Poor's kezdi 2025. április 11-én, majd jön a Moody's május 30-án és a Fitch június 6-án, az év végére pedig megint besűrűsödnek az események.

A fenti naptárban szereplő dátumok a nagy hitelminősítők által közzétett hivatalos információkra alapozzuk. Ezeket a következő évben esedékes napokat minden megelőző év végéig közzé kell tenniük az érintett intézményeknek. Néhány éve ugyanis egy uniós szabályozás nyomán már előzetesen közzé kell tenni azokat az időpontokat, amikor változhat a kilátás vagy a besorolás. Ezzel a meglepetés-faktort próbálták csökkenteni, biztosítva a befektetőknek, hogy előzetesen számíthassanak a bejelentésekre. Rendkívüli esetben persze van lehetőség akár a minősítés módosítására soron kívül, de az ritkán fordul elő, a legtöbbször a cégek beérik egy „erős kommentárral”, ha egyáltalán szükségesnek tartják.

Mi várható 2025-ben?

Hazánk tehát 2024-ben is megőrizte a befektetésre ajánlott minősítését mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél és ezen a téren 2025-ben sincs miért aggódnia, ha csak nem történik valamilyen rendkívül esemény az adósság finanszírozásában. A negatív kilátást idén kapta meg a Moody's-tól Magyarország, és egy kilátásváltoztatás után jellemzően 6-24 hónap után dönt a hitelminősítő, hogy például egy negatív kilátást továbbléptet-e a leminősítés irányába, vagy megszünteti a negatív kilátást és stabilra javítja azt. A Moody's esetében egy esetlegesen eggyel rosszabb minősítés még mindig befektetésre ajánlott kategória lenne Magyarország esetében.

Ha a hitelminősítő döntések jövőre várható irányát próbáljuk meg eltalálni, érdemes kiindulni a magyar gazdaság jelenleg ismert kilátásaiból, a kormány költségvetési terveiből, vállalásaiból, az azokat körülvevő kockázatokból, valamint a hitelminősítők legutóbbi kommentárjaiból.

Az idei stagnáló gazdaság után jövőre már látható GDP-bővülés következhet a magyar gazdaságban, azonban az elemzők friss várakozásai alapján ez távolról sem lesz annyi, mint amit a kormány vár. A költségvetési hiány az idénre vállalt 4,5%-os GDP-arányos értékről a tervek szerint 2025-ben 3,7%-ra csökken, valamint a 2024-ben jobb esetben is stagnáló magyar államadósság jövőre már csökkenhet. Az államadósság finanszírozásával idén nem volt gond, a jövőre bemutatott finanszírozási tervekben néhány előre jól tervezhető, de fontos megoldandó feladata van az ÁKK-nak (devizakötvény-kibocsátás minél előbb az apadó KESZ-állomány miatt), úgy tűnik továbbra is, hogy minden ár, vagyis kamat kérdés.

Ezek akár mind pozitívumként szerepelhetnek a hitelminősítők értékelésében, de nem árt tisztában lenni a bizonytalanságot jelentő tényezőkkel:

• A gazdasági növekedés jövőre sem úgy alakul, ahogy a kormány eltervezte. Ennek lenyomata lehet a költségvetésben, de a kormány népszerűségi indexében is.
• Az infláció közben a tervezettnél magasabban alakulhat (és az adóemelések is tolják feljebb az áremelkedés ütemét).
• Kamatkiadások alakulása (jövőre nagy csökkenéssel számol a kormány), a lakossági állampapírok lejáratának és megújításának kérdése, milyen kamatok mellett valósul ez meg és végül milyen volumenben.
• A gazdaságpolitika két ágában bekövetkező változások. Nem mindegy, milyen monetáris politika következik Varga Mihály jegybankelnökségével jövő márciustól (kamatok, egyéb eszközök, forintárfolyam volatilitása), és hogy mihez kezd a gazdasági csúcsminisztériummá váló NGM a fiskális ügyekkel. A piaci szereplők, a finanszírozók és feltehetően a hitelminősítők is kíváncsian várják, hogy ki lesz az államháztartásért felelős személy, aki végrehajtja a költségvetést jövőre, valamint megtervezi a 2026-os büdzsét jövő nyáron. A megjelent új minisztériumi szerkezet alapján Banai Péter Benő NGM-es színekben is folytatja a költségvetés felügyeletét, kérdés, hogy meddig, hiszen Varga Mihály már bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy az MNB-be vinné magával.
• Az EU-források elvesztésének ügye egyre jelentősebbé válik a hitelminősítők szemében.
• A nemzetközi geopolitikai környezet változása (az orosz-ukrán háború és más geopolitikai feszültségek, amelyekre a magyar eszközosztályok rendkívül érzékenyek).
• A januárban hivatalba lépő Donald Trump gazdaságpolitikai és kereskedelempolitikai intézkedései. Az S&P még decemberben elő is állt egy ezzel kapcsolatos elemzéssel.
• Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2026-ban parlamenti választások lesznek és a teljesen új belpolitikai környezetre akár újabb gazdaságpolitikai lépésekkel is reagálhat a kormány (az S&P legutóbb ezt úgy fogalmazta meg, hogy a növekvő belpolitikai kihívások a kormányt a 2026-os választások előtt a költségvetési konszolidációtól való eltávolodásra késztethetik), a kormánypártok népszerűségének javítása céljából.
• A hitelminősítők hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági kormányzás minőségére, a rendkívüli kormányzati intézkedések gyakoriságára, ilyen például a veszélyhelyzeti kormányzás, valamint a rendeleti kormányzás.
• A növekedés strukturális kérdései: beáramló külföldi működőtőke fenntarthatósága, valamint az új ipari, autóipari trendek jövője.

Természetesen kialakulhat egy pozitív forgatókönyv is, ami akár a magyar gazdaság és adósság befektetői, valamint hitelminősítői megítélésére is hatással lehet. Ez pedig az orosz-ukrán háború esetleges rendezésének ügye. Egy ilyen megváltozó, mérsékeltebb feszültségekkel járó nemzetközi környezetből a magyar eszközök is profitálhatnak, más mozgásteret kaphat akár a monetáris politika is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images