Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy 2022-ben több mint 17%-kal nőtt az átlagkereset. Ez nem csoda, hiszen abban az évben kezdődött az inflációs válság, ami miatt sokaknak egyre nehezebbé vált az életük. A következő esztendő 14% feletti béremelése nem fedezte az inflációt, így hiába nőtt nagymértékben az átlagkereset, a dolgozók reálbére visszaesett. A 2024-es év hozta el a fordulatot a pénzromlás tekintetében, amikor is a magas nominális bérdinamika mellett visszaesett az infláció.
Az idei év olyan nagy reálbér-növekedést hozott, amekkorára alig volt példa az elmúlt évtizedekben.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, igazán ritka, hogy 8-10%-kal nő a keresetek vásárlóereje. A keresetek vásárlóereje hasonlóan magas ütemben utoljára 2017-ben nőtt, azt megelőzően pedig 2002-03-ban.
A gond viszont most az, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is kifejezetten alacsony, hiába nőtt nagyot a reálbér. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy az előző év visszaesést hozott a reálbér tekintetében, az árszint magasan maradt, így a lakosság kevéssé érzi a helyzetének a javulását. Ráadásul az országos átlag mögött nagy különbségek húzódnak meg. Az emberek közel 20%-ának idén is csökken a reálbére, további több mint 10%-nak pedig alig nőtt a keresetének vásárlóereje.
a legtöbb prognózis szerint 2025-ben ráadásul véget ér a hosszú évekig tartó, 10% feletti nominális bérdinamika.
A Portfolio elemzői konszenzusa szerint 8,5%-kal nőhet jövőre a bruttó átlagkereset Magyarországon, a szakértői prognózisok 7,2 és 10% között szóródnak. A szakértők úgy vélik, hogy a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7%-os emelkedésének nagy hatása lesz a medián, illetve az átlagbér alakulására is.
TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Mindeközben az üres álláshelyek száma már nem olyan magas, mint korábban volt (a munkaerőhiány tehát valamelyest csökkent), így ez a tényező valamivel kisebb bérfelhajtó hatással járhat.
Ha valósak a várakozások, miszerint elindulnak a nagy gyárak (BMW, CATL, BYD), akkor ezeknek igen komoly bérfelhajtó hatása lehet, főleg a kékgallérosok körében
– mondta a Portfolio-nak korábban Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
„Historikus tapasztalatok azt mutatják ráadásul, hogy a munkaerőhiányos állapot esetében jellemzően a minimálbér körül vagy inkább afölött alakult az átlagbér növekedése” – fogalmazott Virovácz Péter. Márpedig szerinte munkaerőhiány továbbra is jelen van Magyarországon, igaz, nem olyan nagymértékben, mint egy-két éve.
Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető elemzője szerint a munkaerőpiac sokáig fennálló feszessége mostanra jelentős mértékben enyhült. Az üres álláshelyek aránya 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökkent, 3 százalékról 2,2 százalékra.
Ez arra utal, hogy a munkát keresőknek egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre, a munkavállalók alkupozíciója pedig romlik a bértárgyalások során
– vélekedett.
„A munkaerőpiac feszessége a munkaerőpiaci adatok alapján az előző időszakban érezhetően csökkent, kevésbé kell versenyezni a munkaerőért, ez visszahúzza a bérek növekedését. Ugyanakkor érdemes megemlíteni a fokozatosan elkészülő ipari beruházások hatását, mely jelentős keresletet teremthet a munkaerőpiacon. Ez a hatás még elég bizonytalan” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A legfrissebb előrejelzések szerint az infláció 2025-ben 4% környékén alakulhat, ami igencsak közel lehet az idei áremelkedési ütemhez.
Vagyis nem kell tartani olyan magas inflációtól, mint ami a 2022-23-as éveket jellemezte, így a keresetek vásárlóereje növekedhet. A nominális bérdinamika lassulása miatt azonban a szakértők a kiemelkedő idei reálbér-növekedés után sokkal alacsonyabb, 4% körüli emelkedéssel számolnak 2025-re. Így aztán kérdés, hogy a fogyasztás milyen tempóban növekedhet, ha az idén a jóval gyorsabb reálbérnövekedés sem robbantotta fel a boltok forgalmát. Ugyanakkor a megtakarítási ráta esetleges csökkenése, a tartós béremelkedés hangulatjavító hatása, az év eleji nagy kamatjövedelem (az inflációkövető állampapírokból) egyaránt dinamizálhatja a háztartások költekezési kedvét.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
