Mozgalmas év van mögöttünk, 2024-ben számos esemény történt a globális és hazai gazdaságban. Az idei évben a várt növekedési csoda nem következett be és a kamatcsökkentési ciklus is idő előtt ért a végéhez. A jövő évi előrejelzéseket elnézve azonban könnyen azt gondolhatjuk, hogy a nehezén már túl vagyunk és innentől csak szebb évek következhetnek.
De mik a pozitív és negatív kockázatok? – erről kérdeztük az elemzőket. A pozitív kockázatokról itt írtunk, de mi az ami a rossz irányba siklathatja ki a gazdaságot? Az elemzők által legfontosabbnak vélt negatív kockázatokat ismertetjük ebben a cikkben. Akik válaszoltak:
- Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője;
- Árokszállási Zoltán, a MBH Bank vezető elemzője;
- Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Realizálódnak a geopolitikai kockázatok
Árokszállási Zoltán szerint a legtöbb kockázat kívülről jöhet jövőre.
Ezek közül a közel-keleti eszkaláció és az ezt követő energiaár-robbanás lehet az, ami inflációs sokkot okoz és a reálgazdaságot is visszaveti.
Az MHB Bank elemzője szerint nem lehet annak a lehetőségét sem elvetni, hogy újabb konfliktus robban ki a világban (hasonlóan a jelenleg zajló orosz-ukrán konfliktushoz, pl. Európa keleti oldalán, vagy Tajvannál). Továbbá a geopolitikai kockázatok sorába illeszkedik a klímaváltozás nem várt hatásai is, amelyek élelmiszerár-robbanást is okozhatnak.
Nyeste Orsolya is az energiaársokkot emeli ki, mint potenciális kockázati tényező. Véleménye szerint a geopolitikai helyzet esetleges további eszkalálódása nyomán jelentősen megemelkedik az olaj- és a gázár. Az emelkedő energiaárak ismét elrontják a fizetési mérleget, a vállalati szektor emelkedő energiaszámlái rombolják a növekedést és emelik az inflációt A háztartások kedvezményes energiaárainak fenntartása addicionális költségvetési terheket jelent majd, megakasztva a fiskális konszolidációt.
Virovácz Péter az Európai Unió problémáit tartja olyan kockázatnak, amelyek a magyar gazdaság kilátásainak is árthat.
Az ING elemzője egy olyan forgatókönyvet mutat be, ahol mind a német, mind a francia politikai helyzet elhúzódó bizonytalanságot hoz az európai fogyasztók számára. Az Európai Unió potens magországi vezetők nélkül „béna kacsa” üzemmódban működik 2025-ben. Az EU kétsebességessé válik, ahol a szolgáltatásokra alapozó országok jól teljesítenek, de az ipartól függő országok tovább hanyatlanak. A készletezés jelenlegi ciklusa elhúzódik, tovább zuhannak a rendelésállományok, az iparvállalatok meghatározatlan időre leállítják a beruházásokat. Ezzel próbálnak meg költséget csökkenteni és túlélni. Természetesen ettől a folyamattól a régió és hazánk sem tud elszakadni.
Virovácz további problémákat is lát az EU-ban. A már eddig is recsegő, ropogó európai gazdaság összeomlik a polikrízis sokasodó kihívásainak súlya alatt. A strukturális változások egyre nagyobb beruházási igényt rónak az uniós tagállamokra, amelyeket viszont képtelen véghez vinni a politikai, a költségvetési és a monetáris politikai limitációk miatt. Európa látványosan lemarad az USA-val és Kínával szemben 2025-ben. A geopolitikai feszültségek megnőnek az USA NATO-ból való kilépésének valós veszélye miatt, Oroszország offenzívája pedig erőre kap. Ez olyan mértékű recesszióba taszítja Európát, amely a magyar export összeomlását hozza magával.
Eszkalálódik a kereskedelmi háború
Árokszállási szerint van esély a vámháború eldurvulására, ami nyilvánvalóan a magyar export lehetőségeit szűkítené be.
A piaci hangulat romlása, és a forint várható leértékelődése miatt a jelenleg vártnál magasabb kamatpályára, alacsonyabb fogyasztásra és beruházásra kellene ilyen helyzetben számítani. Az MHB Bank elemzője szerint további bizonytalanság forrása lehet, ha Trump elnök beváltja az ígéreteit. Az új amerikai elnök jelentős mértékű vámterhek kivetését helyezte kilátásba, melyek azonban nem biztos, hogy a bejelentett extrém formában ténylegesen is megvalósulnak. Amennyiben mégis, nagy az esélye egy globális kereskedelmi háború kibontakozásának, 2025-ben, annak minden bizalom-és növekedésromboló hatásával, ami különösen rosszul érintené az egyébként is törékeny európai fellendülést.
Virovácz is a Trump-hatás negatív oldalát emeli ki, amely beruházási oldalon üthet meg minket. Véleménye szerint a vártnál agresszívebb, nem-konszenzuskereső Trump-féle vámpolitika beruházási divergenciát hoz. A nagyvállalatok elfordulnak Európa felől, az ipari termelés tovább hanyatlik az öreg kontinensen. A gyárbezárások és racionalizálások elérik Kelet-Közép-Európát is. Az eddig tartalékolt munkaerőre nem lesz szükség, ami jelentős elbocsátási hullámot hoz. Mindez pedig a folyamatban lévő és a tervezett beruházási projektek leállítását, felfüggesztését is elhozza magával. Igazi recessziós forgatókönyv a külső és belső kereslet együttes összeomlásával.
Baj lesz az USA-ban
Árokszállási az amerikai recesszió lehetőségét sem hagyja figyelmen kívül. Véleménye szerint ez úgy indulna, mint idén nyáron, amikor hirtelen nagyon gyenge amerikai munkaerőpiaci adatok láttak napvilágot, csak ezúttal a félelmek valósnak bizonyulnak, az amerikai gazdaság recesszióba esik.
Nyeste Orsolya viszont az amerikai infláció miatt aggódik. A 3% felett beragadni látszó maginfláció jelzi, hogy az USA-ban sincs teljesen minden rendben az inflációval. A piaci szolgáltatások inflációja továbbra is magas, a lakhatási költségek, az egészségügyi és szabadidős szolgáltatások továbbra is viszonylag magas inflációjának köszönhetően. Az alapelőrejelzések mindenesetre lassuló inflációval számolnak 2025-re, hiszen a gazdaság várt lassulása hűtheti az inflációt is az elkövetkező hónapokban, közelebb kerülve a Fed által látni kívánt 2 százalékhoz. A Trump elnök által belengetett vámtarifák azonban addicionális felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek, melyeknek a hatását egyelőre nehéz számszerűsíteni. Emellett, ha gazdaság sem lassul a most várt mértékben, a maginfláció is tartósan magasan maradhat. Az infláció beragadása a Fed-et is kamatpolitikája változtatására készteti majd, ez esetben valószínűleg elfelejthetjük a további kamatcsökkentéseket.
Felpattan a hazai infláció, vagy megroggyan a reálgazdaság
Az Erste elemzője szerint nem csak külső kockázatok övezik a jövő évet. Probléma forrása lehet, ha felpattan a hazai infláció. Az idei év nagy részében a jegybanki célsávban mozgott az infláció, s az infláció hűlése a 2022-es és 2023-as év extrém inflációs környezetét követően nagy pozitívuma volt az idei évnek. Ugyanakkor a felfelé mutató inflációs kockázatok nem tűntek el. Kedvezőtlen az újból megindulni látszó élelmiszerinfláció, és a gyengébb sávban stabilizálódó forint, a fiskális politika bevételnövelő intézkedései, melyek addicionális inflációs hatásokkal járnak. A várakozások sem horgonyozottak megfelelően, ráadásul az utóbbi időszakban ismét emelkedni látszanak. Kérdés, hogy ezen tényezők mennyire vezetnek majd az átárazások intenzitásának növekedéséhez 2025-ben, különösen, ha a fogyasztás esetleges gyorsabb élénkülése a keresletvezérelt inflációs nyomást is megnöveli.
Az infláció mellett az is negatív meglepetést okozna, ha elmaradna a fiskális konszolidáció, amelyet akár negatív hitelminősítői értékelések is követhetnek. A 2025-ös költségvetés tervezési alapjai lényegesen stabilabbak, mint az elmúlt években láttuk, bár érezhető a „kincstári optimizmus”, leginkább a 3,4 százalékos GDP növekedési és a 3,2 százalékos inflációs előrejelzés kapcsán. Így a 3,7 százalékos GDP arányos eredményszemléletű deficitcél is meglehetősen ambiciózus. Addicionális kockázat lehet, hogy a tervezett hiánylefaragás ellentmondásba kerülhet a tervezett gazdaságélénkítő lépésekkel, ami könnyen az elsődleges egyenleg újbóli romlásához vezethet jövőre. Ez párosulva az EU pénzek érkezése kapcsán fennmaradó esetleges további problémákkal negatív hitelminősítői lépésekhez vezethet jövőre, ami a kockázati prémium emelkedésén keresztül növelheti a gazdaság finanszírozási terheit.
Vitovácz Péter a fogyasztás alakulásával kapcsolatban is lát kockázatokat.
Véleménye szerint hiába a reálbérek dinamikus emelkedése, a fogyasztói bizalom továbbra sem tud érdemben helyreállni, még a gazdaságpolitika célzott intézkedései ellenére sem. A forint ismételt gyengülése, az év elején a vártnál magasabban alakuló havi infláció, főleg olyan termékek és szolgáltatások esetében, amik az érzékelt inflációt befolyásolják, ismét rombolják a fogyasztói bizalmat. Mindennek hatására pedig a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó 2025. évi kifizetések nem fogyasztásban, hanem hazai, vagy rosszabb esetben offshore megtakarításban csapódnak le. Utóbbi eshetőség pedig nem csak a növekedési kilátásokat, de az ország adósságfinanszírozási helyzetét is jelentősen rontaná.
A végére egy black swan is belefér
Virovácz egy black swan esemény bekövetkezését sem zárja ki teljesen.
Ennek lényege, hogy Európa félre teszi a házon belüli ellentéteket és érdemi előrelépést ér el a Kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályban, a Stratégiai iránytű cselekvési tervben és a Zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervben. Ezek révén Európa gyorsan elkezdi leépíteni a külső függőségeit és ennek hatására felveszi a kesztyűt az USA és Kína protekcionista intézkedéseivel szemben. Mindez pedig végül elvezet a teljes kereskedelmi háborúhoz, amelynek rövid távon a legnagyobb vesztesei a háztartások lesznek az újból drasztikusan megugró európai (és magyar) infláció miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
