2024 a a váratlanul visszatérő recesszió és a forintgyengülés éve volt. Bár nagy várakozásokkal mentünk neki az évnek, azonban a lassan beinduló fogyasztás, a a külső piacaink gyengélkedése, de legfőképpen a beruházások szabadesése miatt végül idén - 1%-nál is kisebb lehet a gazdasági növekedés.
Jövőre az MNB, a kormány, de még a nemzetközi szervezetek is érdemi javulást várnak a gazdasági teljesítményben, de az év végére az optimizmus érezhetően jócskán alábbhagyott, ami a növekedési előrejelzések süllyedésében is jelentkezik. De miért ne lehetne, hogy sok év után végre egyszer pozitívan lepődjünk meg? Mi kellene egy derűsebb forgatókönyv megvalósulásához? Erről kérdeztük a közgazdászokat. A válaszadók:
- Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője;
- Árokszállási Zoltán, a MBH Bank vezető elemzője;
- Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Ebben a cikkben a jövő évet övező pozitív kockázatokat mutatjuk be, amelyek ha valóra válnak, a gazdasági teljesítmény jobb lehet a vártnál. A negatív kockázatokat egy másik, holnap megjelenő cikkben ismertetjük.
Csökkennek a geopolitikai kockázatok és javul a külső környezet
Nyeste Orsolya szerint:
az egyik legnagyobb pozitív kockázat az lenne, ha véget érne az orosz-ukrán háború és csökkennének a geopolitikai feszültségek.
A 2025-ös kilátásokkal kapcsolatban, továbbra is kérdés, hogy az új amerikai elnökség mennyiben folytat más politikát ezekben a kérdésekben, hozzá tud-e érdemben járulni a konfliktus lezárulásához, egyáltalán hogyan képzeli el az orosz-ukrán háború lezárását. Eközben 2024-ben Közel-Keleten is durván eszkalálódtak a már meglévő konfliktusok, melyek kapcsán egyelőre szintén homályos, hogy mi lesz a kifutásuk, lesz-e enyhülés/lezárás a közeljövőben. Összességében általában véve is a geopolitikai feszültségek enyhülésének, a háborúk befejeződésének irányába mutató történések pozitív kockázatként azonosíthatóak a jövő évre nézve.
A háború lezárásának fontosságát Árokszállási is megemlíti. Szerinte az orosz-ukrán háború hirtelen befejeződése javuló régiós befektetői hangulathoz vezetne, miközben akár az energiaárak is csökkenhetnének egy ilyen forgatókönyv esetén.
Virovácz szerint a nettó exportra nagy pozitív hatást gyakorolhatna, amennyiben Trump beváltja ígéretét és a világszépe versenyzőit is lepipálva nem csak világbékét ígér,
de el is hozza azt, az nagyon komoly pozitív változást hozhat. Egyrészt a geopolitikai kockázatok megszűnése vagy akár jelentős és tartós csökkenése révén a fejlődő piacok erős tőkeinjekciót kaphatnak. Alacsonyabb kamatok, stabilabb forint, felpörgő világkereskedelem és külső kereslet Ez nem csak ipari exportot hozhat azonban. Ukrajna újjáépítésében is tevékenyen részt vehetnének magyar gazdasági szereplők, így ez az exportunk jelentős élénkülését, a nettó export pozitívba fordulását hozhatja.
Ráadásul Virovácz szerint a régi-új amerikai elnök ugyanis elsősorban üzletember, vagyis könnyen lehet, hogy Európa (de akár Kína is) képes lehet megkötni a szükséges megállapodásokat a vámok elkerülése érdekében. Ez nem csak az üzleti és a fogyasztói bizalmat élénkítené, de közvetlen módon hathatna akár a magyar gazdaságban megjelenő külső keresletre is.
A Trump-hatást Árokszállási is megemlíti. Véleménye szerint az új amerikai adminisztráció jóval kevésbé fogja beváltani a vámfenyegetését (akár egyáltalán nem), mint jelenleg várható, ami a globális befektetői hangulat javulásához, a dollár érdemi gyengüléséhez, alacsonyabb globális és ezáltal magyar kamatkörnyezethez vezetne. Eközben a magyar kormánynak sikerül "aprópénzre" váltania jó kapcsolatait az új amerikai adminisztrációval, ami extra beruházásokat jelent a magyar gazdaságban.
Nyeste szerint is a jövő évre nézve tényleg egy pozitív kockázat lenne, ha észrevehetően nőni tudna az övezet.
Ennek alapja lehet, ha a Trump féle vámintézkedések végül nem, vagy csak jóval enyhébb formában valósulnak meg. Fontos további feltétel, hogy az EKB monetáris enyhítései folytatódjanak, gyorsan elérve a gazdaság szempontjából már támogatónak számító kamatszintet, valahol 2 százalék alatt, ami javíthatja a beruházási aktivitást, segítve a ciklikus fellendülést. A moderált inflációs környezet fennmaradása pedig a fogyasztást segítheti. Ami pedig a strukturális kihívásokat illeti, a Draghi jelentésben nagyjából benne van, hogy mik az övezet legfőbb problémái, és ezeket hogyan, milyen eszközökkel lehetne jól kezelni. A 2025-ös évre nézve pozitív kockázat, ha a gazdaságirányítás érdemi lépéseket tenne a versenyképesség javítása, a strukturális problémák megoldása, illetve a hosszabb távú stabilitás felé vezető úton.
Beindul a fogyasztás, megtáltosodik az ipar
Az ING Bank elemzője a pozitív kockázatok között említi, ha
a vártnál jobban sikerül a fogyasztói bizalom helyreállítása a célzott kormányzati programokkal.
Az új hitelprogramok és egyéb intézkedések nem csak közvetlenül, de közvetetten, a bizalom gyorsabb helyreállásán keresztül érdemben hatnak. A forint erősödik, az infláció mérsékelt marad és a külgazdasági helyzet is javulásnak indul. Ezzel dinamikusan csökken az óvatossági motívum és az év folyamán beérkező lakossági állampapír-kifizetések nagy részben a fogyasztást erősítik. Ezzel pedig bő egy év alatt ledolgozható a polikrízis előtti fogyasztási trendhez képesti közel 9 százalékos lemaradás (volumenben).
Az MBH bank vezető elemzője is a fogyasztás felpattanásában látja a jövő év egyik legnagyobb potenciális meglepetését, ha
a továbbra is jelentős béremelkedés mellett az óvatossági motívum drasztikusan mérséklődik, így a fogyasztás jelentősen tovább gyorsul.
A másik terület, amelyet Árokszállási megemlít, az az ipar gyorsabb helyreállása, ha a külső kereslet hamarabb kezd javulni a jelenleg vártnál.
Az Erste vezető elemzője is az ipart emeli ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy nagyjából 2022-től kezdődően várunk korábban bejelentett és épülés alatt álló ipari kapacitásoktól növekedési hatást, ami végül különböző okokból nem következett be. Olykor a beruházás kivitelezésének elhalasztása, olykor a korábban tervezett kibocsátás leskálázódása vagy egész egyszerűen a piac fejlődése miatt késnek a kedvező kihatások.
Az elektromobilitás folyamata, ha nem is végzetesen, de érzékelhetően lelassult.
Alapelőrejelzésünkben az ipar kilátásaival kapcsolatosan így visszafogottak a várakozásaink 2025-re nézve is, ám ha a fenti tényezőkben bármilyen pozitív irányú fordulat következik be, és nagy kapacitáson mégis „megindul’ a magyar ipar, az érezhető emelkedést jelentene a GDP-ben.
Mégis jönnek az uniós források?
Mindhárom szakember megemlítette, hogy nagy változást hozna, ha mégis jönnének az Uniós források. Virovácz szerint ez akkor következhetne be, ha a gyengélkedő gazdasági növekedést és a fiskális kihívást látva
a magyar kormány nem várt fordulatot vesz és gyorsan teljesíti az uniós források teljes hozzáféréséhez szükséges feltételeket.
A megnyíló uniós forráslehetőségeket a lehető leggyorsabban becsatornázzák a gazdaságba. A 2026-2027-re eltolt állami beruházásokat előre hozzák. Ezen keresztül pedig pozitív impulzust kap nem csak a beruházási dinamika, de az egész GDP-növekedés is.
Árokszállási szerint a jelenleg befagyasztott európai uniós források felszabadulása a befektetői hangulatot is javíthatná,
és a beruházásoknak is adhatna egy lökést, mindkettő hozzájárulhatna a növekedés felgyorsulásához.
Talán a forintra is jobb év várhat
Nyeste Orsolya kiemeli a forintot is, mint a jövő év potenciális meglepetése. Az euróval szembeni árfolyam trendszerű lassú leértékelődő trendje továbbra is fennmaradhat, így egy esetleges trendszerű forinterősödés jövőre a pozitív kockázat kategóriába sorolható. Nem lehetetlen persze, hogy ez bekövetkezik, egy általánosan kedvezőbb külső környezet mellett pl.
a kamatcsökkentések tartós szüneteltetése, az árfolyamstabilitás, illetve az euróbevezetés melletti nagyobb gazdaságpolitikai elkötelezettség, érdemben javuló költségvetés, az EU-s pénzek beáramlásának érezhető megindulása erősíthetné a forintot.
De Nyeste szerint a hitelminősítői kilátások javulása is kedvező lehet. Ezt alapvetően a megfelelően haladó fiskális konszolidáció, a növekedési kihívások enyhülése, az EU pénzek érkezése jövőre pozitív fordulatot hoz a hitelminősítői értékelésekben.
Akár a kamatok is alacsonyabbak lehetnek a vártnál, ha...
Virovácz egy olyan pozitív kockázati pályát vázol fel, ahol az USA-EU-Kína hármas versenyképességi csatája csak úgy nyerhető meg a felek részéről, hogy az drasztikus költekezésbe és adósságfelhalmozásba torkollik.
Mindez párosulva a magasabb inflációs környezettel már komoly új kihívás elé állítja a jegybankokat. Ugyanakkor az elszálló kamatok ellen bevetik a hozamgörbe kontrollt (régi nevén QE),
és így akár a semlegesnél alacsonyabb kamatok visszatérése mellett az állampapírok folyamatos vásárlásával a hozamgörbe hosszú végét is relatíve alacsonyan tartják a jegybankok (így akár az MNB is), ezzel biztosítva a hitelezési folyamatok stabilitását.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
