Saad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter határozottan figyelmeztetett, hogy amennyiben az Európai Unió nem változtat az új, 2023-ban elfogadott vállalati átvilágítási irányelvén, akkor Katar akár vissza is léphet a szerződésben már lekötött cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjától az európai régió felé.
Nem is olyan régen az orosz vezetékes gáz volt Európa energiamixének alapköve. Az ukrajnai konfliktus okozta geopolitikai feszültségek hatására azonban az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy más helyről szerzik be forrásaikat. Katar, amely a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, gyorsan a kontinens egyik fő ellátójává lépett elő és hosszú távú szerződéseket kötöttek Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával, így Doha kulcsszerepet kapott az EU új energiabiztonsági stratégiájában.
Az irányelv kötelezi az uniós piacon működő vállalatokat – beleértve a 450 millió eurós árbevételi küszöböt (EU-n belül) meghaladó nem uniós cégeket is – arra, hogy
szigorú ellenőrzéseket vezessenek be teljes ellátási láncukban a munka- és emberi jogi, valamint környezetvédelmi szabványok betartásának biztosítására.
Különösen fontos részlet, hogy az EU az érintett vállalat éves globális árbevételének akár 5 százalékát kitevő büntetést is kiszabhat. Ez komoly aggodalmat váltott ki a szabályozással érintett szereplőkből, akik szerint az előírások túlzottan megterhelőek.
Katar álláspontja: „Nem blöffölünk”
A Financial Times-nak nyilatkozó Saad al-Kaabi, aki egy személyben Katar energiaügyi minisztere és az állami tulajdonú QatarEnergy vezérigazgatója világosan fogalmazott és rámutatott, hogy a teljes globális árbevétel 5 százalékát elérő bírság egyszerűen elfogadhatatlan.
Ha arról van szó, hogy elveszítem a globálisan termelt bevételem 5 százalékát azért, mert Európába szállítok, akkor nem szállítok Európába.
- mondta a katari miniszter.
Kiemelte, hogy a QatarEnergy által termelt bevétel lényegében állami pénz, ami Katar polgárainak jár, ezért lényegében az hétköznapi emberek szenvednének hátrányt ebből.
Kaabi hozzátette, hogy az irányelv két fő nehézséget okoz a vállalata számára:
- Egyfelől egy olyan átvilágítási kötelezettséget ír, ami több ezer beszállítóból álló ellátási láncot érint – a miniszter szerint ez akár 100 000 cég ellenőrzését is jelentené.
- Másfelől megköveteli a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérését, ami egy hagyományosan szénhidrogénekre építő energiaóriás számára rendkívül nehezen értelmezhető és kivitelezhető.
Nincs veszve minden, lehet köztes megoldás
A vállalati átvilágítási irányelv 2027-től lép hatályba. Ez az időkeret elvileg elegendő lehet ahhoz, hogy a döntéshozók és az iparági szereplők finomítsák a jogszabály szövegét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már bejelentett egy kezdeményezést, amely több zöld pénzügyi jogszabály, köztük a szóban forgó irányelv jelentéstételi terheit igyekszik csökkenteni.
Kaabi azt is jelezte, hogy Katar nyitott a párbeszédre, amennyiben a büntetés mértéke kizárólag az EU-ban termelt árbevételre vonatkozna, nem pedig a teljes globális bevételre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
