A képviselők a 2025-ös költségvetésről szóló törvény zárószavazásán 126 igen és 56 nem mellett elfogadták a jövő évi büdzsét.
A fő számok
A jövő évi büdzsé kapcsán érdemes leszögezni annak legfontosabb számait:
- Az idei évre prognosztizált 0,8%-os GDP-növekedés után jövőre 3,4%-os növekedés jöhet.
- A tervezet szerint 3,2 százalékon alakul az infláció.
- A növekedést felhasználási oldalról elsősorban a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,1 százalékos bővülése támogatja, míg a nettó export hozzájárulása enyhén negatív (-0,1 százalékpont).
- Az export 3,4 százalékos növekedésével számol a tervezet.
- 2025-ben enyhén, 0,1 százalékkal tovább nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés teljes egészében a versenyszféra folyamataiból ered, a közszférában nem történik változás.
- A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedéssel párosul 2025-ben.
-
A vásárolt fogyasztás folyó áron számolt értéke 7,8 százalékkal nő, ezáltal a KT értékelése szerint a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.
- A tervezet 397,5 forintos euró árfolyammal számol.
A költségvetés bevételi és kiadási oldalának elemzését ezekben a cikkeinkben végeztük el:
Az adócsomagról itt írtunk korábban:
Aknák és kockázatok
Érdemes megemlíteni, hogy hosszú idő után tért vissza - hacsak átmenetileg is - a kormány a költségvetés őszi elfogadásának gyakorlatához. Ez pedig azzal az előnnyel járt, hogy reálisabb és ezáltal megalapozottabb számokon nyugszik a jövő évi büdzsé.
Ez ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy kockázatmentes lenne a 2025-ös költségvetés.
Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy nem lesz olyan jó a bázis (makrogazdasági és költségvetési), mint ahogyan azt a kormány 2-3 hónappal ezelőtt, a tervezési fázis kezdetén gondolta. Ezt bizonyítja például az is, hogy a kormány adósságvisszavásárlással javítja az idei év végi adósságrátát. Kisebb lesz a gazdasági növekedés, magasabb az euróárfolyam, elmaradnak alapvető költségvetési bevételek.
A másik lényeges veszélyforrás a 2025-ös gazdasági növekedéssel kapcsolatos prognózisból fakad. A harmadik negyedéves magyar GDP-növekedési adat hatására ugyanis egyre több elemző lefelé módosította az idei növekedési várakozását, és ezt a 2025-ös év sem úszta meg. Miközben a kormány 3,4%-os GDP-növekedésre építette jövő évi terveit, most már az az elemzői konszenzus, hogy a növekedés 3% alatt lehet, a kérdés csak az, hogy mennyivel.
Az infláció magasabb lehet a kormány által tervezett átlagos 3,2%-os mértéknél. Az elemzői várakozások 3,9%-os pénzromlási ütemről szólnak a jövő évben, és az MNB is magasabb sávba teszi az inflációt (3,3-4,1%).
A költségvetést körülvevő gazdaság és annak fundamentumai pedig meghatározzák a büdzsé bevételi és kiadási lábát, annak stabilitását. Jól láthatóan pedig itt ezeket a lábakat érhetik támadások. Közben az is eldőlt, hogy a büdzsé általános tartaléka rendkívül alacsony szinten lesz,
az előre nem látható kockázatok kivédésére nem marad a kormánynak puffere,
ezért kényszerhelyzetben akár egyenlegjavító lépéseket kell tennie, mint idén több lépcsőben.
Összességében ezek miatt fennáll a veszélye, hogy már most megkérdőjelezhető a jövőre kitűzött 3,7%-os GDP-arányos hiánycél teljesítése. Az MNB szerint a 3,4-4,2% közötti sávban lehet jövőre a költségvetés hiánya. A költségvetési hiány csökkentését segíti egyébként az, hogy a kormány újonnan bejelentett bevételnövelő lépéseket is használ.
Érdemes azt is kiemelni, hogy épp ezek az adóemelések tolják feljebb az áremelkedés ütemét jövőre. Ezzel kapcsolatban pedig részletes elemzést közöltek az MNB közgazdászai a legújabb inflációs jelentésükben. "A jövedéki adó visszatekintő emelése növeli a kiszámíthatóságot, de magas infláció után lassítja az infláció mérséklődését. Mint minden visszatekintő árazás, ez az intézkedés is visszafogja az infláció hirtelen emelkedését, de lassítja a dezinflációt" - áll a jegybank legutóbbi értékelésében.
Azt is fontos megemlíteni, hogy az ősz elején látott szintekhez képest már látványosan feljebb van az euró-forint árfolyama. Ez a gyengülés pedig előbb-utóbb beépülhet az árakba.
Nem szabad elfelejteni, hogy a gazdaságpolitika változásán keresztül is lehet befolyásolni a gazdasági kilátásokat. Ebben a tekintetben pedig lényeges újdonság, hogy január elsejétől a Pénzügyminisztérium beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A piaci szereplők, hitelminősítők, finanszírozók kíváncsian várják, hogy ki lesz az államháztartásért felelős személy, aki végrehajtja a költségvetést jövőre. És azt se felejtsük el, hogy a kormány jövőre több gazdaságélénkítő, vállalkozástámogató programmal készül.
De nemcsak a hazai gazdaságirányítási struktúra változik, hanem az amerikai gazdaságpolitika is a hírek szerint, Donald Trump januári hivatalba lépésével. Amennyiben megvalósulnak az Európát sújtó vámintézkedések, akkor az európai gazdaság ütést kaphat és ezen keresztül pedig a magyar gazdaság is újabb megoldandó feladat elé áll, ami megint visszahat a költségvetésre.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor
